Rákos Vidéke, 1929 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-20 / 3. szám
XXIX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1929. vasárnap, január 20. 3. szám. RÁKOS VIDÉKE fABSADALMl, hOZIOAZOATASI ÉS KÖZGAZDASÁG! HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hl detéseket felvesz a kiadóhivatal. Mi legyen a város neve? A »Rákos Vidéke« újévi cikke igen élénk visszhangra talált, özönével kapjuk az érdekesnél-érdeke- sebb leveleket, amelyek a Rákossszentmihály, Sashalom és Mátyásföld egyesüléséből alakuló uj város nevének kérdésével foglalkoznak. Ezeket a leveleket csoportonkint fogjuk közölni, a szerint, amint a megfelelő hely rendelkezésünkre áll. Igen sok érdekes ötletet, gondolatot fognak találni bennük szives olvasóink és bizonyos, hogy a kérdés minden oldalról való megvilágításával és hasznos tanulságokkal fogunk gazdagodni belőlük. íme az első sorozat, amely többek között megszólaltatja a várossá alakulás gondolatának apját, Lengyel Zoltán drt és hosszú hallgatás után, volt kedves lelkipásztorunkat Csizmadia Gyulát, akinek régen nélkülözött, s mindig tartalmas és ötletes Írását bizonyára szives örömmel üdvözli közönségünk a Rákos Vidéke ha ábjain. * Tisztelt Barátom! Örömmel olvastam b. lapod jan. 6-i számában az uj város elnevezésének kérdésében közreadott cikkedet. Örömmel, mert ebből kicsendül a tökéletes bizalom, a város megalakulása iránt. Örömmel azért is, mert teljesen osztom azt a fölhivásodat, amely szerint a közönség próbáljon minél jobb nevet ajánlani. Ez a helyes. Mert igy talán módunkban lesz ezt a kérdést is közmegelégedésre elintézni. Egyéb tekintetben azonban kénytelen vagyok ellentmondani. És pedig mindkét irányban. Ami a »Rákosvár« elnevezést illeti, ennek előnye az, hogy benne van a »Rákos« szó, ami történelmi értékű területünkkel összefügg és már régen meghonosodott. Hátránya azonban az, hogy ép olyan sok »Rákos«-gyökü, sőt talán több helység is van, mint »Pest«-nevezetü Rákoshegy, Rákosliget, Rákoskeresztúr stb. Ez pedig könnyen összetéveszthetővé teszi. A másik hibája a »vár« szó. Vár nincs, nem is volt soha. így Írva és magában még csak megjárja. De kiejtve és hozzátéve — Rákosvár-város — kellemetlen hangtani ismétlődésre vezet. Valóságos nyelvtörő és dadogás felé hajló. Ha már azt gondolnók, hogy a Rákos szó maradjon meg, akkor jobban is lehetne párosítani, mint Rákos-föld, Rákos-mező stb. Pestujváros névbe nem vagyok szerelmes. De jobb híján elfogadtunk és nem volt ellene semmilyen elvi kifogás. Az, hogy sablonos, nem nagy baj. Bécsujváros — Wiener-Neustadt — is nagy város lett, bár neve teljesen hasonló. Az, hogy már sok hasonló Pest nevezetű helység van, szintén nem baj, mert ime Kispest, Újpest és Pesterzsébet is ezt fogadta el, pedig az utóbbi ezt a nevet újonnan teremtette a városhoz. A hátrányban igen sok az előny is, mert a »Pest« szó biztosítja azt, hogy küldeményeink a postán el nem kallódnak, különösen a távoli vidékről biztos irányítást találnak. Ez azért sem hiba, mert ha valóra válik Pestkömyék rendezésének programmja: e szóban benne van már az is, hogy az uj város — része a nagy egésznek. Mindenesetre azt hiszem, hogy Pestujváros még mindig jobb és előnyösebb, mint Rákosvár vagy más hasonló név. Azt hiszem tehát, hogy helyesen fogom föl a kérdést, ha amellett maradunk, hagyjuk ezt egyelőre nyitott kérdésnek. Szóljon hozzá mindenki! Próbáljunk minél jobb nevet találni! Aztán majd az alakuláskor eldönti a többség, akkor is, ha addig a közvélemény ebben a kérdésben teljes egyhangúsággal ki nem alakulna. Mindenesetre örvendetes a kérdés fölvetése is, mert azt mutatja, hogy már itt tartunk. S ha á többit megoldottuk: meg fogjuk oldani ezt is. őszinte hived: Dr. Lengyel Zoltán. * Rákosszentmihály legyen az uj város neve! Nyolc éve lesz immár, hogy Rákosszentmihály - ról eltávoztam, de a kapcsolatot a Rákos Vidéke utján fenntartottam és mint »érdektelen fél«, minden közérdekű ügye iránt érdeklődöm. Figyelemmel kisérem a várossá alakulás ügyét is, de a lap legutóbbi vezércikke, mely azt fejtegeti, hogy mi legyen az uj város neve, mondhatom, meglepett és megdöbbentett. — Uramfia — kiáltottam a fejemhez kapva, hát még ezen is lehet vitatkozni, »gondolkozni és javaslatokat tenni«? Megértem a szándékot: olyan legyen az uj város neve, amely mind a három érdekeltséget (Rákosszentmihály, Sashalom és Mátyásföld) kielégítse és történelmi és földrajzi szempontból kifejezze, hogy »az uj város a Rákos mezején terül el«. Pestujváros elnevezés tehát — amely csak a fővárossal való kapcsolatot fejezné ki — e tekintetben halvaszülött idea. Ezzel szemben Rákosvár »eléggé tetszetős«, de — nem praktikus. Az előbbinél »mindenesetre jobb és kívánatosabb«, de ha két elmében született is meg egyszerre, mégis azt kell állítanom, hogy a Rákosvár elnevezés nem praktikus és igy nem célravezető. Nem ^pediglen azért, mivel a közelben van Rákos-
