Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)

1928-02-12 / 7. szám

2. o'dal. RÁKOS VIDÉKE 7. szám gaztól tisztán kell tartani és minden év őszén, jó vastagon, érett trágyával be kell takarni. A ribizke is igénytelen kis növényke. Kezelése első­sorban a következő: Arra kel'1 törekednünk, hogy a ribizkebokrok túl­ságosan sűrűk ne legyenek. Évenkint a felesleges hajtá­sokat, a kitermett, vén hajtásokat ki kell vagdalni, ezzel ott mindig frissebb és frissebb hajtásokat kapunk, ame­lyek mindig szép termést biztosítanak. A ribizkéket is tanácsos legalább négy-öt évenkint átültetni. Ha nincs másutt helyünk a kertünkben, mint ahol jelenleg is vannak, akkor vissza lehet helyezni ugyan-J arra a helyré, csak azt a helyet jó mélyen fel kell ásni,| minden ottmaradt gyökértől kitisztítani és jó istáilótrágyá~| val jól megtrágyázni azt a helyet, ahova a ribizkéket! visszaültetjük. # A kiszedett bokrokat szét kell szedni. Egy-egy bokori legfeljebb négy-öt hajtásból álljon és mindig arra kelli vigyázni, hogy azok egy-két éves fiatal hajtások legye-| nek. A megmaradt öreg tőkéket pedig el lehet használni tüzelésre. Ezt a módszert is lehet részletekben is alkal­mazni, hogy a termésben ne szenvedjünk hiányt. Amikor már az újonnan átültetett bokrok már termésbe jönnek, ugyanezt a munkát végezhetjük tovább. ixatamamMsmmBaaammmmmaBBBSS--■ HÍR EK, I ■ ———Ml——BSMSaac II H.JL...i.lJUimWBBlWWHWPSp|y Kath. bál. Évek sora óta minden farsangunk egyik legszebb mulatsága a kath. bál. A rendezősége olyan buzgó, hűséges közönsége olyan lelkesedő, hogy a sikere akkor se lehetne kétséges, ha pusztán a kellemes táncmulatsággal kecsegtetné publikumát. A rendezőség azonban nem elégszik meg evvel a sikerrel, hanem minden alkalommal újabb és üjabb műkedvelő előadás művészi ajándékával hálálja meg az érdeklődést. Ezek az előadá­sok pedig, fáradhatatlan rendezőjük, Szlavkovszky Sándor kitűnő vezetése alatt mindig újabb és újabb meglepetéssel szolgálnak és az estélyek legkedvesebb örömeit szolgál­tatják. Most szombaton az »Iglói diákok«., Farkas Imre hatásos és kedves daljátéka került sorra, még pedig olyan sikerrel, amely ebben a fényes sorozatban is hosszú időre emlékezetes marad. A talán kissé nagyon is ismert darab a legmélyebb hatást tette a rendezés és a gondos, sikeres előadás érdeméből, mely a maga teljességében tolmá­csolta a darabot és igen sok rejtett és ki nem aknázott szépségét hozta napvilágra. A közönség mulatott, köny- nyezett és tapsolt fáradhatatlanul. Ezzel az előadással bárhol kiállhatnak a lelkes műkedvelők és Szlavkovszky Sándor rendezői munkájával minden sikerére feltette a koronát. A közönség is észrevette ezt és tulszerény ked- veltjét perceken át tombolva idéze maga elé, míg végre megjelenvén, szeretete és elismerése minden jelével ünne­pelhette. Az egyetlen nőszerepet a bájos Grill Angela játszotta megejtő kedvesen. Dalolását örömmel hallgatták, ízléses játékát zavartalanul élvezték. Partnerének, Szénás Lacinak is a tökéletes szeretetreméltóság a legfőbb fegy­vere, amivel szinjátszó képességét a legkevésbbé sem akarjuk kisebbíteni. Pompás alak volt Pornói János. Me­leg baritonján nagy hatással adta elő dalait. Játéka is tetszett, s ha egy kissé még vidámabbra hangolja alak­ját, tökéletes lesz. Bármely színpadnak ékessége lenne Szlavkovszky Sándor remek emberábrázolása és finom, mély komikuma. Nagyszerű volt a tanári testület: való­ságos meglepetés Baka István és a mindig tehetségesnek bizonyuló Fábián József kitünően megrajzolt figurája. Jubász Istvántól is mindig sokat vártunk, — be is váltotta az ígéretet Állandó derültségben tartotta a közönséget, a méltán népszerű Ádámy Osáárral együtt, aki nagyon jó és mulatságos tót korcsmáros volt, legfeljebb az érzelmes mozzanatokban mélyíthetné egy kissé meghatottsága őszinteségét. Igen szépen és következetesen megrajzolt alak volt az Ősz Szabó István árulkodó diákja, kiben viszont egy kis mérséklés lett volna ajánlatos. Herkner Lászlóról megállapíthatjuk, hogy egyik nagy értékét képviseli mű­kedvelő fiatalságunk gárdájának. Szép, értelmes beszéde nagy erőssége és ábrázoló ereje nagy feladatokat ér­demel. Agárdy László komoly, értelmes szavú polgár- mester, a vidámság kitörésével azonban adós maradt. * Nagyszerű volt az énekkar: Knorr Gyula és Weinwurm János kitűnő tenorja mellett valamennyien teljesen érvé­nyesültek, a három Kertesy és Szanyi Ernő. A diák­I csapat általában üde, fiatal, eleven és ügyes volt, a kar meglepően jó és hatásos. Knorr Gyulától sok szép dolgot várunk, Weinwurm János pedig önfeláldozó szereplésé­vel megmutatta, hogy mi lett volna belőle, ha azt a taná­csot, amit jó húsz évvel ezelőtt ezeken a hasábokon ad- tunk, — meghallgatta volna. A kisebb szerepekben a mulatságos Szanyi János, a fürge Szabó Atilla és a ked­ves, lelkes Triszka Jenő aratott megérdemelt sikert. Szlavkovszky mindig ötletesen díszített színpada, Kertesy Béla jellegzetes, ügyes maszkjai nem újságok. De uj és jó volt Herkner Nándor, mint súgó és kellemes meglepetés volt a nagyon tehetséges és megnyerő Manek Antal ki­tűnő zenekara, mely lelkes és gondos játékával nemcsak egyik főrészese volt a sikernek, hanem viharos tapsokat aratott több különálló zeneszámával is. Az előadást más­nap hasonló sikerrel megismételték, ugyancsak nyomulásig megtelt ház előtt. A szombati bál is fényesen sikerült, minden tartozékával, a sorsolásokkal, szépségversennyel, melyei Grill Angela nyert meg és egyéb mókákkal egye­temben. Az anyagi eredmény szintén igen szép. Felülrizetések: Krenedits Sándor és neje 10, gr. D’Orsay Olivér 10, Ruis Antal 10, Pillér György 6, özv. Paternos Istvánná 5, br. Podmaniczky Elemérné 5, Höffer János 5, Rákosszentmihályi Levente Egyesület 5, Strobl 5, Kabay János 5, Schreker Edéné 4. ifj. Szabó József 3, Prokopp Endre 2, Horváthné 1.80, N. N. 1, Homor Gyuláné 5 pengő. Kertészeti előadás. Kecskeméty Vince biró vasárnap, február 12-én délután fél 4 órakor tartja második kertészeti előadását a községháza tanácster­mében. Mindenkit szívesen látnak. Az előadó a hozzá­intézendő kérdésekre készségesen ad ugyanakkor szak­szerű tanácsokat és útbaigazításokat. Ev. estély. Most szombaton, febr. 11-én ev. estély a Nagykaszinóban. Megismerjük a hires magyar nótaszerzőt. Dirner Gusztáv drt. Nagyszerű büffé. Aztán kivilágos virradatig tánc mulatság a javából 1 A híres aszódi Kun István cigány bandája muzsikál. Gyermekbál. Tündérkertté varázsolta a Nagy­kaszinó dísztermét a szentmihályi magyar asszonyok gárdája: gyermekbált rendezett Gyertyaszentelő Boldog- asszony napja délutánján. Csudálatos közönség töltötte meg a termeket: vagy száz jelmezes, bájos gyermek. Volt közöltük minden elképzelhető tréfás alak és finom báliruhás. Színes, tarka virágszőnyegnek látszottak a színpadról és a változatos jelmezek mindegyikéből egy- egy kedves, vidám és megilletődött gyermekarc mosolygott elő. Vagy negyven gyermek kavargót! közöttük rendes ünneplő ruhácskában. Mind egymást nézte és csodálta a szokatlan mulatságon és csengő kacagással örvendezett a tréfás alakoknak. Különösen nagy hatást tett a Zoro és Huru sikerült utánzata. Ők voltak a bál legnépszerűbb alakjai. A mulatság nagyon szép, szemet gyönyörködtető, lelket vidító felvonulással kezdődött, aztán cigányzene mellett vacsoraidőig fárad­hatatlanul folyt a kedves mulatság. Polgári iskolai nö-

Next

/
Thumbnails
Contents