Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1930-03-23 / 12. szám

XXX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1930. vasárnap, március 23. 12. szám. ÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. mrt jelent Horthy Miklűs a regi es uj nemzedék eleteken? 1920. március 1-én a nemzetgyűlés oly férfiút állított az ország élére, akiben a történelmi nagyság erejét történelmi érdemek igazolták. Ebben a szomo­rúan válságos időben erős kézre, nagy szellemre, sziklaerős hazafiságra volt szüksége az államfőnek; ezek a nagy kiválóságok ideálisan testesültek meg a titáni küzdelmek diadalmas hősében: Horthy Miklósban. Horthy Miklós a harcos hazafiság mintaképe, azé a nagy férfiúé, akinek irányitó erejére, példá­jára a mai nemzedéknek oly nagy szüksége van. A történelem folyamában egy tragikus sorsú nemzedék indult s küzdötte végig a legnagyobb küz­delmek évtizedét a mai fiatalság előtt. A háborút lelkesedéssel kezdte e nemzedék, heroikusán nagy volt az áldozat, amit hozott, ami embertől telhetett, s tiszteletreméltó volt az érzés, az önfeláldozás, amellyel az áldozatot, ezt a legnagyobb áldozatot meghozta. Tragikus sorsa ennek a nemzedéknek az, hogy mindez nem akadályozta meg a legnagyobb nemzeti katasztrófák egyik leglesujtóbb bekövetke­zését. Ám ezzel nem ért véget a háborút megelőző időkben indult fiatalságnak tragédiája. Látta és át- érezte a háború után a 41/2 éves világháború min­den bűnét, minden f ekélyét, sz envedését, j aj szavát, nyomorát, a kommunizmus demoralizációját, látta meginogni azt az erkölcsi erőt, amelyet megingatha­tatlannak tartott, látta ideálok fénybeborulását, eltűné­sét, célok kitűzését, elejtését, látta az egymásnak ellentmondó világnézetek szélmalomharcát, átélte a legnagyobb válságok egyikét, amikor nemzete er­kölcsi erejében nem bizhatott többé.' Amikor az igaz­ság és erkölcs újból győzött a nemzetrontók zsar­noksága felett, s amikor a nemzeti életnek uj rene­szánsza hajnalodéit, ez a nemzedék lelkesen készült uj munkára, uj élethalálharcra. Sorsa ekkor is tra­gikus fordulatot vett: telt-múlt az idő, a fiatalság, a férfikor, a szép, teremtő munka ideje s a nagy küzdelem egyre késett: ennek a nemzedéknek fájva és gyötrődve kell éreznie, hogy nem végezheti el azt, amit vállalni akart, amit nem akart az utána következő nemzedékre hagyni: nem szerezhette vissza Nagymagyarországot... _ Ezt a nagy és szent feladatot meg kellett osz­tania a. fiatalabbakkal. Amikor Nagymagyarország visszafoglalására készült: eszményképe a »Novara hőse«, Horthy Miklós volt, hősi elszántságban, bizó erőben, mindent feláldozó hazafiságban. Eszmény­képe volt abban is, hogy egész életén át éltesse, megtartsa szivében a reményt, amely bízni akar és bízni tud az országot föltámasztó erőben. A háborút viselt, sokat csalódott, sok megpróbáltatást átszen­vedett generációnak e nagy szellem példája a lelki éltetője. Letéteményese annak a reménynek, hogy tudunk és fogunk győzni, hogy tudunk még törté­nelmet alkotni. A háború után indult generáció a Horthy-ideált, mint drága örökséget vette át az előtte járt nemzedéktől. Ennek a fiatalabb generációnak nagy nemzeti feladata kulturfölényünk megtartása, megerősítése mellett, a testi kultúra. A testi kultúra nagy nemzeti feladata hamar jelentkezett. Céltudatosabbá, általá­nosabbá s erőtéijesebbé tétele itt is, ott is mutatko­zott nagy eredményeiben, s mikor a fél-világ fel­figyelt rá, a célok nemzeti fontosságának átérzése, felismerése szárnyat adott a fiatal lelkek emelkedé­sének és lendületet kulturfölényünk alátámasztásá­nak. Ez a nemzedék a magyar szellem erejét akarja diadalra juttatni az európai szellem mai haladásá­ban, a nemzetek nagy élethalálharcában. A XIX. század óta minden szellemi mozgalmunk hibája volt, — bármily nagy érdeme mellett — hogy kissé mér­téken felül is becsülte az idegen kultúra értékeit, kissé túlságosan a hatásuk alá került. Horthy Mik­lósnak monumentális és fénylő példája arra fogja tanítani e nemzedéket, hogy elsősorban a magyar­ság történelemalkotó erejében bízzék, s mindent első­sorban hazafias fontosságban értékeljen. Ezzel egy­ségessé, még nagyobb erejűvé tegye azt a mozgal­mat, amely korszakalkotóvá lett már is életünkben. Ennek a két nemzedéknek erejét Horthy Miklós példája oly acélossá edzette, hogy érdeme nemcsak az lesz, hogy visszaszerzi széttépett hazánk elvesztett paradicsomait, hanem hősies erőfeszítések, áldozatok árán megvédi, fenntartja Hunnia régi határait, mely­nek örök életet adó "erejét Szent István királyunk apostoli hite, bölcsessége sugározza rá és teszi hal­hatatlanná. Dr. Kohajda Margit. a Kecske tenyésztésé es nemesitess. Irta: SClIOltZ Qyilla az O. K. H. főtisztviselője. A gyermek egészsége mindenek feletti Ennél parancsolóbb kötelességet nem ismerek I Csak az anyát nem lehet pótolni, de az anyatejet igen, — kecsketejjel. A kecsketej összetételénél fogva legközelebb áll az anyatejhez. Erre vonatkozólag Bólcay tanár már rég a legkedvezőbben nyilatkozott. Mindazonáltal most is ki gúnyolt és lenézett dolog a kecsketartás. ^ Lapunk mai száma 12 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents