Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-04 / 31. szám
31. széni. XXIX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1929. vasárnap, augusztus 4. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám Ara 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Negyven eves az Aimasy Pál telep. Most van épen negyven esztendeje, hogy az Almásy Pál-telep parcellázása megindult és az Al- másy Pál-telep egyesület megalakult Pálfi (akkor még Paulus) János vezérlete alatt, Rákosszentmihály községet ez a település alapította meg, mert a József főherceg-telep ugyan már előbb létesült, de a fejlődésnek és a berendezkedésnek igazi folyamatát csak a mozgékonyabb Almásy-telep indította meg. Ez teremtett igazi életet a csendes Szent-Mihály- Pusztán és számos elévülhetetlen érdemű intézkedésével biztosította az uj helység kertváros jellegét. Ilyen volt például többek közt az a rendelkezés, hogy az épületeket csakis az utcai fronttól legalább három méternyire szabad építeni. Pálfi János indítványozta ezt a rendszabályt és fogadtatta el, biztosítván vele, hogy a szép telepen csak villák épülhessenek. Érdekesen mutatják az alapitó gárda törekvéseit az egyesült alapszabályai, melyekben az egyesület célját igy jelölik meg: »Az egyesület célja a telektulajdonosoknak nagyobb számban való tömörülése s közös célra való törekvése által lehetővé tenni, hogy az egyesület tagjai a puszta szt.-mihályi határban Almásy Pálné úrnőtől megvásárolt telkeiken együttes nyaraló és állandó lakásra szolgáló telepet létesítsenek, és a közösség számára minden lehető állami, községi és vasúti kedvezmény, illetve támogatás kieszközöltessék és a telep közös érdekei megóvassanak s elő- mozdittassanak. Célja még oda hatni, hogy a telepnek nyaralószerü jellege megóvassék, ennélfogva saját használatára szánt háziállatokon kívül bárki is másokat ne hizlaljon vagy tenyésszen, tűzveszélyes fabódét vagy melléképületet lakásul ki sem használjon, továbbá, hogy az é.pülétek az utca határától legalább három méterre helyeztessenek el s végül közreműködni, hogy a telepen való tartózkodás minél kellemesebb legyen.« Legelső gondja volt az egyesületnek a telep be- fásitása, amelynek eredményében egészen a háború végéig gyönyörködhettünk. Az egyesület vezetősége valláserkölcsös, hazafias és családias közszellemet teremtett itt, ami a főváros környéke legkellemesebb és legkívánatosabb lakóhelyévé tette Szentmihályt. Az Almásy Pál-telep — a József főherceg-telepiek csatlakozása után — a maga erejéből és a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság elnökének, Jellinek Henriknek támogatásával teremtette meg a lóvasutat, amely a fejlődés lendületét megsokszorozta és tulajdonképen létrehozta Rákosszentmihály községet. A lóvasut első, hires muraközi lova, a Cigány, együtt jubilált a kedves, kedélyes és kezdetleges ló vasúttársasággal és vele együtt múlt el annak idején. Az alapitó társaság gondoskodott az első pillanattól fogva a vallásos élet megfelelő ápolásáról és a vasárnapi sörözgetés alkalmával minden héten összegyűjtötte a szükséges költséget,, amellyel a rendszeres szentmise tartását biztosították. Misézni vendégpapokat hívtak. Misét mondott itt Glattfelder püspök, Valnicsek plébános és sok más kiváló tagja a klérusnak, Egy éven át Kratochwill plébános járt át Csömörről, végül pedig a. székesfehérvári egyházmegyéből annak idején kivált Aczél Lajost hívták meg rendszeres működésre, s ő lett az első ittmü- ködő lelkipásztor. Később a templomépités és egyházi szervezés nehéz munkáját is ők indították meg, ugyancsak Pálfi János vezérlete alatt és az ő vallásos buzgalmuk és áldozatkészségük tette a irákosszent- mihályi róm. kath. egyházközséget az egyházmegye egyik példaadó kath. táborává. A fejlődés természetesen túlhaladt a telep régi, családias jellegű keretein és uj, fokozottabb igényekkel lépett fel, az alapitó gárda érdemeit azonban nem moshatja el az idő folyása. Idegen, még pedig a régiekkel szemben lelkében és gondolkodásában is idegen lakosság özönlött be a fejlődő nagyközségbe; a múltról — pedig csak négy évtized távolságáról van szó — fogalma sincs immár, sőt szívtelen és üreslelkü ridegségében lenézi a kezdetleges időket, éhes önzésében csak a maga kis érdekeivel törődik, holott mindent, de mindent alapjában véve annak az önzetlen munkának köszönhet, amit most negyven esztendeje derék magyar polgárok ezen a pusztán végeztek és annak a tisztult szellemnek, amelyet itt megteremtettek és amelyet lelkesen folytatott és híven megőrzött mindmostanáig a község vezetősége is. A negyven éves, csendes jubileum dátuma tehát nem csupán kegyes történeti emléke Szentmihálynak, hanem pirosbetüs ünnepe, amelyet hálátlanul el nem feledhet sohasem. Az Almásy Pál-telep utolsó vezetőségéből is — fájdalom — négyen vannak már csak életben. Itt él közöttünk, még pedig csodálatosképen máig sem csökkenő érdemes köztevékenységben, az egyesület tulaj donképeni megalakító ja és elnöke, az Almásy Pál-telep lelkes vezére, minden közügyünknek negyven év óta zászlóvivője: Pálfi János és itt él közöttünk alelnöke, sokféle közügyünknek szintén odaadó bajnoka, S.chvarczl József. Budapesten lakik az első választmány egyetlen életben lévő tagja, Urbányi János és számvizsgálója, Koncsek István. De alig van már meg községünkben néhány a telep régi lakosai, illetve villatulajdonosai közül is. A legtöbb ingatlan gazdát cserélt már. Bizonyára nem lesz érdektelen, ha felsoroljuk azokat, akik RT Lapunk mai száma 12 oldal. "RI
