Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-09 / 10. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ ÍŐ. szám. a kellő szellemi és anyagi erők felett rendelkezi^. Másodszor pedig gyakorlati érvekre, amelyek várossá alakulás esetén annak gyakorlatias eredményeit foglalják magukban. Az elméleti érvek közé tartoznak a lélek számbeli, a földrajzi, a kulturális és gazdasági rátermettséget igazoló tények. A gyakorlati érvek sorába tartoznak a kíilöm- böző törvényekben és rendeletekben lefektetett előnyei a városi szervezetnek, szemben a nagyközségi szervezettel. Az elméleti és gyakorlati érvek megismerése után vonhatjuk le azon következtetést, hogy az egyesítés és várossá alakulás előnyös-e, vagy sem. Az alakuló város több mint negyvenezer lelket foglal magában és ebből községünkben legalább tizenhatezer lakik. Bár a lélekszámnak bizonyos minimumát a törvény nem kivánja a várossá alakulásnál, mégis kétségtelen, hogy a lélekszámot nem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni. Különösen áll ez azon esetre, amikor maga a lélekszám Rákosszent- mihályon is oly nagy, hogy kirí a nagyközségi szervezetből. Az 1920. évi népszámlálás alkalmával, de azt jóval megelőzően már mint városok működtek: Veszprém 13991, Salgótarján 15251, Szekszárd 13991, Kisújszállás 13788, Zalaegerszeg 13305, Tur- keve 12833, Kalocsa 12303, Kőszeg 8529, Magyaróvár 7098 és Szentendre 5869 lélekkel. Ezzel szemben Rákosszentmihály nagyközség egymagában 16000 lelket számlál és hol van a felsorolt városoktól az alakulandó nagy város több mint 40000 lakosa. Az alakítandó uj város földrajzi fekvésénél fogva pedig oly óriási jövőt biztosit, aminővel kevés község rendelkezik. Budapesthez való tőszomszédságunk, a Kerepesi országúton kívül a Thököly-utba és a Szentmihályi-utba való közvetlen bekapcsolódásunk, ami csekély áldozattal megvalósítható, oly kedvező perspektívát nyújt községünk jövőjét illetőleg, hogy ezt figyelmen kívül hagyni és jövő fejlődésünket a kezdetleges községi szervezet béklyóival megkötni bűn lenne. Az önálló városi szervezet nagykiterjedésü autonómiájával a sokat emlegetett közlekedési, útépítési, csatornázási és világítási bajok is megoldhatók. Az alakítandó uj város kulturális érettségét pedig legjobban bizonyítja a cinkotai tanítóképző, a mátyásföldi felső kereskedelmi iskola, az egyesítendő területen működő négy leány polgári és két fiú polgári iskola és a népoktatással kapcsolatos népiskolák tömege. Ezen intézmények mindegyike köz- és társadalmi életünk külömböző ágaiban a magasabb, a fejlettebb kultúrának tényezője, amelyeknek együttműködése biztosítja az egyesitendő területek közös érdekeinek kielégítését. Áttérve a gyakorlati érvekre, elsősorban a nagyközség és megyei város önkormányzati külömbségeit kell bírálat tárgyává tenni. fiú és leánykaruhák, télikabátok óriási választékban SZÉKELY JENŐNÉL Budapest, IV, Petőfi Sándor-u, 9. A községi szervezetnek önkormányzati hatásköreit egy már elavult törvény, az 1886. évi XXII. t.-c. állapítja meg. Ezen törvény rendszerének kereteibe tízezer lelken felüli nagyközségek önkormányzati igényeit beilleszteni szinte lehetetlen. A községi szervezet hiába akarja önmaga megszabni a fejlődésnek irányát és módját és hogy ne mások határozzák meg azokat sokszor megkérdeztetése nélkül, sokszor ellenére, azon nem lehet segíteni. Már pedig minél nagyobb lesz egy közület, annál nagyobb, mérvű önállósági törekvése. A községi autonómiával szemben a megyei város szabályrendelet alkotó joga bővebb, amennyiben a városok szabályrendeleteik hatályát kihágási büntető szankcióval is biztosíthatják, mig a nagyközségek nem. A lakásügyi, piac rendészeti, építésügyi, szabályrendeletek létesítésénél igen lényeges előnyöket biztosit a városnak az, hogy a szabályrendeletek parancsoló intézkedéseit kihágási szankcióval is érvényesíthetik. A város saját belügyét és autonom igazgatási teendőit a járási hatóságtól függetlenül, közvetlen az alispánnak alárendelve, intézi. Vagyis a város ugyanolyan hatáskörű közület, mint a járás, sőt bizonyos tekintetben szélesebb a hatásköre, mert a városnak saját árvaszéke van, mig a járásnak nincs. A városnak kir. járásbírósága, telekkönyvi hatósága, közjegyzője, adóhivatala és egyéb közintézménye van, a községben ezek mind csak hosszabb utazással és nagy költséggel találhatók fel. Tehát a város polgársága a város területén intézheti el minden ügyét, legyen az ipar, kereskedelem, építés, telekkönyv, hagyaték, vagy adóügy és ezáltal évenkint százezreket takarít meg. A járási hatóság helyébe lép a polgármester és a város tisztikara, akik közvetlen érdekelt lakostársai a többi városi polgárnak és így tőlük a helyi érdekek és igények elbírálásánál és előbbvitelénél, közvetlen érdekeltségük révén, megértőbb közreműködés várható. A városok nagyobb önkormányzatuk és elsőfokú hatósági jogkörüknél fogva, kulturális, humanisztikus, szociális és gazdasági téren tág hatáskörrel működhetnek a haladás és a közjó előmozdítása érdekében, mert a fenálló törvények a városi szervezetnek nagyobb előnyöket és jogokat biztosítanak. Adózás szempontjából a városnak szintén nagyobb a hatásköre, mert külön adónemeket vethet ki, pl. villamvilágitási stb. járulékokat és vámokat szedhet. A vármegyei hozzájárulás címén csak 6o/0-ot fizet, a község 18.1o/o-ával szemben. Az ebadó 100 o/o-ig a városé, községekben pedig egészben a vármegyéé. Általános kereseti adók szempontjából is előnyös az egyesités és várossá alakulás, mert ha egy szakmában a város területéről legalább 50 munkás a fővárosban dolgozik, az általános kereseti adó teljesen a lakhely szerinti város javára fizetendő, mig ellenkező esetben ez az adó a főváros javára esik, ami az uj város bevételeinél több mint százezer pengő többletet jelent. Házadónál községekben a házadó 14o/o-ék, megyéi városokban pedig 16o/0-ék. Ha a lakóhelyek bérbe vannak adva, azon esetben a fizetett bérösszeg képezi a kivetés alapját. Tulajdonosok által lakott házaknál azonban a lakások, lakhelyiségek arányában lesznek értékelve és a házbéra,;dó ennek alapján kivetve. Pl. a tulajdonos által lakott házaknál az 1 szoba és konyhából álló lakás évi bérösszege 200 pengőben van megállapítva, igy ha várossá alakulunk, azon esetben a 200 pengő bérösszeg után 2o/o-al
