Rákos Vidéke, 1920 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1920-07-18 / 29. szám
XX. évfolyam. Rákosszentmihály, 1920. vasárnap, julius 18. 29. szám rAkos vidéke TÁRSADALMI, KÖZIGAZGITÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÄZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 80.— K. Fél évre: . . 40.— „ Negyedévre: 20.— „ Egyes szám ára 2 korona. Hirdetéseket (elvesz a kiadóhivatal. BB Önkéntes tűzoltóság. A rákosszentmihályi önkéntes tűzoltó - egyesületet uj életre akarják kelteni Jövő vasárnap nagy gyűlés lesz ebben a tárgyban a községházán. Az elöljáróság hívja össze oda a régi önkéntes tűzoltó testület tagjait, valamint a község egész lakosságát, ennek az igazán nemesczélu és hasznos intézménynek minden érdekeltjét. Ennek a meghívásnak foganatja, kell hogy legyen. Lakosságunk nem maradhat közömbös, amikor a tűzoltóság újjászervezéséről van szó. Mert ez az intézmény nem csak falusi parádé, hanem vagyonunk, biztonságunk, életünk, nyugalmunk őre. Rákosszentinihálynak már volt derék, hasznos, jólszervezett tűzoltósága. Krenedits Sándor főjegyző teremtette és szervezte meg példás módon, azután pedig átadta vezetését hűséges munkatársának, a derék Havas Gyulának, ki méltóképen folytatta a megkezdett munkát. Tűzoltóságunk felszerelése is fokozatosan gyarapodott, bárha általában a lakosság nem is tanúsított olyan áldozatkészséget a tűzoltó testület iránt, mint ahogy megérdemelte volna. Ünnepélyek, mulatságok jövedelme pótolta a hiányzó anyagi erőt s tűzoltóságunk lábra állott. Képességét néhány — hála Istennek elég ritka — tüzeset alkalmával bőségesen bebizonyította s mindannyiszor hivatása magaslatán állónak mutatkozott. A mindent elpusztító háború renditette meg önkéntes tűzoltóságunk derék szervezetét is. Működő tűzoltóink elmentek azt a tüzet oítogatni, amelyet ádáz ellenségeink gyújtogattak, hogy hazánkat elhamvasszák. A háborút követő forradalmas időkben pedig végleg megszűnt tűzoltóságunk is, holott pedig azt nem nélkülözheti községünk egy óráig sem. A községháza ambicziózus aljegyzője, Kovács József kapta azt a kitüntető és jeles feladatot, hogy az önkéntes tűzoltóságot uj életre ébressze és mai, j fejlettebb viszonyaink között a múltbelinél is nagyobbá ; szervezze és minden tekintetben munkaképessé tegye, j Bizton hisszük, hogy megnyeri súlyos vállalkozásához I az egész lakosság önfeláldozó támogatását. Ebben az intézményben, mindenkinek részt kell vennie. Aki testileg képes reá és idővel is rendelkezik, annak mint működő tagnak kell a testületbe belépnie, aki pedig erre fizikailag képtelen, annak is bő tere nyílik az egyesület anyagi és erkölcsi támogatására. A tűzoltóság mindnyájunk vagyonára egyformán vigyáz, a hála adóját saját érdekében egyformán köteles leróni vele szemben a községnek minden lakosa, ki-ki a maga módja és képessége szerint. Bizonyos, hogy nehéz időket élünk, melyek a tűzoltó intézmény feltámasztását különösen nehézzé teszik. A nyomorúsággal viaskodó közönség áldozat- készségéi is állandóan kiaknázzák jobbnál-jobb célok érdekében. De azért éppen a tűzoltóság nem juthat mostoha sorsra. Erre kell áldozatot hozni minden áron, akár a végső erőfeszítéssel is. A sok mindenféle egyesület között a tűzoltóság nemcsak a szerencsétlenségben támogatója a lakosságnak, hanem a katonás fegyelemre tanítja népünket, a szervezettség erejét növeli, az együvé tartozás érzését szilárdítja. Ha valaha, úgy a közelmúltban igazán megtanulhattuk a szervezettség tiszteletét. A kommunista országdulásnak is a polgárság szervezetlensége volt az oka. Maguk a volt népbiztosok is azt vallják, midőn a törvény előtt éppen mostanában számot kell adniok garázdálkodásukról. Kitűnő ízelítőt adott a háború alatt a szervezettség erejéből a polgárőrség szereplése. Csak néhány hónapon át működött községünkben az a derék intézmény, elég kezdetleges körülmények között, olyan időkben, amikor a fegyverfogható lakosság legnagyobb része a haza ügyéért verekedett s alig maradt itthon „kettő-három nyomorult“, mégis a legnagyobb megbecsüléssel kell visszagondolnunk szereplésére. Soha olyan kifogástalan közbiztonsági állapotok nem voltak Rákosszentmihályon — a patriarkális kezdetbeli időket kivéve —■ mint akkor, amikor a polgárőrség vigyázott a házunk tájára. Nem történt akkor egyetlen betörés sem, mig a polgárőrség feloszlása óta alig múlik el nap, hogy valakinek a vagyonában kár ne essék. Csodás példája volt ez a polgárság szervezettsége erejének,kár hogy rövid életű volt és még nagyobb kár, hogy éppen akkorra bomlott fel, a mikor a legnagyobb szerencsétlenséget háríthatta volna el országunkról, ha mindenütt tettrekészen fennállott volna. A tűzoltóság újjáalakulása is egyik apró láncz- szem. abban a hatalmas szervező munkában, amely megteremti a czéltudatosan dolgozó és a katasztrófák után újra megéledő Magyarországot. Sok-sok ilyen erős szervezet, hazafias, fegyelmezett, komoly testület kell az országban, hogy újra egybekapcsolja a széthullott erőket, rendet teremtsen, előmozdítsa a munka megindulását és végső czéljában nemzetünk diadalmas feltámadását. Minden legapróbb tényező-c nek ezen kell munkálkodnia ezentúl. _______ jyu iHiM 1SÄ Í €» $ 2*4 sí 3 i
