Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-04 / 31. szám
2. óldal. n*KOS VIDÉKE 31. szárit. még a negyven évvel ezelőtt szerzett ingatlanuk birtokában vannak, vagy legalább is az eredeti tulajdonos leszármazottjai r József-utca: özv. Kovács Ferencné, Kiss Lajosné, Ént Zsigmond. Mária-utca: Pálfi János, Puskásy Károlyné, özv. Péter Jánosné, Müller Mária férjezett Morbitzer Jenőné, Keszeli Nándor, Neszt Gyu- láné. Sándor-utca: özv. Kiszer Nándomé, Ottlyk András, Laubenberger Károlyné, özv. Weiland Jó- zsefné. Ilona-utca: Schvarczl József, Schlüsselberg József, özv. Csapka Istvánné, Nagy Zsigmond, Kon- csek István, özv. Vittek Ferencné. János-utca: Weisz Samu kertész. Géza-utca: özv. Komjáthy Gézáné. Lajos-utca: Kellner Nándor. Az Ida-, Imre-, Béla- és Jenő-utcában nincs egy sem a régi tulajdonosok közül. Néhány érdekes adatot jegyzőnk még fel itt: Az Almásy Pál-telep, a János-utca, Csömöri-ut és József-utca között lévő 115 holdnyi területen létesült, melyet 600 házhelyre osztottak. A 200 négyszögöles belső telek ára 100 forint (illetékkel, felmérés és szerződés dijával, bélyeggel együtt 130 frt); a saroktelek 223 négyszög volt, ára pedig a járulékokkal együtt 206 frt. 1889. aug. i-én kellett az első befizetést teljesíteni, s a vételárat két év alatt lehetett letörleszteni. A telep tizenkét utcából állott, amelyeket keresztmetszetekkel jelöltek meg és 3300 fával ültettek be. Tér számára 1200 négyszögölet az egyesület vett meg, melyhez Pálfi János ajándékozta az özv. Almásy Pálnétól szolgálataiért kapott 846 négyszögölet. A teret Csömör község képviselőtestülete Pálfi János tiszteletére »Paulus János-tér«-nek nevezte el, »mivel a telep létesítésében legnagyobb érdeme« neki van, »a tér megszerzése. ugyancsak az ő munkásságának köszönhető« és »tevékenyegét kell, hogy Pusztaszentmihály történetében megörökítsék.« Ezeket a szavakat a közgyűlés jegyzőkönyvéből idéztük. Negyven év nagy idő, de a változás, ami pz alatt szemünk láttára végbement, még nagyrobb. A múlt nem is arra való, hogy romjain keseregjünk, hanem arra, hogy tanulságain okuljunk és példájából erőt és lelkesedést merítsen a jelen — a jövő számára. Ha a mai embereknek fogalmuk lenne arról a lelkesedésről, jószándékról, arról az önzetlen munkáról,, arról a küzdelemről, könnyről és kacajról, szerétéiről, bánatrój, örömről és gondról, kedves és bus emlékről, amit ez a negyven esztendő jelent, melegség árasztaná el a hideg szivüeket és velünk együtt hálás kegyelettel emelnék meg kalapjukat. legolcs legsze legnagyobb PdÍpVi íViotfi női kalapáruházában nülCll rriUZil ÍV. Vámház-kőrut 10 alakítások minden divatformára saját gyáramban olcsón készülnek. A nyári idény ntáni vásár megkezdődött! Női kabátok, ruhák, tolongok ée pongyolák meglepő olcsó árakban REICH HENRIK eégnél Budapest, IF, Egyetem utca 9. óbban b b e n választékban Sxandaváva tövében. A múlt hét végén vidám szentmihályi társaság kereste fel nógrádberceli plébániáján a bucsuzkodó Csizmadia Gyulát, aki tudvalévőén augusztus derekán a néhány nappal ezelőtt elnyert kistarcsai plébániára költözik át. A mi volt plébánosunk is úgy járt, mint az egyszeri csizmadia, aki hajszálat talált a csirizben, s megutálta ja mesterségét. Mikor a bankó fidibusszá vált és a gazda lett az egyedüli ur, kitört rajta a földéhség és »földbirtokos« plébániára vágyott. így került el Tápióságra, ahol majd tiz éven át bizonyítgatta be önmagának, hogy a gazdálkodás ugyan igen derék dolog és a papi mesterség mellett is szépen megfér, de a kisgazda mégis csak közelebb áll a háboruelőtti magyar nyelvben még ismeretes »paraszt« fogalmához, mint a tudományok művelőjéhez és az egyházi és népművelő intézmények szervezésében jeleskedő diplomata-lelkészkedéshez. Megépíttetett tehát a világtól meglehetősen elrugaszkodott, csökönyös népü, poros faluban néhány uj iskolát, kijárta egy pár uj osztály szervezését, apácákat telepített a községbe, megindította a Je- szakadófélben lévő templom újjáépítésének munkálatait, aztán kifogyott a lélekzetből: nem akadt a pásztorkodáson kívül egyéb munkája, feléledt tehát benne a honvágy a hütienül elhagyott fővároskörnyéke iránt, ahol olyan tág a tere az alkotó munkának. Megindult tehát visszafelé, de mint jó tarokkista, jól tudta, hogy lépést kell tartani. így szerezte meg közbeeső állomásnak a kies berceli plébániát, ahol alig egy esztendő alatt elintézte az évtizedek óta megoldatlan párbér-kérdést és leste az alkalmat a továbbhaladásra. Nem kellett soká várakoznia, a megyés főpásztor méltányló kegyéből ma már elérte vágyát: Kistarcsa plébánosa. Hazakerül tehát a Rákos vidékére. A berceli állomás átmeneti lévén, szentmihályi barátai közül nem sokan keresték fej ott Csizmadia plébánost. Ezt a mulasztást pótolta az a kis társaság, mely szombaton déjben útnak eredt a nógrádmegyei községbe. Légvonalban nincs is igen messze BerceJ RákosszentmihálytóJ, mégis furán bonyodalmas utazás árán juthatunk el oda. Vicinális villamos a Keletiig, gyorsvonat Aszódig, vicinális gőzvasut Gajga- gutáig és félórás kocsikázás Bércéiig. A leggyorsabban jó négy óra, mint a háború előtt gyorsvonaton Bécs. De megérte a fáradságot! Ez a kánikulai Jevél természetesen csak a közérdekű mozzanatokat érintheti, tehát ridegen mellőzi a pompás majacpecsenye és paprikás csirke hangulatait, az ó tolcsvait és a saját termésű tavalyit sem emlegetheti, amely utóbbiról azt állítják a ber- celiek, hogy az egyetlen helybeli bor, amelynek nincs talajize, holott a plébános se nem permetez- tette, se nem kapáltatta a szőlejét. Bizonyára ezért! — tartja a nyomban megszületett helyiérdekű babona. ... . De hát hagyjuk mindezt! Bércéi olyan kies fekvéssel dicsekedhetik, hogy a legpompásabb nyaralóhely volna, ha közlekedése lenne. Hegyek, dombok tarka láncolata veszi körül, szinte káprázatos panorámával. A különböző szinü földcsíkok, mint szeszélyes, tarka szőnyeg, terülnek el szemünk előtt. Vagy hat-hét kegyelmes és méltóságos földesurának ódon kastélyait, rejtelmes, lombos parkjait veszik körül a főként három hosszú utca mentén felsorakozó, csinos, rendes házacskák. Két »külvárosa« is van a községnek: Kenderváros és Tabán, az utóbbi
