Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-05 / 1. szám
XXX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1930. vasárnap, január 5. 1. szám. TÁRSADALMI, KŐZíGAEGATÁSI És KÖZGAZDASÁG HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA, RÁKOS VIDÉKE Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Rákosszentmihály a történet megvilágításában. Irta: Pettkó Béla. Mint láttuk, az apáczák mindenkép igyekeztek megóvni jobbágyaikat az illetéktelen adófizetés alól. Azonban Balázs főesperes sem nyugodott ám. A váczi helynők előtt beperelte a szenímihályi, és czinkotai egyháztanácsot és el is Ítéltette s a királytól világi karhatalmat is kieszközölt, hogy azt a bizonyos cathedra- ticumot behajtsák. Azonban az apáczák is siettek ennek ellentáilni s az itt következő királyi felfüggesztő parancsot eszközölték ki, s az ügyet országgyűlési tárgyalásra tűzte ki a király. Maga a parancs nem maradt fent eredetiben, hanem egykorú másolatban, kelte 1505. szeptember 15. Budán, jelzete Dl. 21, 479. Ulászló, Isten kegyelméből Magyar és Cseh stb. országok királya. A mi híveinknek, Pestvármegye fő* szolgabiráinak és más nemeseinek. Előadják nekünk a nyulakszigeti ájtatos apácza úrasszonyok személyében, miszerint ezekben a fentebbi napokban a tisztelendő Balázs pesti főesperes és a váczi egyház kanonokja, mint felperes egyrészről és Biró Antal, Ispán Peter, Polgár István, Domony Bálint, Gombay Tamás szent- mihályi, úgyszintén Elek Gergely, Lókös Mátyás, Biró Kozma, Fodor Orbán és Bíró Ádám czinkotai birák és esküdt polgárok és a fentnevezett előadónők ugyanazon Szentmiháiy és Czinkota nevű faluik egyhazainak egyházatyái, mint alperesek ellen, másfelől a szószéki adó (cathedraticum) nem fizetése és egyeb ügyek miatt a váczi egyház elnöke előtt valami per támadt és indíttatott, a mely is a fentnevezett előadó úrasszonyok által bizonyos és nyomós okokból az esztergomi egyház hely- nöke elé vitetett és habár azután a fentnevezett felperes Balázs mester főesperes Felségünktől viiági karhatalom tényét érintő és illető valami levelet, hogy tudniillik Ti azon levél erejével a fentneve/ett előadónők nevezett y bbágyai részéről valami eiégtetelt eszközöljetek és szolgaitassatok neki, mégis mivel a mint és a miképen a fentnevezett előadó úrasszonyok személyében Felségünknek értésére adták, a váczi egyház fentnevezett helynöke ugyanazon úrasszonyok monostorának a legszentségeseöb pápák és ezen Magyar- ország boldog emlékű királyát által engedélyezett jogai és kiváltságai ellenére, ugyanazon úrasszonyok említett jobbágyait a legkevésbbé sem Ítélhette el, a miért is könyörögtek Felségünknek a fenelőadott úrasszonyok részére és személyében, hogy nekik a fentelőrebocsát- tottakat illetőleg méltóztatnánk alkalma’os jogorvoslásról gondoskodni. Es mivel mi minden honpolgárt jogaiban sértetlenül meg akarunk őrizni és tartatni, tehát a világi karhatalmat illető fentirt levelünk végrehajtását a Szent Mihály arkangyal most jövendő ünnepének legközelebb leendő országgyűlésére véltük általatok elto- landónak és elhalasztandónak. Hüségteknek tehat ezen levelünk rendében szigorúan meghagyva parancsoljuk, miszerint jelen levelet megkapván, levelünk végrehajtását ugyanazon országgyűlésre halasszátok el és a fentirt levél végrehajtásától a fentirt országgyűlésig minden módon szűnjetek meg a fenti előadóurasszonyok- nak a nevezett Szent Mihály és Czinkota falukban tartózkodó fentnevezett jobbágyait közben bármi módon is megkárosítani, vagy háborgatni ne merészeljétek, mert azon országgyűlés tartama alatta felek fentnevezett ügyét a főpap és országzászlós u akkal és iiélőmeste- rekkel a törvény kellő utján megitéltetjük és felülvizsgáltatjuk. Egyébként tehát nem cselekedvén, a jelen levelet elolvadás után a bemutatónak visszaadván. Kelt Budán, a Szent Kereszt feltalálása után legközelebbi hétfőn (szept. 15.) az Urnák ezerötszázötödik esztendejében. A tuberkulózisról. Irta: Tóth Pál László dr. Az ember fertőző, gümős megbetegedéseinek kórokozója az egysejtű, növényi származású pálcika- alakú tuberkulózis bacillus, mely épen úgy, mint minden baktérium (görögül botocska, pálcika) ezred- milliméterekkel mérhető olyan növény, melynek zöld festőanyaga (chlorophyll) nincs és hasadás utján, igen gyorsan szaporodik. Az emberi tuberkulózis ba- cilluson kivül még három fajta tuberkulózis bacillus van: a szarvasmarháé, a madaraké (galamb, tyuk, papagály, fácán stb.) és a halaké. A bacillus maga 1.5—3 ezredmilliméter nagyságú pálcika, melynek ellenálló viaszszerü burka van; ezért könnyen megfesthető anilinfestékkel, ha előbb vékony üveglapra rögzitjük bizonyos eljárások segélyével, viszont épen viaszszerü burka az oka annak, hogy igen ellenálló gyógykezelésre használt gyógyszereinkkel szemben, vagyis, hogy gyógyszereink a szervezetben nehezen tudják tönkretenni azért, mert a gyógyszer és az egysejtű bacillus teste közötti érintkezíés az ellenálló viaszszerü burok miatt alig lehetséges. A fertőzés a levegő utján, állatokból származó váladékok (nyál, tej stb.) s állatoknak táplálkozásra felhasznált húsa segitségével terjed; legtöbbször azonban a beszédnél, köhögésnél, tüsszentésnél keletkezni szokott, a légutakból kitörő finom nyál- cseppecskék (cseppfertőzés, cseppinfekció, Tropfen- infekcion) tartalmazzák a bacillust, ami belehelés utján bejut az emberi szervezetbe s adott viszonyok között megkezdheti áldástalan működését. GiimőHT Lapunk mai száma 12 oldal.
