Rákos Vidéke, 1921 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1921-04-03 / 14. szám
XXI. évfolyam, Rákosszentmihály, 1921. vasárnap, április 3. 14. szám RÁKOS VIDÉKE TÄSSID/lLill, KÖZ IGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS rAkosszentmihAlyi és rákosvidéki egyesület és testület hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÄZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 120.— K. Fél évre: . . 60.— „ Negyedévre: 30.— „ Egyes szám ára 3 korona. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Csizmadia Gyula. Régen nem volt akkora szenzáczió Rákosszent- mihályon, mint amilyen a „Rákos Vidéke“ múlt heti híradása nyomán kelt községünkben és messze környékén. Teljesen váratlanul érkezett a tudósítás, mely azt jelenti, hogy lelkészünk kerek tiz esztendei itteni működése után, elhagyja községünket és a Tápiómente egyik ősrégi plébániájára vonul, amellyel püspökünk elismerő kegye megajándékozta. Mi sem jellemzőbb, mint, hogy csaknem mindenkiben az őszinte sajnálkozás, sőt megdöbbenés kerekedett felül s elnyomta az örömet, a melyet szeretett napunk újabb kinevezésének minden barátjában éleszteni kellene. Valami nagyon megkapó, mert nagyon őszinte és nagyon bensőséges megnyilatkozás volt ez a jelenség: tanúbizonysága annak, hogy nincs ebben a községben egyetlen igazlelkü ember, még pedig valláskülönbség nélkül, az egész lakosság kebelében, aki ne érezné a veszteség súlyát, amit Csizmadia Gyula távozása jelent s egyúttal ne ismerné azt az értéket, amit egyházában, közügyeinkben és társadalmunkban képviselt. Mert igazszivü, páratlan energiájú és csudálatos szervező erejű szolgája volt egyházának; nemeslelkü, megingathatatlanul következetes és odaadó munkása a haza s a község minden ügyének és mint példásan igaz, hűséges és önfeláldozó jóbarát, egyik vezéroszlopa jóban és roszban szilárd egységgé kovácsolt vezető társadalmunknak. Tiz esztendő alatt tökéletesen egybeforrt Rákos- szentmihállyal, amelyet nélküle s őt e keret nélkül elképzelni is alig lehetséges. Az első órától _ kezdve úgy illeszkedett bele helyzetébe, mint ha soha máshol nem lett volna és soha e hosszú és sok vihart átélt évtized alatt nem ingott meg következetességében; nem lankadt meg munkakedvében és nem fogyatkozott meg lelkességében. A róm. kath. egyház ügyeiben valósággal csudákat müveit; makacs, kitartó, akadályt nem ismerő, szívós munkájával. A Fehér János kegyes alapvető alkotásai után Csizmadia Gyula fejlesztette ki és állította igazán lábára egyházközségünket. Amiről álmodni sem lehetett addig, keresztül vitte, hogy önálló lelkészség lett Rákos- szentmihályból. Rendezte helyzetünket a csömöri plébániával szemben; három hitoktató-kápláni állást szervezett (államköltségen) ;1 a viszonyoknak megfelelően keresztül vitte a lelkészi javadalmazás rendezését, tisztázta templomunk adósságát, a templom felszerelését gyarapította, villamösvilágitását berendezte, a plébánia alap gyűjtését megkezdte, polg. fiúiskolát létesített; önálló kántori állást szervezíetett, számtalan jótékony és hitéletfejlesztő mozgalom élén buzgólkodott, pl. amerikai gyermekakczió, hol 1100 gyermek majd egy éven át részesült — a legnehezebb időben — megfelelő táplálékban; továbbá szegények gyámolitása, népszövetségi előadások, irodalmi estélyek a templom-alap javára, kath. bál és sok-sok egyéb hasonló. így kivívta, hogy 1912-ben és 1919-ben (a kommunizmus alatt is!) bérmálás volt községünkben, a hívek terheinek könnyítésére keresztül vitte, hogy templomunk jövedelméből hathatós segitséget kapott egyházunk, rendbehozatta orgonánkat, a háború alatt csodálatos szívóssággal megmentette harangjaink nagy részét, fényes egyházi ünnepeket rendezett s minden elképzelhető módon emelte és fejlesztette egyházunkat. Az egyháztanács mindenkor hűséges támogatója és követője volt, csak egyszer «hagyta cserben, amikor 48.000 koronáért sikerült megvenni a Szentkorona-utczai Kraicsovics-villát és iskolaépületet. A hirtelen kitört háború a terv ellenzőinek kedvezett és meghiúsította a már teljesen kész vételt, aminek következménye milliós kár lett az egyházközségre és az, hogy lelkészünk máig is megfelelő lakás nélkül szűkölködik, a helybeli lelkészségből pedig parochia-épület hiányában máig sem lehetett plébániát szervezni. A község képviselőtestületében, az iskolák vezető ! testületéiben, mindenféle egyesületünkben értékes mun- j kálkodásának szintén nyoma marad. A Nagykaszinónak I népszerű alelnöke, a Hangya-szövetkezetnek elnöke s j eltávozásával mindenütt fájdalmas ür marad nyomában. De nem elégedett meg Rákosszentmihály rendbe- I hozatalával. Keresztül vitte az Ehmann-telep különválását J 8 az egyház és hívek érdekében magára vállalta ezt a s terhes feladatot is, ahol minden ünnep- • és vasárnapon istentiszteletet tartott. A községbeli felekezetekkel békés életet élt s mindenkiben igaz felebarátját becsülte. A közszellemnek, •melyről hires Rákosszentmihályunk, az ő egyénisége is egyik főbiztositéka volt. Fájó veszteség éri távozásával lapunkat is. Egy évtized óta hűséges barátja és lelkes támogatója a „Rákos J Vidékének“, melyet számos kézirata is gazdagított és : sok-sok tudósítása tett értékesebbé. Ez az igaz és értékes férfiú most elmegy tőlünk \ és elszakad barátaitól, kikkel az önzetlen szeretet, közös ; ideálok szolgálata és becsületes, közös bajtársi munka ; testvérekké forrasztotta össze. Elmegy, mert családjának • szeretete a kedvezőbb helyzet önző elszalasztását vétekké j tenné reá nézve, de a derekasan végzett munka nyugodt lelkiismeretével távozik és könnyes szemmel megy el | innen, ahol könnyes szemmel tekintünk utána. Rákosszentmihály története ragyogó emlékként fogja megőrizni Csizmadia Gyula nevét, ennek a helynek és vidéknek lakossága pedig, megannyi jóbarátja és igaz j tisztelője, hálás szívvel kíván neki szerencsét és boldogulást további működésében, amellyel a szerencse ezúttal Tápióság derék magyar községe plébániáját ajándékozta meg. Lapunk mai száma 8 oldal«
