Rákos Vidéke, 1930 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-05 / 1. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 1 szám. kóros állatoktól is fertőződhetnek emberek ilyen módon, de gyakoribb az a fertőzési mód, hogy a gümőkórban szenvedő állatok nyers termékeit élvezik, pl. a beteg tehenek teje utján, mely ha beteg tőgyii tehénből származik, igen sok bacillust tartalmazhat, amelyek a nyersen fogyasztott tejjel a gyo- mor-bélcsatornába juthatnak s adott körülmények között ezen oldalról támadják meg a szervezetet, de a tejjel együtt megtapadva a mandulákon azokba hatolnak és a nyaki nyirok-mirigyeket támadják meg. A gyermekkori scrophulosis (görvélykór) javarészt ilyen fertőzéseknek az eredménye a bél és a nyak nyirok-mirigyeiben. A levegőn át cseppinfek- cio (beszéd, köhögés, tüsszentés stb.) utján történő leggyakoribb fertőzés veszélyét az a kisérlet bizonyítja, amikor köhögő, tuberkulózisban szenvedő elé 2—3—4 méter távolságban fertőző csiráktól teljesen mentes üveglapokat állítottak és az üveglapokat ráköhintetés után tüzetesen megvizsgálták; kitűnt, hogy az üveglapokon 2 méter távolságból való reá- köhögtetésnél az üveglapokra freccsent nyálban gü- mőbacillus volt kimutatható. Gümős köpetet egyébként tiszta szobának közepén beszáritottak, ahol 40 darab patkányt külön-kiilön ketrecben helyeztek el. A beszáradt köpetet seprővel mesterségesen feldörzsölték és a levegőbe porolták. A 40 drb. patkány közül 39 tuberkulózisban betegedett meg és el is pusztult. Ez a kisérlet mutatja hihetetlen arányaival, mily rettenetes veszély rejlik csak e két fertőzési lehetőségben, a rosszul nevelt emberek köpködésé- ben és helytelen technikájú beszédjében: köhögésében és tüsszentésében. Egy tüsszentő ember a villamoson 4—5 embert képes igy egyszeri tüsszentéssel megfertőzni. Hány beteg családjában láttam már kora reggeli látogatásomkor, hogy a betegágy mellett álló szék támlájára volt kiterítve a használt, piszoktól megkeményedett zsebkendő, melyet tulajdonosa szárítás után meg szokott dörzsölni, hogy úgymond — felpuhítsa s újból használatra mosás nélkül is alkalmassá tegye. Sajnos, köznapi dolog a köpködés villamosokon és egyebütt, nem is szólva a régi magyaros orrfuvásnak zsebkendő-nélküli módjáról, mely szokás hál’ Istennek lassan kezd már kihalni a használatból. A fertőzésnek igy a földrejutó köpet utján nagy lehetőségei nyílnak; a köpetbe cipővel, lábbal belelépnek, a cipővel beviszik a lakásokba, a szőnyegekre, díványra és egyéb helyekre s a földön csúszómászó gyerekbe jut, ha ma nem, hát holnap, de a fertőzést úgyszólván senki el nem kerülheti. ' Ismeretes, hogy csók utján gége és tüdőtuberku- zisban szenvedők milliókat fertőznek. Ezért vált igazi népbetegséggé a tuberkulózis; N agy magyar országon a háború előtt minden 10.000 emberből 40 ember s egész Magyarországon évente 70 ezer ember, átlagban pedig minden hetedik ember halt meg tuberkulózisban. Svédországi adatok szerint a halálozási statisztikák mellett a tuberkulófm és leánykaruhák, télikabátok óriási választékba» SZÉKELY JENŐNÉL Budapest, IV., Petőfi Sándor-u. 9. zisban megbetegedettek száma az elhaltak 9—10- szerese. Ennélfogva a Nagymagyarországon évente tuberkulózisban megbetegedettek száma 700.000. Ezt a borzalmas magyarországi számot a világháborúig annyira leszorítottuk, hogy a 10.000 emberből évente elhaltak száma 40-ről 30-ra esett. A háború utáni években ez a szám leesett 25-re is (1921.) de 2—3 évvel később újból emelkedni kezdett s jelenleg is emelkedőben (32) van. Rákosszentmihályon az utolsó 3 év (1927, 1928. és 1929. év — több halálozási adat nem állott renn delkezésemre) — gümőkóros halálozási arányszámai a következőképen alakultak: 1927. év folyamán meghalt gümőkórban 28 egyén; ezek közül 18 férfi és 10 nő volt. Ha Rákosszentmihály lakosságát kerek számban 15 ezernek vesszük, úgy az általános magyarországi adatokhoz viszonyítva 10.000 emberre legrosszabb esetben 20 gümős halálozás esik. Rákosszentmihályon 1928. évben ismét meghalt gümőkórban 28 ember, akik közül 18 férfi, 10 pedig nő volt. Láthatjuk tehát, hogy az adatok állandóak. 1929 év folyamán javulás mutatkozik, mert ez év folyamán 19 gümős halálozás volt s az elhaltak közül 8 férfi, 11 pedig nő volt. Érdekes, hogy foglalkozás szerint hogyan oszlott meg a halálozás ezekben az években. 1927. évben az elhaltak között volt 5 gyá,ri vasmunkás, reszelővágó és lakatos, 2 aszfaltozó, 2 cipész, 1 kőmives, 2 magánzó, 1 földmives, 4 napszámos gyermeke, 1 asztalos, 5 háztartásbeli, 1 ügynök, 1 községi kézbesítő, 1 tisztviselő leápya, 1 tanuló és 1 csecsemőotthonbeli ápolt. 1928. évben az elhaltak között volt 5 gyári vasmunkás, reszelővágó és lakatos, 2 cipész, 1 magánzó, 2 asztalos, 3 szabó, 4 háztartásbeli, 2 kereskedő, 1 ácsmester, 1 hentes és mészáros, 1 gépirónő, 2 nyugdíjas altiszt és 4 tanuló. 1929. évben a gümőkóros elhaltak között volt 1 cipész, 1 magánzó, 1 szabó, 3 háztartásbeli, 1 napszámos, 2 varrónő, 3 fodrász és fodrásznő, 2 tanuló, 1 kertész, 1 harangozó, 1 hivatalnok és 2 csecsemő. Még érdekesebb a három év alatt elhalt 75 gümőkóros egyén utcák szerint való megosztása. A gümőkórban elhaltak közül: József-utcában 7, Lechner Lajos-utcában 4, Toros-utcában 3, Sas-utcában 3, Nefelejts-utcában 2, Uj-utcában 2, Naputcában 3, Ilona-utcában 2, Rákosi-utón 7, Gusztáv- utcában 3, Nádor-utcában 2, Iskola-utcában 1, Pál- utcában 1, Csömöri-utón 6, Károly-utcában 1, Vö- rösmarthy-utcában 1, Szent István-utcában 4, Aulich- utcában 2, Rákóczi-uton 1, Hermina-uton 2, Lajos- utcában 2, Pesti Határ-utón 1, Palotai Határ-uton l, Baross-utcában 2, Jenő-utcában 1, Zrínyi Ilona-utcá- ban 1, Jávor-utcában 1, Szentkorona-utcában 1, Róm. kath. plébániánál 1, Ref. kulturházban 1, Pálya- utón 1, Diófa-utcában 1, Kossuth Lajos-utcában 1, Batthyányi-utcában 1, Béla-utcában 1, Kisszentmihá- lyon 1, összesen 75. Ezekből az adatokból kiolvasható, hogy leggyakoribb a gümőkóros elhalálozás Rákosszentmihályon a Szent György-telepen és a Csömöri-uttól a Palotai Határ-ut felé eső nedves, rossz lakásokban. Ezekből a halálozási adatokból kiolvasható, hogy a Rákosszentmihályon elhaltak zömét a 20—50 év közötti kor alkotja; kiolvasható az is, hogy a rákosszentmihályi lakosság közül legalább 450—500 lakos szenved aktiv gümőkórban. Hivatalos kimutatás szerint Franciaországban évente 100 ezer ember hal meg tuberkulózisban,
