Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1930-03-09 / 10. szám

XXX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1930. vasárnap, március 9. 10. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. R kormányzó jubileuma. Megható, lélekemelő, hatalmas arányú ünnepet ült a közelmúlt napokban megtépett hazánk, Csonka- Magyarország. Kormányzója, vitéz Horthy Miklós, betöltötte országlásának tizedik esztendejét és ezt az alkalmat használta fel a nemzet, hogy őszinte1 hódolatának, hálájának, nagyrabecsülésének kifeje­zést adjon. Nem fényes keretek között rendezett hi­vatalos ünneplés volt ez, hanem a nemzet imponáló, őszinte, közvetlen és példátlanul meleg megnyilatko;- zása; a szinte puritán-egyszerű keretek közé szorított ünneplés meleg, keresetlen és igaz megnyilvánulása volt minden magyar szív érzésének, minden becsüle­tes magyar lélek meggyőződésének. Talán Árpád vezért környezhették olyan érzéssel valaha magyar vitézi és bálványozhatta hűséges népe, amint Horthy Miklóst követi, életének talán legsúlyosabb tiz esz­tendején át az ő magyar nemzete, melynek végső veszedelmében adta őt ajándékul a kegyes gondvi­selés. Valahányszor — még pedig beh jó1 néhány­szor — igy a sir szélére jutott szegény nemzetünk, megannyiszor kirendelt a magyarok Istene élére fér­fiakat, akik hajóját a megsemmisítő viharokból ki­vezették a békés partok felé. így adta nekünk a Gondviselés kegye Horthy Miklóst, akit nemes magyar urnák, tündöklőén vitéz katonának és talpig jeles férfiúnak ismert az ország, midőn a maga élére állította, de akinek igazi nagy­sága fiz esztendős országlása alatt domborodott ki igazán fejedelmi arányokban, amidőn megmutatta;, hogy ott, a legmagasabb polcon is, nemcsak böl­csen és eredményesen tudta nehéz szerepét betölteni, hanem ott is, a hatalom és fényesség birodalmában; lényegében megmaradt annak, aki volt: izről-izre nemes, puritán, igazlelkü, magyar urnák. A jubileumi ünnep hódolata a magyar kor­mányzónak; a szivünk, mi magyar lelkünk kiáradó szeretete és hálás tisztelgése Horthy Miklósnak! A jubileumi ünnepség újra elénk tárta Horthy Miklós ragyogó pályafutásának egész történetét. Be­lepillanthattunk a kenderesi, ősi kúriába, hol a ma­gyar erényekben tündöklő puritán apa nevelte derék fiait — a haza számára. Elvonultak előttünk a ten­gerészgenerális haláltmegvető vitéz tettei és újra át­éltük a magyar fővezér elszánt nemzetmentő küzdel­meit Szeged városában, honnan diadallal vonult be a fővárosba, hogy a nemzet élére álljon és újjászü­letését megalapozza. És áttekinthettük tiz esztendei kormányzóságának történetét, mely a romokon épí­tésben, a rend és normális viszonyok fokozatos hely­reállitásában és a magyar jövő eíőkészitésében telt ei. Kevés ünnepség zajlott le meginditóbb ennél a jubileumnál a magyarok országában. Napról-napra dagadt, nőtt, mint az áradat és a székesfőváros palo­tái közül eljutottak hullámai a legkisebb falu házacs­káiba is és nincs olyan testület, hatóság, egyesület vagy akár család is, ahol lelkesedéssel és spontán tüntető megnyilatkozással részt ne vettek volna a nemzet örömében. A magyar nemzet ült ünnepet a szive szerint és ezt csak az tudja, hogy micsoda^, akinek magyar szive, lelke van. Ebben a tisztelgő, ünneplő, hódoló egybeforradásban jelentkezett a Rákos vidéke minden községe, egyháza, egyesülete és testületé is, ünnepi istentiszteletekkel, gyűlésekkel, alkalmi ünnepélyekkel és felszólalásokkal vevén ki részét abból a maga módja és körülményei szerint és forró imádságban esdekelt, hogy az Egek Ura tartsa meg őt nekünk, hogy nagy küldetését, édes hazánk dicsőségére be is fejezhesse. A uárossá alakulás elméleti és gyakorlati vonatkozásban. Irta: KPeneditS SándOP rákosszentmihályi főjegyző. A fővárosi és a főváros környéki lapok nap-nap után foglalkoznak az elintézés alatt álló várositással. Pró és kontra különféle érveket sorakoztatnak fel, amit csak helyeselni lehetne, ha nem hatnának zava­rólag egy erős, tömör és egységes gondolat kialaku­lására. Kötelességet vélek teljesíteni akkor, amidőn lakosságunkat ezen mélyreható átalakulás előrelát­ható eredményeiről behatóan és tárgyilagosan tájé­koztatni óhajtom. Látjuk és érezzük, hogy az élet a maga minden­napi megnyilvánulásával, oly komolysággal neheze­dik reánk, úgy köz, mint magángazdasági vonatko­zásaiban, hogy e kérdést nem szabad könnyelműen kezellni. Azért cselekedeteink legyenek mindig meg­fontoltak és kizárólag a közérdeket szolgálják. Ke­rülni kell mindenben a sötétbe ugrás kockázatát, de a fejlődés törvényei előtt sem zárkózhatunk el. Fe­jezze ki minden polgártársunk ezzel az üggyel kap­csolatban legjobb tudása és lelkiismerete szerint vé­leményét, de annak kiinduló pontja és forrása kizáró­lag a köz iránti szeretet legyen. A már elhangzott és felsorakoztatott érveket két csoportba osztom: Elméleti jelentőségű érvekre, amelyek mint a törvény által megkívánt előfeltételek, az egyesitendő és várossá alakítandó közületben meg vannak, mert a városi szervezettel járó kötelezettségek teljesítésére BgF’ Lapunk mai száma 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents