Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1928-02-12 / 7. szám
XXVIII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1928. vasárnap, február 12. 7. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI És KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY WAflYMÖZNtiG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Remények. A háború és felfordulás után elkövetkezett aléltság- ból szeminel láthatóan lábadozunk. Nagy munka folyik mindenfelé: az újjáépítés a romokon. Megfeneklett, szinte feledésbe merült tervek vetődnek felszínre, s amit nemrég még álomnak, ábrándnak kellett tartanunk, mint komoly lehetőség, mint testet öltött valóság jelenik meg előttünk. Még csak nem régen tehetetlen dermedtségben tárgyaltunk közlekedés, útépítés terveiről, fejlődésünk problémáiról mi is, s ma már látnunk kell megéledő reménnyel, hogy körülöttünk minden mozog, tervek kavarognak, tanácskozások, számitgatások folynak és csak a vak nem látja, hogy nagy események előtt állunk. Mégis csak lesz belőlünk valami. A halálsorompók pénzügyi szempontból megoldhatatlannak mondott ügye, ime, komoly aktualitássá lett és most már bizonyos, hogy nem is kerül le a napirendről. Komolyan foglalkoznak vele, s megoldása a legközelebbi jövő kérdése. A Kerepesi-útra tervezett hatalmas Stadion, a sportpálya is sürgeti régi átkunk megszüntetését. Megbízható értesülésünk szerint a Máv. ismét komolyan foglalkozik a körvasuti személyforgalom kérdésével is. A rákosi mezőre tervezett uj tisztviselőtelep ügye is egészségesebb mederbe jutott. A közlekedés kérdésében ez sem maradhat hatástalanul. A főváros villamos vállalata hiába zárkózott el eddig mereven, mégis foglalkozik a környék közlekedésének problémájával. A fantasztikus arányú terv, amely nemréig felvetődött e tárgyban, legyen bár csak epizód- jellegü, mégis kiáltó jele az időknek. A kérdés ott 'lebeg az aktualitások között és többé tőle megszabadulni nem lehet. A Beszkárt régen függő személyi kérdéseinek küszöbön álló megoldása után uj, tisztább képet nyerünk mindenről. Beavatott helyen úgy tudják, hogy a Csömöri-utunk burkolásának a vármegyén megfeneklett ügyét a belügyminiszter kedvezően intézte el és a község határozatát jóváhagyták. Ha igaz, úgy a tavaszra lesz utunk. A főváros is enged merevségéből. A minap jelentettük, hogy Rákosfalva felé, a réten át, járható ut épül. Most arról értesülünk, hogy a József főherceg-ut dolga is megmozdul végre. A főváros mégis csak megszánja mostoha gyermekeit és — állítólag 3 méter szélességben rendbehozatja szégyenletes határutját. Sovány és fösvény fizetség, de mégis több a semminél. Az autóközlekedés, a teherfuvarozás mégis lehetővé válik ezután. Nem szeretünk és nem szoktunk alaptalan biztatásokkal kecsegtetni. Mi válik valósággá a sok tervből, szóból, jóakaratból, majd meglátjuk. Annyi azonban bizonyos, hogy végre valami — ime — mégis csak lesz belőlünk is. Remények élednek bennünk és úgy hihetjük, ezúttal nem alaptalan, hiú remények. Rákosszentmihály—Kiskecskemét. Irta: Kecskeméthy Vince. A málna, földieper és ribizke. A málna igénytelen, kis növényke, de azért minden kertben helyet kell neki adni. A kertekben természetesen mindig a legjobb helyet kell számára juttatni, mert szereti a meleget, a napot, de szereti a jó televény földet is. A jó erősen trágyázott földet; de csak istálló trágyát használjunk. Hogy bőven teremjen és szép termést hozzon, minden három évben át és át kell ültetnünk más-más helyre. Hogy a termésben ne szenvedjünk kárt, tanácsos, mikor már két évet ott töltött a málna a kiültetett helyen, hogy a bokrokat megritkitsuk, a tőhajtásokat elszedjük és a már előre elkészített uj talajba átültessük,* igy az átültetés következtében nem szenvedünk semmi terméshiányt. Ha azonban a kertünk olyan szűk, hogy ezt a módszert alkalmazni nehéz volna, hogy a málnabokrok tovább is megmaradhassanak a kiültetett helyen, kissé meg kell ritkítani, a talajt pedig őszkor vagy tavaszkor jó mélyen fel kell ásni és jó érett istállótrágyával be kell teríteni. Ez a módszer nem vezet teljes sikerre bennünket, mert minél többször átültetjük a málnát, minél többször kerül az uj földbe, annál bővebben hoz termést és igy a faját is mindig fentartja, nem vadul el, ami másként rossz tulajdonsága, s ha nincs meg a kellő tápláléka, háromnégy év múlva elkorcsosul, vaddá lesz és semmi termést nem hoz, mert amilyen igénytelen, olyan kapzsi és kihasználja a talaját. A földieper termesztése is csak úgy lehet eredményes, ha szép és jó fajokat ültetünk. Ugyanígy érhetjük el, hogy bő termést hozzon, ha a következőképen járunk el kezelésével, mert máskülönben ez is elkorcsosul, elvadul : A kezelése majdnem hasonló a málnáéhoz, csak ennek a szaporítását nem gyökérhajtásokból készítjük, hanem indabajtásokból. Ha rendelkezünk kis cserepekkel, akkor minden indához egy kis földdel megtöltött kis cserepet bedugunk a földbe. Az indát azután bedugjuk a kis cserépbe, az ott szépen begyökerezik és ezzel az átültetést nem is veszi észre és igy a termést biztosítjuk magunknak a következő évben. A palántákat tanácsos augusztus hónapjában átültetni. Lehet ezt a szaporítást nemcsak cserépben, hanem ahol sok tojást használnak, tojáshéjban is végezni. Egy tojást kettévágunk és a fele héjját megtöltjük földdel. Ha azonban nincs se cserepünk, se tojásunk, akkor az indákat ott, ahol az anyából kibontakoznak, bedugjuk a földbe. Itt is begyökerezik, de innen azután át kell ültetni. Az eperágyaknak sűrűknek nem szabad maradni A bokrok 10—15 cm. távolságban álljanak egynrístól. Minden felesleges hajtástól meg kell tisztítani gyomtól,
