Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1928-09-30 / 40. szám
XXVIII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1928. vasárnap, szeptember 30. 40. szám. RÁKOS VIDÉKE társadalmi, közigazgatAsi és közgazdasAoi hetilap. rAkosszentmihAly nagyközség és szAmos egyesület hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Közérdekű áldozatok. Ez a helység arról nevezetes, hogy csaknem minden közérdekű intézménye a kitűzött célért lelkesedő derék emberek áldozatos, önzetlen munkájából teremtődött meg. így van ez különben talán valamennyi főváros környéki település esetében, amikor ugyanis kisebb telepekből alakulnak ki a fejlődés során a községek, városok, — de alig nyilvánult meg valahol is másutt nagyobb mértékben', szemléletesebb módon, mint épen a mi Rákosszentmihá- lyunkon. Hiszen itt a templomunkon kezdve a nemrég befejezett plébániáig mindent közadakozásból vagy lelkes nők és férfiak önfeláldozó munkájából keltettünk életre. Még a közlekedésünk legnehezebb problémáját is társadalmi utón, az altruista lóvasut részvénytársaság léte- sitésével oldották meg és ezzel vetették meg a fejlődés igazi alapját. Ennek a vállalatnak az igazgatói nem párnázott szobákban dirigáltak milliós tiszteletdijakért, hanem a maguk kezével, lábával, eszével valósággal dolgoztak, még pedig ingyen és éveken át minden köteke- dóst és gáncsolási' eltűrve, amikor pedig a vállalatuk igazi üzletté fejlődött volna, ugyancsak közérdekből 'feláldozták és kivégezték azt. Ha a példák során végig akarnánk haladni, nem lenne ej ég hozzá ez az egész újság, — ezért csak a legújabb megható áldozatkészségre mutatunk rá. A polgári leányiskolánkat egy teljesen igénytelenségben és lemondásban élő szerzetesnő alapította és tartotta fenn verejtékes küzdelmek árán *— teljesen önzetlenül, mígnem községünknek, sőt az egész Rákosvidóké- nek együk legszebb büszkeségévé fejlődött a széles körben méltányolt, magas színvonalú és nemes szellemű intézet, — amelynek kebelében született meg nálunk a közérdekű áldozatkészség legújabb megható példája. Régi óhajtása volt községünknek, hogy a polgári iskolát elvégzett leány gyermekeket praktikus életpályákra még idehaza előkészíttethesse, ami nem csak nagy idő és pénzmegtakarítást jelent, hanem megkíméli épen a serdülő lánykákat a káros és kellemetlen utazgatástól. A kívánt célra legalkalmasabb a kétéves kereskelmi tanfolyam, mely valóban praktikus ismeretekkel látja el hallgatóit, olcsó, rövid, aránylag elég könnyű és az élet szempontjából teljesen megfelelő. Polgári leányiskolánk veze- zetősége hosszú, makacs küzdelem után megnyerte a kultuszminisztérium engedélyét és a kereskedelmi tan- folyamot az idén megnyithatta. Huszonkét növendéke kezdetnek igen szép eredményt jelent, de távolról sem nyújt fedezetet a tanfolyam anyagi szükségleteire, ami annyit jelent, hogy ezt a legújabb, fontos, jelentős, közhasznú és hézagpótló közérdekű intézményünket megint csak önzetlen lelkek áldozatából lehet megalapozni és fen tartani. íme: az önzetlen áldozat megint csak jelentkezik. Tiszayné Kökény Margit igazgató, az iskola valamennyi tanára, valamennyi felekezet hitoktatója, a tanártestületen kívül álló Kovács Tódor, a gyors- és gépírás tanára, — mind-mind sorra, lelkes szeretettel arra vállalkoztak, hogy ingyen végzik — úttörő munkájukat, ingyen közreműködésükkel támogatják a tan folyamot, a míg az a fejlődés következtében n maga lábán megállhat. Nem kell-e megindultan kalapot emelni e derék hölgyek és urak előtt? Nem helyes-e, ha közönségünk nevében nemes cselekedetüket e hely en megköszönjük és dicsekedve kiáltjuk világgá: — Szentmihály - magához megint hü maradt?! A városért. (Rákosszentmihály» Sashalom és Mátyásföld kérvénye a belügyminiszterhez.) (3) A tervezett város a maga egészében kertváros. Kizárólag családi házakból áll, többé-kevésbbé meg- felelőleg ültetett és parkozott telkeken. Szükséges a növényvédelem egységes szervezése, a kártékony rovarok, gombák és élősdiek rendszeres irtása, ay^it csak a városi igazgatás oldhat meg a maga egészében és megfelelő kertészeti berendezkedés mellett közutak és közterek létesítése, beültetése, ápolása és karbantartása által. A legnagyobb feladat az ezen a területen állandóan folyó nagyarányú település irányítása, egységes és a jövő fejlődésével számoló városrendező terv készítése és végrehajtása, főközlekedő útvonalak és közterek megállapítása, az erre alkalmas területek lefoglalása és megszerzése, amit csak a rendezett tanácsú várost megillető kisajátító jog keretében lehet még biztosítani. Ez a legfőbb indok arra nézve, hogy az egyesülés és rendezett tanácsú várossá való átalakulás kérdésével nem várhatunk és haladéktalanul munkához kell látni. A közlekedési kérdések egész sorozata van felvetve. A fővárossal határos utak rendezése és kikövezése, az egész területen átmenő tranzverzális utak építése, a HÉV-nek Cinkotáig való kitelepítése és a Budapest—cinkotai, Budapest—rákosszentmihályi és a Budapést—rákospalotai vonalrészeknek a BESZKÁRT által való átvétele, úgyszintén a BESZKÁRT zuglói vonalának Rákosszentmihályig való meghosszabbítása, uj járatok, különösen Cin- kota—^Rákosszentmihály és viszont közvetlen járatok létesítése, az m n. halálsorompó eltávolítása, a Rákosszentmihály határában már jórészt megépített nagy teherpályaudvar felépítése és a forgalomnak való átadása, ugyanott a MÁV. személypályaudvar felállítása, egy az egész környéket tekintetbe vevő uj vasúti hálózat programmjának felállítása: ezek azok a főkérdések e téren, amelyek a városi igazgatással kapcsolatban megoldásra várnak és amelyekre
