Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-09 / 10. szám
XXX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1930. vasárnap, március 9. 10. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. R kormányzó jubileuma. Megható, lélekemelő, hatalmas arányú ünnepet ült a közelmúlt napokban megtépett hazánk, Csonka- Magyarország. Kormányzója, vitéz Horthy Miklós, betöltötte országlásának tizedik esztendejét és ezt az alkalmat használta fel a nemzet, hogy őszinte1 hódolatának, hálájának, nagyrabecsülésének kifejezést adjon. Nem fényes keretek között rendezett hivatalos ünneplés volt ez, hanem a nemzet imponáló, őszinte, közvetlen és példátlanul meleg megnyilatko;- zása; a szinte puritán-egyszerű keretek közé szorított ünneplés meleg, keresetlen és igaz megnyilvánulása volt minden magyar szív érzésének, minden becsületes magyar lélek meggyőződésének. Talán Árpád vezért környezhették olyan érzéssel valaha magyar vitézi és bálványozhatta hűséges népe, amint Horthy Miklóst követi, életének talán legsúlyosabb tiz esztendején át az ő magyar nemzete, melynek végső veszedelmében adta őt ajándékul a kegyes gondviselés. Valahányszor — még pedig beh jó1 néhányszor — igy a sir szélére jutott szegény nemzetünk, megannyiszor kirendelt a magyarok Istene élére férfiakat, akik hajóját a megsemmisítő viharokból kivezették a békés partok felé. így adta nekünk a Gondviselés kegye Horthy Miklóst, akit nemes magyar urnák, tündöklőén vitéz katonának és talpig jeles férfiúnak ismert az ország, midőn a maga élére állította, de akinek igazi nagysága fiz esztendős országlása alatt domborodott ki igazán fejedelmi arányokban, amidőn megmutatta;, hogy ott, a legmagasabb polcon is, nemcsak bölcsen és eredményesen tudta nehéz szerepét betölteni, hanem ott is, a hatalom és fényesség birodalmában; lényegében megmaradt annak, aki volt: izről-izre nemes, puritán, igazlelkü, magyar urnák. A jubileumi ünnep hódolata a magyar kormányzónak; a szivünk, mi magyar lelkünk kiáradó szeretete és hálás tisztelgése Horthy Miklósnak! A jubileumi ünnepség újra elénk tárta Horthy Miklós ragyogó pályafutásának egész történetét. Belepillanthattunk a kenderesi, ősi kúriába, hol a magyar erényekben tündöklő puritán apa nevelte derék fiait — a haza számára. Elvonultak előttünk a tengerészgenerális haláltmegvető vitéz tettei és újra átéltük a magyar fővezér elszánt nemzetmentő küzdelmeit Szeged városában, honnan diadallal vonult be a fővárosba, hogy a nemzet élére álljon és újjászületését megalapozza. És áttekinthettük tiz esztendei kormányzóságának történetét, mely a romokon építésben, a rend és normális viszonyok fokozatos helyreállitásában és a magyar jövő eíőkészitésében telt ei. Kevés ünnepség zajlott le meginditóbb ennél a jubileumnál a magyarok országában. Napról-napra dagadt, nőtt, mint az áradat és a székesfőváros palotái közül eljutottak hullámai a legkisebb falu házacskáiba is és nincs olyan testület, hatóság, egyesület vagy akár család is, ahol lelkesedéssel és spontán tüntető megnyilatkozással részt ne vettek volna a nemzet örömében. A magyar nemzet ült ünnepet a szive szerint és ezt csak az tudja, hogy micsoda^, akinek magyar szive, lelke van. Ebben a tisztelgő, ünneplő, hódoló egybeforradásban jelentkezett a Rákos vidéke minden községe, egyháza, egyesülete és testületé is, ünnepi istentiszteletekkel, gyűlésekkel, alkalmi ünnepélyekkel és felszólalásokkal vevén ki részét abból a maga módja és körülményei szerint és forró imádságban esdekelt, hogy az Egek Ura tartsa meg őt nekünk, hogy nagy küldetését, édes hazánk dicsőségére be is fejezhesse. A uárossá alakulás elméleti és gyakorlati vonatkozásban. Irta: KPeneditS SándOP rákosszentmihályi főjegyző. A fővárosi és a főváros környéki lapok nap-nap után foglalkoznak az elintézés alatt álló várositással. Pró és kontra különféle érveket sorakoztatnak fel, amit csak helyeselni lehetne, ha nem hatnának zavarólag egy erős, tömör és egységes gondolat kialakulására. Kötelességet vélek teljesíteni akkor, amidőn lakosságunkat ezen mélyreható átalakulás előrelátható eredményeiről behatóan és tárgyilagosan tájékoztatni óhajtom. Látjuk és érezzük, hogy az élet a maga mindennapi megnyilvánulásával, oly komolysággal nehezedik reánk, úgy köz, mint magángazdasági vonatkozásaiban, hogy e kérdést nem szabad könnyelműen kezellni. Azért cselekedeteink legyenek mindig megfontoltak és kizárólag a közérdeket szolgálják. Kerülni kell mindenben a sötétbe ugrás kockázatát, de a fejlődés törvényei előtt sem zárkózhatunk el. Fejezze ki minden polgártársunk ezzel az üggyel kapcsolatban legjobb tudása és lelkiismerete szerint véleményét, de annak kiinduló pontja és forrása kizárólag a köz iránti szeretet legyen. A már elhangzott és felsorakoztatott érveket két csoportba osztom: Elméleti jelentőségű érvekre, amelyek mint a törvény által megkívánt előfeltételek, az egyesitendő és várossá alakítandó közületben meg vannak, mert a városi szervezettel járó kötelezettségek teljesítésére BgF’ Lapunk mai száma 12 oldal
