Rákos Vidéke, 1916 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-14 / 20. szám

XVí évfolyam.

Rákosszentmihály, lgi6. vasárnap, május 14.

20. szám.

RÁKOS VIDÉKE

TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP.

RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA.

SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLYI ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA,

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő : RALÁZSOVICH ZOLTÁN.

Előfizetési ár: Egész évre . . . 10.— ko .

Fél évre . . . 5.— .

Negyed évre . . . 2.50 .

EGYES SZÁM ARA 24 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér.

Az örök téma

A mi örökös témánk a villamos vasút, mely a főváros környéki helységek létének alapja. A közlekedés ügye nálunk exisztencziális kérdés, mert hiszen a fővárosban foglalatoskodó közönség csak azzal a feltétellel lakhatik kívül a város területén, ha lakóhelyét foglalkozásának színterével megfelelő gyors és megbízható közlekedés kapcsolja össze. E nélkül egész életberendezésünk megrendül és mihelyt a közlekedésünkben bármily ingadozás vagy tökéletlenség jelentkezik, mind annak nyomban erős visszhangja kél a közönség elégedetlenségében, panaszaiban, bosszankodásában, türelmetlenségében. Ez az oka, hogy nálunk soha sem lehet unott téma, ha közlekedésünk dolgairól esik szó és szívesen látott, népszerű vállalkozás mindaz, amely forgalmunk javításának érdekében buzgólkodik.

Nemrég súlyos panaszok merültek fel közlekedésünk legfontosabb részei, a reggeli, déli és esti forgalom ellen, amelyeknek lapunk nyomatékos hangot adván, az igazgatóság részéről megérkezett az „első segítség* két uj reggeli körforgalmi vonat indítása képében. Az intézkedést, mint a vasutválialat készségének kétségtelen jelét, általános öröm fogadta s már-már úgy látszott, hogy a bajok részben meg is enyhülnek. A gyakorlati tapasztalat azonban azóta újból arra a meggyőződésre vezetett bennünket, hogy a két uj vonat közlekedésünk problémáját meg nem oldotta, a bajok főként a legkritikusabb reggeli időkben el nem oszlottak.

A Rákosszentmihályi Nagykaszinó, legelső és legnagyobb társadalmi egyesületünk emelte fel a héten panaszos szavát közlekedésünk bajai miatt. Beadványát, melyet a helyiérdekű vasúttársaság igazgatóságához intézett, alább egész terjedelmében közöljük. Hü képet nyújt legfontosabb panaszainkról és szemléletesen bizonyítja, hogy a Nagykaszinó lakosságunk közérdekű ügyeiben is megtalálja a maga kiváló szerepét, tudatában van hivatásának, mellyel helyzete felruházza.

Valóban teljes ebsmerésre méltó volt a Nagykaszinó elnökének, Farkas Gézának fellépése, midőn a közlekedésünk érdekében indított akció ügyében javaslatát előterjesztette és Rákosszentmihály egész közönségének igaz hálájára érdemes a Nagykaszinó választmánya, mely az indítványt egyhangúlag magáévá tette.

Most már a helyiérdekű vasúttársaság igazgatóságán a sor, hogy gyors és kielégítő intézkedéssel közönségünk elismerését és köszönetét kiérdemelje.

A Nagykaszinó beadványa egész terjedelmében a kővetkező:

Tekintetes Igazgatóság!

A „Rákosszentmihályi Nagykaszinó,* a rákosvidéki intelligens társadalom egyik legnagyobb szervezete, a közérdek szolgálatában reá váró kötelességének meg- felelően kérelemmel fordul a tekintetes Igazgatósághoz :

Kegyeskedjék a rákosszentmihályi körforgalmi vonalon egy idő óta fokozottan súlyos állapotokat hathatós és gyors intézkedésekkel orvosolni.

Főként reggel fél hét és fél nyolcz óra között és délben olyan zsúfoltak vonataink, hogy az utasok szerencsésebb része csupán kinos szenvedések árán juthat el céljához, másik része pedig egyáltalán nem fér fel a vonatokra és hivatásának pontos teljesítésében meggátolva, a megállóhelyeken kénytelen vesztegelni.

Tudjuk és elismerjük, hogy a tekintetes Igazgatóság közönségünk méltányos igényeinek kielégítésére törekszik, — ami legutóbb abban a körülményben is bizonyságot nyert, hogy a reggeli nagy forgalom idejére két újabb körforgalmi vonatot iktatott menetrendiébe, de kénytelenek vagyunk ezzel szemben annak kijelentésére is, hogy a tett intézkedés közlekedésünk bajait nem orvosolja és a szomorú állapotok máig sem szűnhettek meg.

Ülőhelyekről, kényelemről beszélnünk sem lehet, holott közönségünk bizonyára arra is számot tarthatna, hogy utazása kellemes legyen, — de tűrhetetlen, hogy a kritikus időben a vonatok nagy része meg sem áll már a hurok-vágány távolabbi megállóhelyein, mert még a lépcsőkön is lógnak, kapaszkodnak az utasok, iskolásgyermekek és felnőttek vegyesen.

Közeledik a nyaralás ideje; lakosságunk száma egy-két hét alatt előreláthatólag ismét megnövekedik, községünk jó hírneve, nekünk olyan fontos nyaralótelepi jellege forog veszedelemben, ha közlekedésünk a legsürgősebben meg nem javul.

Nem akarjuk apróbb panaszokkal a jelen kérelmünk súlyát csökkenteni, ezért még csak két körülményre óhajtjuk egyúttal felhívni a tek. Igazgatóság szives figyelmét.

Az egyik az, hogy a Bur-kocsik járatásával elenyészik a II. és 111. osztály között levő különbség, a mi egyrészt kellemetlen közönségünkre, de viszont anyagi kárt is jelent a vasutválialat szempontjából.

Ugyanis az, hogy a teljesen egyenlő kocsik egyikére a II., másikára a III. számot függesztik ki, mit sem jelent és nem biztosit különbséget, mikor egyrészt a zsúfoltság közepette a kisérő személyzet a közönséget szétválasztani képtelen, másrészt pedig a dohányzó és nem dohányzó kocsik között nem tartja fenn az előirt különbséget. A másodosztályú utas rendelkezésére nem áll dohányzó kocsi, a harmadik osztályú pedig nem talál nem dohányzó szakaszt.

Mind-é különbségeknek fentartása fontos érdeke az utazóközönségnek és olyan igénye, mely szabályszerű módon biztositást nyert, arról tehát semmi körülmény között le nem mondhat. Viszont a tekintetes Igazgatóság is tapasztalhatta, hogy újabban az elégedetlen utasok azt látják át, hogy a drágább másodosztályú jegy váltása czéltalan, gyakorlatilag mit sem jelent, tehát áttérnek a harmadik osztályú jegyek válLapnnk mai száma 12 oldal.