Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-02-24 / 8. szám
XXIX. évfolyam, Rákosszentmihály, 1929. vasárnap, február 24, 6. szám. RÁKOS VIDÉKE társadalmi, kOzigazgatAsi és kOzgazdasAgi hetilap. rAkosszentmirAly nagyközség és szAmos egyesület hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szóm ára 24 fillér. Hi detéseket felvesz a kiadóhivatal. Rákosszentmihály— a történet világításában. Irta: Pettkó Béla. Kedves barátom I Bizony, bizony gyorsan pereg az idő. Még 1924. március 23-án kezdtem, Öreg becses lapudban egy cikksorozatot, Rákosszentmihály a történet világításában cim alatt. Le is adtuk a Párdy és Szentmihaly falvak 1335 iki határkijárását, amelynél arra a körülményre rámutattam, hogy mivel Pardyn 1249 ben IV. Béla a Nyulakszigeten, a Szent Mihalyról nevezett prémontre monostornak egy birtokot ad, lehet, hogy ez a rend- alapította ott a templomot s nevezte el Szent Mihályról 8 később ez a birtok a nyulakszigeti apácáké lett. Érdekes okmány volt az 1343-iki királynői parancs is, mikor lopott OkrOk dolgában kap parancsot a szentmihályi tiszttartó, a következő 13 9. évi bűnügyi nyomozás és az 1391. évi királyt planes, mikor maga a nádorispán is szeretett a zavarosban halászgatni, az apácak prutektorá- nak tolván fel magát, az emoereit meg idegen jószágokban helyezvén el termelöbiztosoknak, az idők ep akkor olyan zavarosak lévén, mint a kom műn alatt. Itt nagy hézag van az iratokban, mert a legközelebbi irat Mátyás korából van, 1767 böl. Most felveszem újra a fonalat es ha nem találod unalmasnak, le sem teszem a tollat, míg nem közöltem 1525-ig az okleveleket. Fájdalom, 1391-től 1467-ig egy írás sem maradt fent Szent Mihályról. A legközelebbi oklevél 1467. április 13 án kelt Pesten. Pest Pilis vármegye kozgyü Őséből kiadva a királyi személynőki itóiömesier által. Papíron van, előlapra nyomott piros pecsét helyével, orszaf os levéltár Dl. 1538. szám alatt fekszik, szövege Ovetkezö: Mi Mátyás Isten kegyelméből Magyar-, D.lmát-, Morvát stb. országok királya, emlékezetül adjuk jelen evelünkkel,-hogy egyfelől Palothai Lóránt fia Imre személyesen, másfelöl a tisztelendő Benedek taksonyi plé- banus a nyulakszigeti ájtatos apacaurasszonyokért az ó ügyvedvalló levelükkel előliünk megjelenve ehépen vallottak, hogy a határ egyfelől ugyanazon apácaasszo- nyo* mint felperesek, másfelől ugyanazon Patóihai Lóránt fia Imre, mint alperes kOzö t a Pest varmegyében létező Zenthmyhal és Párdy nevű faluk Között feKvö némely száutóföldrészecskék, rétek és kaszálón alkalmából és ürügye miatt, ami Felségünk által s Pest városunk mellett a Laetare vasárnap előtti legközelebbi csütörtökön (márc. 5.) a fentnevezeit Pest és Pilis varmegyék nemeset közönségének tartott jelen közgyűléséin pör és kérdés alkalma keletkezett és támadt, Mindazáltal ók egyrészt némely deréK, nemes fogott túrák közbejött ítéleti rendelkezésekkel, másrészt pedig g tisztelendő budai káptalannak a fend tárgyban előttünk eredetiben bemutatott hártyán, kiváltságlevél alakjában a nevezett peres földek, rétek és kaszálón törvényes határjárásáról és határjelek felállításáról ugyanazon apácaurasszonyok részére kiadott és kelt valami levelét megnézvén, igy egyeztek és békéitek meg egymás között, hogy az a Pdlothai Lóiánt fia Imre a fentelörebo- c>átott peres földeket, réteket és kaszálókat a nevezett budai egyház káptalanjának ugyanazon határjáró levelének tartalma szerint ugyanazon apacaurasszonyoknak minden további pereseljárás nélkül visszaengedte és visszabocsátotta és kezeit mostantól fogva jövőre azok birtokáról levette, de sót visszaengedte, visszabocsátotta és kezeit azok birtokáról elő tünk jelen levelünk erejével és bizonysága szerint levette. Kelt a fentnevezett közgyűlés hatvanadik napján (apr. 13) az említett helyen, az ur ezernégyszazhatvanhetedik esztendejében. (P. H.) Thorda elölt. Eihez tulajdonkép semmi megjegyzésünk sincs. A mint látni ledet, a Palotaiak el akartak venni bizonyos földeket, de beláttak, hogy nincs igazuk s inkább visszaadlak a jogtalanul elvett földeket. Pest vármegye közgyűlésén persze nem maga a király elnököli, csak a személynöke s ez a bírói kiadvány is az ő ité őmestere Tnorday uram által adatott ki. (Folytatjuk) fi Balázs Árpád nótaestélye. — Vasárnap délután találkozunk a Kaszinóban. — Hejh 1. Ez az influenza, — vagy hogyis hivják ezt a nyavalyás idegen nyavalyái I — ki hinné ? ... Pedig magamon tapasztaltam ... megnehezíti még a müvészesiék rendezését is. Bezzeg ezelőtt ez is másként volt a vidám, boldog magyar farsangok, névnapok, disznótorok időszakában. A csömörös hideglelést keleti fűszeres forralt borral, égetett, cukros, meleg házi töiköiy-szilva pálinkával, a katzen- jammert a veszekedett angol-keserüvtl, vagy, ha a patikus „jó kománk* volt, az épénél undokaob „svecica tinkturá- val“ kuranuk. Ezekkel es az ilyen egyeb hasonló családias orvosságokkal körülbelül el is múlt minden födi bajunk... Ami a nagyobb bajokat illeti, mint teszem például guta- ütes (a bőséges életmód miati) — hiába haragszik mtg rám a mi mihályi patikusunx: jó Kabay Janos pajtás — arról meg úgyis azt énekelték a bucsuzkodó kálomisták, hogy: „H uál ellen nincs orvosság !“ ... Böics megnyugvással vette tehat mindenki az éretet, illetőleg a farsangot böjtjével együtt. Bezzeg én most mindvégiglen le sem írhatom, csak ami izgalmat el kellett szenvednem — milyen jó, hogy hortooagyi pányvakötél idegzetű hajdú vagyok I — csupán a mostani Balázs Árpád notaestelyünk megrendezése körül... A többi kiszemelt draga szereplő műrészről már nem is siránkozom de bizony úgy volt, hogy az alattomos influenza — Szombathelyen keholeg ki nem fUiött óriási hangversenyteremben megtartott meg óriásibb sikerű nótázas után
