Rákos Vidéke, 1928 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1928-09-30 / 40. szám
' :• 2. oldal. _________RÁKOS VIDÉKE) 40 szám nézve az alulírott bizottság a nagyméltóságu m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrhoz egy tide másolatban csatolt 76.517/1928. I. számú előterjesztésében már kifejezést adott. Az igazságszolgáltatás területén szükségesnek találjuk az uj város területén külön járásbíróság és közjegyzőség felállítását, amire nézve az ide másolatban csatolt 12.407/1928. X. számú előterjesztést tettük a nagyméltóságu m. kir. igazságügyminiszter úrhoz. Közoktatásügy tekintetében az uj városnak feltétlenül igénye van középiskolára, amelyre nézve a Nagyméltóságu m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz 21.271/1928. VIII/a. szám alatt beadott s ide másolatban csatolt előterjesztésünk reá mutat. Közmüvek ügyében a főváros tanácsához 40.702/1928. III. szám alatt benyújtott előterjesztésünk, melyet másolatban csatolunk, reá mutat az egész nagy kérdésre, melyet már az I alatt érintettünk. . A várossá való alakulás utján reméljük, hogy e három község közönsége olyan társadalmi életet fog majd élni és ezáltal olyan gazdasági fejlődés veszi kezdetét, amely az egész nemzeti élet és országos gazdasági helyzet javulásához és fejlődéséhez hozzá fog járulni. Mig annak előtte és egy már létező nagyközségnek rendezett tanácsú várossá való átalakulása esetén a közkormányzat elsősorban a teherbíró képességet vizsgálta: ebben az esetben azt hisszük, a főszempontot a budapesti és környéki berendezkedés és a fejlődéssel járó mindnagyobb szárnu és súlyú feladatok megoldására kell helyeznünk, mert egészen kétségtelen, hogy ez az fuj város évről-évre sokezer lélekszámúnál fog szaporodni és' közmüvek, közellátás, közegészségügy, közlekedés, tanügy, igazságszolgáp tatás és általános közigazgatási szempontokból mindig nagyobb igényekkel és közszükségletekkel kell számolnia és azt mindaddig, mig Nagy-Budapest meg nem alakul, csakis a városi igazgatás oldhatja meg. Az egyesítés már magában is véget vet annak az anomáliának, hogy a szomszédos községek egy- része a gödöllői, másrésze a pestvármegyei központi járáshoz van beosztva. Ezek a tárgyi szempontok, amelyek kérelmünk helyességét indokolják. volna helyesnek. Számotvetve azonban különösen (Rákosszentmihály közönségének kívánságával, ezt el kellett ejteni és jelen előterjesztésünkben Rákosszentmihály és Sashalom, valamint Ó- és Uj mátyásföld egyesítését kérjük és pedig akként, hogy Mátyásföld és Cinkota között a határvonal a Szilaspatak legyen, tehát az egyesítendő területbe beleesnék Rákosszentmihály és Sashalom mai egész közigazgatási területe, továbbá Ó- és Ujmátyásföld a MAG. gépgyárral, a repülőtérrel és a gróf Pejachevich Márk-féle birtokkal, amint azt az idemellékelt térképen megjelölt határok mutatják. Az utóbbi birtoknak a város területébe való bekapcsolására különös súlyt fektetünk, mert erre a be nem épített területre a fejlődés szempontjából múlhatatlanul szükség van. V. A mátyásföldi kérdés. Ó- és Ujmátyásföld közönsége 10.386/1928. Pest vármegyei alispáni szám alatt szabályszerűen felszerelt kérvényt nyújtott be az adózók többségének aláírásával külön nagyközséggé való átalakulásának engedélyezése iránt. Nagy méltóságodnak ennélfogva módjában áll e külön községi alakulás engedélyezése mellett és azzal egyidejűleg e három község egyesítését elrendelni. Amennyiben ez megtörténik, a városi igazgatás feladata lesz a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületével kapcsolatban felmerülő kérdéseket (közutak, közterek, közvilágítás, vízvezeték stb.) rendezni, amelyekre nézve részben úgyis hatósági intézkedések történtek. VI. A cinkotai kérdés. Ilyenformán a hatósági elhatározásnál még csak az a kérdés döntendő el, hogy Mátyásföld kiválása és Rákosszentmihály és Sashalommal való egyesítése esetén Cinkota nagyközség megélhetése biztosítva ven-e ? E kérdésben hivatkoznunk kell Mátyásföld községesitése ügyében 10.386/1928. számú Pest vármegyei alispáni iratokra, ahol ez a kérdés önmagában is elbírálandó lett volna. Nézetünk szerint Cinkota községe 7000 főnyi lélekszámával és több ezer holdas határával minden tekintetben mint nagyközség fenn tudja magát tartani, amit Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye számvevősége a hivatalos adatok alapján megállapíthat. Vége. hírek. III. Próbaköltségvetés. Van szerencsénk idemellékelve bemutatni az egyesítendő községekből alakítandó rendezett tanácsú város próbaköltségvetését, amely teljes részletességgel és indokolással igazolja azt, hogy az átalakulás folytán a város a reá háruló terheket meg- birja, sőt a mai 500/0 helyett csupán 400/0 pótadó mellett is kb. 26.000 pengő tartalék* felett is rendelkezik és igy pénzügyi kérdés az egyesítés és átalakulás elé nem tornyosul. Tisztelettel kérjük: Méltóztassék ezt a többi iratok kapcsán Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispáni hivatalához ellenőrzés és felülvizsgálat végett megküldeni. IV. A terület kérdése. Alulírott bizottság eredetileg az alakítandó várost Rákosszentmihály, Sashalom és Cinkota egész területére tervezte. A jövő szempontjából igy tartotta HIRER. Iíjnsági lelkigyakorlat. Élénk emlékezetünkben él még a tavaszi lelkigyakorlat, melyet kath. leányainknak P Jámbor László jézustársasági atya tartott, s mely leányaink lelki világát oly hathatósan ráirányította a mélyebb lelki életre Egyházunk vezetősége most a férfi-fiatalság részére rendez ugyanilyen lelkigyakorlatot, hogy a szent hit mélységeibe elmerülve acélozzák lelkűket az ifjak az élet küzdelmeire. A lelkigyakorlatot Koszterszitz József dr. a soproni szent Imre kollégium igazgatója tartja, az ifjúság szeretett Koszter atyja, kinek ifjúsági színdarabjaiban volt alkalmunk nekünk is gyönyörködni. Ezekből tanultuk meg, hogyan markol bele a keresztény magyar ifjú leikébe Koszter atyai s boldognak mondhatjuk ifjainkat, hogy alkalmuk nyílik a nagy lelkivezetőt megismerni és személyesen hallani ajkáról az Isten igéjét. Esperesplébánosunk névre szóló program mot küld az ifjaknak, de ezúton is kéri a szülőket, a foglalkoztatókat, az ifjúság nevelőit és
