Rákos Vidéke, 1918 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1918-04-14 / 15. szám
XVIJI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1918. vasárnap, április 14/. l5. szám RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI, közigazgatási és közgazdasAgi hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÄKOSSZENTMIHALYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALAZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár Egész évre . . . 12.— Ucr. Fél évre . ... 6.— . Negyed évre . . . 8.— . EGYES SZÁM ÄRA 80 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Az egyhuzamos tanítás. Évek hosszú küzdelme kellett hozzá, mig néhány éve, igazán nem rég, sikerült kivívni, hogy a rákos- szentmihályi elemi iskolában az egyhuzamos tanítást megengedjék, vagyis a felsőbb hatóság beleegyezzék abba, hogy naponta csak egyszer kelljen a gyermekeknek az iskolában megjelenni. Az engedelem azonban csak kivételes és ideiglenes jellegű, inkább csak a háborús körülmények figyelembevételén alapuló s nem a helybeli különleges viszonyok mérlegeléséből eredt s éppen ezért azt időnként meg kell újítani, a mi annyit jelent, hogy ismételten mindannyiszor meg kell győzni oktatásügyi felsőbb hatóságainkat arról, hogy a tanításnak ez a rendje megfelelőbb a szabályszerű kettéosztott, tehát délelőtti és délutáni oktatásokat megállapító órarendnél. ~ , Ez a körülmény okozza azt, hogy az egyhuzamos tanítás kérdése ismét aktuálissá lett nálunk. Most kell kérnünk ugyanis az engedelem megújítását, a mi csekély formai intézkedés lenne csupánn, ha oktatásügyünk kormányzó hatóságai elvi okokból nem idegenkednének olyan nagyon annak rendszeressé tételétől. Az elemi iskolai tanítás órarendi beosztása még mindig igen nagy vitatkozás tárgya és nagyon komoly és tiszteletreméltó érvek ütköző pontja. A közönség, a szülők szempontjából csakis az egyhuzamos rendszert lehet jogosultnak tartani. Az általános életbeosztás, a házirend megköveteli, hogy az iskola ne vegye igénybe napopta kétszer a gyermeket. Általános törekvés az minden téren, hogy minden munkát lehetőség szerint a délelőtti órákra tömöritsenek ős a délutánt mennél inkább szabaddá tegyék. A tizenkét órai ebédelés kezd lassanként eltűnni életünkből. Nálunk, Rákosszentmihály on pedig a különleges helyi viszonyok teszik nélkülözhetetlenné a' félnapos, egyhuzamos rendszert. A gyermekek igen nagy távolságból járnak az iskolákba, az apák a fővárosba járnak kenyeret keresni, tizenkét órára nem járhatnak haza, a gyermeknek külön kellene ebédet adni és így tovább, ezernyi általánosan ismert és tapasztalt ok ajánlja szükségképen az egyhuzamos tanítást, amely mellett évek hosszú során óta egyhangúlag állást foglal a községi képviselőtestület és az iskolagondnokság is, óf megnyilatkozik mellette mindenféle alakban az egész közvélemény. A felsőbb közoktatásügyi hatóságok, igy maga tanfelügyelőnk is, azt tartják ellenben, hogy a kérdés elbírálásánál elsősorban a pedagógiai érdeket, a gyermek javát kell döntőnek tekinteni, s minden más egyéb ezzel szemben alárendelt jelentőségű. Szakavatott felfogásuk szerint pedig az elemi iskola zsengekoru tanulója nem képes éber figyelemmel befogadni a árasztó egyhuzamos tanitást s egyrészről megsínyli a megerőltető szellemi munkát, másrészről pedig a tanítás eredménye vallja kárát az annak. Ezek a legfőbb okai, hogy soha nyomatékos kérelem nélkül meg nem engedik a szokott rendtől eltérést és csakis azért egyeznek bele kivételesen és ideiglenesen az egyhuzamos tanításba, mert a háborús nehézségeket, a ruházkodás bajait és azt a nagy távolságot, melyet szeszélyesen benépesülő községünkben a gyermekek nagy részének meg kell járnia, vették mindenkor figyelembe. Mint már jelentettük, a képviselőtestület a minap is egyhangú határozattal támogatta az iskolagondnokság előterjesztését, amelylyel az engedély megújítását kérelmezi. Nem lehet tehát kétségünk benne, hogy az akadálytalanul meg is történik. Egyúttal azonban a közönség érdekében nagyon kívánatosnak tartanók, ha az iskolaügyi szakkörök valami módot találnának rá, hogy az egyhuzamos rendszert állandóvá és véglegessé lehetne tenni. Nálunk ugyanis sok-sok éven belül meg nem változhatnak a viszonyok és az egyhuzamos rendszer fentartását mindenkor kényszerítő szükség fogja parancsolni. Felesleges és terhes munka tehát, hogy minduntalan újra kelljen kezdeni a dolgot. Viszont a tanítás érdekét is tiszteletben kell tartanunk s ezért valami olyan modern és czéltudatos munkabeosztást kérünk, amely kerti munka, játék, torna és más hasonló hasznos és szükséges órák közbeszurásával megkönnyíti az égyhuzamos oktatás terhét és az apró emberkék elméjét képessé teszi a sok, nehéz tudomány befogadására. így ilyenformán, hogy valami újat mondjunk, a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad. Az egyhuzamos tanítás dolga gondot okoz a tanítóknak is, akiket gyakran ér méltátlan vád ebben a kérdésben elfoglalt álláspontjukért, holott az például nálunk önzetlen és tárgyilagos. Meggyőzően bizonyítja ezt az alábbi levél, melyet tanítótestületünk egyik régi, érdemes tagja intézett hozzánk, hogy a maga egyéni modorában rapszodikusan egymás mellé rakott igazsáL«punk ntal sz&nia 12 oSdas. i
