Rákos Vidéke, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-18 / 7. szám
A XVII. évfolyam, Ráko»szentmihály, 1917. vasárnap, február 18 7. szám. RÁKOS VIDÉKE társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár Egész évre . . . 12.— krr. Fél évre .... 6.— . Negyed évre . . . 5.— EGYES SZÁM ÄRA *0 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Kolumbus tojása. . Villamos vasúti közlekedésünk napról-napra keservesebb lesz és egyre égetőbbé válik, hogy legalább azokon a szűk határokon belül, amiket a háborús viszonyok mégszabnak, valamibépen megenyhitsék a bajokat. Nem arról van szó, hogy a közönség kényelmével törődjünk, erről, sajnos, leszoktattak a nehéz esztendők, hanem meg kell gátolni, hogy forgalmunk végleg fennakadjon A zsúfoltság, mely különösen a rákos- szentmihályi vonatokon immár teljesen tűrhetetlen, nem enyhül, hanem állandóan fokozódik s most már sürgős intézkedésre kényszeríti a társaságot. Arra, hogy a járatokat sűrítsék, a kocsikat szaporítsák, reményünk a jelen körülmények között nem lehet. Valami más módot kell tehát kitalálni, hogy közönségünk szabad mozgását hiztositani lehessen. A Rákosszentmihályi Nagykaszinó legutóbbi választmányi ülésén foglalkozott közlekedésünk legégetőbb bajaival. A Nagykaszinó csak igen kivételes esetekben törődik ilyenfajta ügyekkel, de mikor az egész lakosságnak életbe vágó érdeke forog szóban és a társadalom megmozdulásától közhasznú eredményeket lehet remélni, kötelességének tartja, hogy szavát közérdekből felemelje. Ez okból a választmány kérelemmel fordult a helyiérdekű vasúttársaság igazgatóságához, kérvén, hugy a rákosszentmihályi közlekedésen valamikép segítsen. A Nagykaszinó beadványa azonban tovább megy az általános panaszkodásnál és konkrét javaslattal is szolgál, mely mindenesetre érdemes arra, hogy széleskörű figyelmet keltsen és beható tárgyalás alapjául szolgáljon. Valóságos Kolombus tojását csinál a nehéz problémából, midőn azt ajánlja, hogy a rákosszentmihályi kocsikat mentesítsék a közbeeső állomások utazó közönségétől egyszerűen úgy, hogy ne legyen érvényes e vonatokon csak a Rákosszentmihályra, vagy még távolabbi állomásokra szóló menetjegy. Ezt a metódust sok évvel ezelőtt már kipróbálta a közúti vasút társaság, midőn a zugligeti lóvasúti kocsikon annak idején nem adtak ki szakaszjegyeket. Ugyanez a rendszer megmentené a mi közlekedésünk sülyedő hajóját is. Sót mi még tovább mennénk, azt szeretnek, ha a 75 és 1. sz. közúti kocsikon is csak kifelé menet olyan utas kaphatna szakaszjegyet, a ki a viczinális bérletjegyét (esetleg füzetjegyét) felmutatja, igy aztán nem szorulna le a villamos kocsikról éppen az a közönség, amelynek más villamos nem áll rendelkezésére. Továbbá újból reklamáljuk a pótkocsikat, amelyek gyakorta elmaradnak a H. járatoknál, de amelyeket nélkülözni most már egyáltalán nem lehet. Végül igen kevés áldozattal kiállíthatnának a kerepesi úti végállomásra egy rokkant vasúti alkalma; zottat rendezőnek, de olyan értelemben, hogy a közön- ! séget rendezze és tájékoztassa állandóan. Akkor majd ! nem kell, mint lutrit lesni, hogy a vonat az állomás épület előtt áll- e meg, vagy messze kint a váltónál és nem kell találgatni, hogy melyik pótkocsi lesz a körforgalmi s melyik a H. szerelvényé? Ami közönségünk állandóan sok csomagot czipel, a hely is mindig kevés, mennyi bosszúságot lehetne megtakarítani, ha egy kis előzékenységgel mindenkor kellőképen tájékoztatnák. A Nagykaszinó érdekes beadványa a következő: Tekintetes Igazgatóság! Alulírottak a Rákosszentmihályi Nagykaszinó 1917. február 10-én tartott választmányi ülésének egyhangú határozatából az alábbi kéréssel fordulunk a Tekintetes Igazgatósághoz: Tekintve azt, hogy a Helyiérdekű vasút vonalán a rákosszentmihályi körforgalmi és a ,H“ jelzésű Búr kocsikon hónapok óta tűrhetetlen és halálos veszedelemmel járó tolongás van állandóan, a Nagykaszinó választmánya községünk lakosságának folytonos sérelmét és indokolt panaszát a Tek. igazgatóság jóakaró figyelmébe ajánlja és a tűrhetetlen ájiapotok megszüntetését kéri. A lehetetlen helyzet egyedüli oka az, hogy a Búr. | és körforgalmi kocsikat közvetlenül a czinkotai és gödöllői vonatok előtt indítják a budapesti végállomásról. Minden óra 25 és 55 perczkor induló körforgalmi és „H“ jelzésű szerelvényeket úgy megszállják, hogy azokon elviselhetetlen a tolongás. Ez a visszás helyzet nagy sérelme az utazó közönségnek és jelentékeny anyagi kárt okoz a Vasúttársaságnak. Számolunk a háború okozta nehézségekkel és nem látunk ott és abban sérelmet, ahol és amin segíteni nem lehet. A körforgalmi és Búr. járatokon azonban csekély jóakarattal elhárítható volna az utazó publikum állandó gyötrelme. És ezt a jóakaratot kérjük és várjuk a Tek. Igazgatóságtól, midőn a sérelmek okát | őszintén feltárjuk. A háború tartama alatt a Helyiérdekű vasút vonalain az utasok száma nem csökkent, hanem lényegesen ; emelkedett. Főleg a Czinkotai Nagyítcze mellett épült foglalkoztató fogolytábor, a 38. gyalogezred és az 1. i bosnyák ezred katonái szállják meg állandóan a saját közönségünk befogadására is kevés és szűk kocsijainkat ugyannyira, hogy különösen a reggeli és esti órákban emberhei nem méltó módon bonyolítják le a tekintélyesen megnagyobbodott forgalmat. A Czinkotai Nagy- itcze—Rákospalota—Újpest vonalon a sánczmunkasok és újabban a pestújhelyi fogyasztási szövetkezetbe utalt kistarcsai j/yári munkások családtagjai nehezítették meg a forgalmat és közlekedést. Tudjuk, hogy a ránk S7akadt háború sok-sok áldozatot követel mindegyikünktől és amikor az említett mizériák orvoslását és megszüntetését kérjük, nem Lapunk mai száma 12 oldal.
