Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-15 / 50. szám

XXIX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1929. vasárnap, december 15. 50. szám. RÁKOS VIDÉKE társadalmi, közigazgatAsi és közgazdasAgi hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZAMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fiilép. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Beszeljünk a város névéről. A Rákosszentmihály—Sashalom—Cinkota egy­bekapcsolásából alakuló város ügyében néhány nap múlva befejezik az adófizetők szavazását. Az eddigi eredmény már eldöntötte a kérdést, a nagy többség mindhárom községben megnyilatkozott abban az ér­telemben, hogy a várossá alakulást akarja. Krene- dits Sándor főjegyzőnek a »Rákos Vidéke« múlt száma élén megjelent okos és tárgyilagos cikke meg­győzte azokat is, akik még ingadoztak, vagy pedig azt gondolták, hogy főjegyzőnk nem őszintén hive az átalakulásnak és igy a tartózkodó magatartás személyes szolgálatára válik. Főjegyzőnk egyenes, nyilt és határozott megnyilatkozása megmutatta, hogy — miként egész pályafutása alatt történt — úgy ebben az ügyben is teljes mértékben alárendelt jelentőségű számára a saját anyagi haszna és minden egyéni érdeke, hanem csakis a község és a közönség javát tartja szeme előtt. Ezeknek érdeke pedig feltét­lenül a tegezett átalakulás mellett dönt, azt tehát igazán és ientartás nélkül akarja, óhajtja és elő­mozdítja. Ami pedig önzetlenségét illeti, annak még nagyszerűbb tanujelét adta az előzetes tárgyalások alkalmával, midőn kijelentette, hogy az uj város polgármesteri székére, mely kétségtelenül őt illetné meg, igényt nem tart, a képesítés kegyelem utján ilyenkor szokásos elengedését ilyen értelemben nem kéri, a város érdekében a polgármesteri állás ügyét nyilt kérdésnek hagyja meg, s önmaga megelégszik a h. polgármester-főjegyzői állással, amelyre termé­szetesen mindenekelőtt elsősorban jogot formálhat. Szóval a szavazás — egészen megbízható értesü­léseink szerint — már is meghozta a kedvező dön­tést és még néhány napon át csak a nagyobb hatás kedvéért folytatják azt, hogy az adófizetők akarat­nyilvánítása megfelelő imponáló arányokban nyilvá­nulhasson meg. A szavazások eredménye az érdekelt községek képviselőtestülete elé kerül és ha minden terv szerint halad, az ügyben már a vármegye ja­nuári közgyűlése is állást foglalhat. Mindebből pedig az következik, hogy a városra vonatkozó kérdések sorra időszerűvé válnak és napi­rendre kerülnek. Nem kis fontosságú ezek között a város neve, amelyről a döntés a belügyminisztert illeti ugyan, de mégis kívánatos, hogy az érdekelt lakosság óhajtása mielőbb megnyilvánuljon és meg­okolt kérelem alakjában keresse illetékes helyen az érvényesülést. A »Rákos Vidéke« már hónapokkal ezelőtt érdekes és tanulságos vitát indított ebben a kérdésben és a hozzászólások és javaslatok egész tömegét kapta olvasói táborából. Valamennyi hozzá­szólás egyetértett abban, hogy a felvetett és maka­csul terjesztett Pestujváros név nem szerencsés, nem kívánatos és nem alkalmas. Felesleges, hogy az ak­kor részletesen kifejtett okokat újra felsoroljuk, de annál inkább szükséges, hogy ezt a kérdést már most ujult erővel napirendre hozzuk, mert csak igy, teljes erőfeszítéssel és idejekorán történő, nyomatékos fel­lépéssel irthatjuk ki ezt a lassankint beidegződő ne­vet a köztudatból és a közönség figyelmének újabb ráirányításával indíthatjuk meg azt a folyamatot, mely a minden tekintetben megfelelő elnevezést végre is kitermeli magából. A lapunk múltkori kongresszusa végeredményé­ben annak a megoldásnak juttatott többséget, hogy a város tartsa meg legfejlettebb és történelmi je­lentőségű része: Rákosszentmihály nevét, tehát ez maradjon a város neve is. A tudós Pettkó Béla^ Csizmadia Gyula plébános és mások markáns tömör­séggel törtek lándzsát e mellett és látható módon meggyőzték az uj név megalkotásán buzgólkodó, többi hozzászóló tömeget. Egészen bizonyos, hogy akkor igazuk is volt, mert a város Rákosszentmihá- lyon kívül csak Sashalom és Mátyásföld csatlakozá­sából alakult volna. Sashalom legújabban felvett, mondvacsinált név, a katonai térképeken szereplő »Sashalom« domb nyomán, amely halom felerészben Rákosszentmihályhoz, felerészben pedig az Ehmann- telepből alakult uj községhez tartozik. Ezen a déli lejtőjén feküdt egykor Párdi község, mint azt a Pettkó-féle történelmi adatok hitelesen megállapí­tották. Mátyásföld néhány évtizedes nyaralótelep, mely szerencsésen választott nevét onnan vette, hogy a hagyományok szerint Mátyáskirály egykor erre­felé. vadászott. Az eredetien tervezett hármas alaku­lásban tehát történelmi eredetű névvel csak Szent- mihály dicsekedhetett, azonban ehhez uj, legujabb- kori toldásképen jutott a »Rákos« jező, hogy a többi Szentmihály községtől megkülönböztesse. Ma a helyzet lényegesen megváltozott, mivel a város egyik jelentős részévé lesz Cinkota község is, amelynek neve szintén történelmi eredetű, amely bi­zonyára szintén joggal kívánhatja meg, hogy az uj város nevében érvényesüljön. Ha tehát nem egészen uj nevet gyártunk, hanem a történelmi hagyomá­nyokhoz ragaszkodunk, úgy az uj városnévben két elem jogosult arra, hogy érvényesüljön: Szentmihály és Cinkota. Sashalom és Mátyásföld, sőt Árpádföld annál kevésbbé támaszthat ilyen igényeket, mert hiszen, mint Cinkota tartozékait, az anyaközség úgyis magában foglalja azokat. Ezek szerint lehetne a város neve, ha Cinkota nem ragaszkodik igényeihez, — csak Szentmihály, de ÖÜT Lapunk mai száma 12 oldal. HgB

Next

/
Thumbnails
Contents