Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1929-06-30 / 26. szám

XXIX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1929. vasárnap, junius 30. 26. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Villamos világítás a harmadik kerületben. A háború vége óta szinte a földből nőtt ki Rákosszentmihálynak egy uj kerülete, az »uj Almásy telep«. A János-utcán túl, a felparcellázott régi Al­másy birtokon megindult az építkezés és évente két- háromszáz uj ház emelkedik. Az uj kerület számára épült a Rákosi-uti harmadik elemi iskola, de a lakos­ságnak legfőbb vágya az, hogy mielőbb villamos világítást kapjon. A község vezetősége megértéssel és teljes jóindulattal foglalkozott a kérdéssel, meg­felelő eredményre azonban nem juthatott mindaddig, amig a Phöbus (illetve most már a Tröszt) uj szer­ződése jóváhagyást nem nyert. Főjegyzőnk a fel­hangzó sürgetésekre már igen régen, vagy másfél évvel ezelőtt kijelentette, hogy a lakosság súlyos ká­rosodása nélkül a kérdés i z uj szerződés létrejötte előtt meg nem oldható, de mihelyt a szerződés jó­váhagyást nyer, nyomban megkezdi a tárgyalásokat ‘és késedelem nélkül biztosítani fogja a villamos hálózat kiterjesztését. Minderről a Rákos Vidéke olvasói pontosan értesültek és arról is nyomban hi­teles tudósítást kaptak, hogy főjegyzőnk a szerző­dés jóváhagyását követő héten már személyesen megkezdette a vállalattal a tárgyalásokat, amelyek most eredményesen befejeződtek. Múlt szombatra rendkívüli közgyűlésre hívták egybe Rákosszentmi­hály képviselőtestületét, hogy egy napi késedelem nélkül itt is elintézhessék az ügyet. Ez volt az egyet­len tárgya a gyűlésnek: eredménye pedig, hogy az uj hálózat építése még a nyár folyamán megtörténik. A gyűlés határozatának hire futótűzként terjedt el az érdekelt lakosság körében és mindenütt kitörő örömöt keltett. Megint csak kiderült, hogy a felesle­ges és céltalan sürgetések nyitott ajtókat döngettek és ok nélkül izgatták a lakosságot. Rákosszentmihály vezetősége ebben a nagyfontosságu ügyben is lelki- ismeretesen és odaadással teljesítette a kötelességét, ami a komolyan gondolkodó közönség hálás elisme­rését vívja ki. Az ügy részleteiről a képviselőtestületi közgyű­lésről szóló tudósításunk a következőkben számol be: Kecskeméthy Vince biró a jegyzőkönyv hitelesí­tésére Dóra Mihályt és Wayand Károlyt jelölte ki. Krenedits Sándor főjegyző ismertette a vállalat aján­latát, mely szerint a ió kilométeres uj vezeték háló­zat és tartozékainak berendezése 50.000 pengő költ­ségbe kerül és ennek felét a cég teljesen magára vál­lalja, a másik felének, tehát 25.000 pengőnek meg­térítését azonban a községtől kívánja, még pedig 193°. január i-étől nyolc negyedévi részletben, 6°/o-os kamattal. Az elöljáróság nevében az ajánlat elfogadását javasolja, még pedig úgy, hogy az ösz- szeget az érdekelt lakosságtól szedjék be. Minden ingatlan utcai homlokzatának egy-egy folyóméterére 80 fillér esik, .tehát egy kétszáz négyszögöles telek tulajdonosa 16 pengőt fizet, vagyis két éven át évi 8 pengőt. Ez nem számottevő teher, amellyel szem- ben bőséges kárpótlást nyújt az ingatlan értékemel­kedése. Az első kerületben a villamos hálózat kiter­jesztésével járó költséget a község pénztára vállalta, mert 820 aláíró jelentkezett magánfogyasztónak és arra számítottak, hogy a község részesedéséből a költség jórésze megtérül. Ez a remény azonban nem vált be, mert a 820 aláíró közül alig vezettette be a világítást 50, sőt máig sem több az áramfogyasztók száma körülbelül száznál. Az első kerülettel szemben azonban még igy is helyénvaló volt az áldozat, mert az ottani házak 990/0-a községi adót fizet és igy a lakosság a teherviselésben részt vesz. A régi 10 évi adómentesség ugyanis csak az állami adóra vonat­kozott. Az uj adórendeletek alapján azonban 25— 30 évi teljes adómentességet élveznek az újabb házak és a harmadik kerület épületei után egy fillér jöve­delme sincs a község háztartásának, sőt az uj iskola terhéhez sem járulnak hozzá. A kerület 60 iskolakö­teles gyermeke már 300-ra szaporodott és megint uj tantermek, uj iskola építését teszi szükségessé. Utakról is kell gondoskodni, s mind ennek költségét a község lakosságának többi része fedezi. Az egyenlő elbánás elvére nem lehet tehát velük szemben hivat­kozni, midőn a valóban csekély hozzájárulás terhét rájuk rójjuk. Gombás Károly kijelentette, hogy til­takozni akart a terv ellen, de a főjegyző érvei meg­győzték és a javaslatot elfogadja. Horváth Gergely hasonló értelemben szólt és felemlítette, hogy az in­gatlanforgalomból származó községi illeték bevétele is megcsappant és igy a javaslat méltányos. Kéri azonban, hogy a község más alkalommal éreztesse jóakaratát a teleppel szemben. A főjegyző megálla­pította még, hogy a községi illeték, a súlyos gazda­sági viszonyok miatt, valóban negyedére csökkent le, majd névszerinti szavazással, egyhangúlag elfo­gadta a képviselőtestület az elöljáróság javaslatát. Végül a főjegyző kijelentette, hogy a határozatot a legközelebbi napokban személyesen terjeszti az alis­pán elé, ahol a vállalat részéről Zala Hugó dr. igaz­gató, az érdekelt lakosság részéről pedig Szabados Ferenc dr. ügyvéd is megjelenik és az alispán elő­zetes jóváhagyását kérik. A vállalat igazgatósága kijelentette, hogy ennek elnyerése esetén a munká­latokat haladéktalanul megkezdi és az őszre már be­kapcsolja az uj hálózatot. Lapunk mai száma 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents