Rákos Vidéke, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-03 / 1. szám

4. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 1. szám. A rákosszentmihályi katonák karácsonya. A rákos- szentmihályi helyőrségen levő katonák szép karácsony­esti ünnepet rendeztek. Tisztjeik támogatásával diszes karácsonyfát állítottak fel a községi kaszinó nagy­termében, jó vacsorát főztek, az ünnepi hangulathoz szükséges kalácsokról, süteményekről pedig jóbzivü. helybeli úri családok gondoskodtak. Garmadával érkezett az ilyen ajándék, pedig csak teljes csendben, bizalmas körben készült néhány ismerős család a katonák meg- vendégelésére, a miben Hauser Gyula biró, Freisz Károly és Balázsovich Zsoltánné járt elől, de volt még több szives adakozó is, a kik neve nem ismeretes előttünk. A katonák szeretettel és igaz örömmel fogadták a kedves megemlékezéseket. Uj járványbiztos. A belügyminiszter a közvesze­delmes járványos betegségek ellen való védekezés hat- hatósabbá tétele, valamint az e részben az egyes törvényhatóságok által tett intézkedések ellenőrzése végett a 4. hadtestparancsnokság területére — Budapest székesfőváros kivételével — Miskolczy Imre dr. nyugal mázott miniszteri osztálytanácsos, országgyűlési képvi­selőt miniszteri biztossá nevezte ki. A pásztorjáték második előadása. A szegény- gyermekek felruházása czéljára rendezett karácsonyi pásztorjáték második előadása csakúgy igen jól sikerült mint az első előadás. A Világ-Mozgó tágas helyisége megtelt közönséggel, melynek soraiban nagyon sok gyermek és katona is volt, kik kedvezményes, olcsó helyárakat fizettek s az estély mégi 60 korona tiszta jövedelmet hozott a szép czél javára. A publikum nagy elismeréssel jutalmazta a derek és ü^yes szereplőket és az estélyek érdemes főrendezőjét, Reich Beitat, kinek odaadó fáradozása valóban méltó a teljes elismerésre. A múlt szazad háborús evei. Ma. midőn az európai nagyhatalmak egymással harczban állanak nem lesz érdektelen tudni hogy a múlt században is a tizenne gyedik ev volt a legkr tiku-at b amidőn tizenhárom ország állott fegyverben, köztük Ausztria és Magyar- ország is. Aid—ib ig állott Ausztria és Magyarország Német-és Poroszország, s Olaszország; 1 lu tői 1 »-ig harczban állott Oroszország, Francziaország Török­ország, Svédország. A legtöbb háború a két első évtizedre esett. A háborús évek nagy része a század első felére esett, mig a századvégi 15 év ellenben majdnem teljesen békés volt. A múlt században Törökország áll legelői háborús éveivel. 3* évig viselt háborút. Utána követ­kezik Spanyolország 32, Francziaország 27, Oroszország 24, Olaszország 23, Angolország 22, Ausztria és Magyar- ország 16, Hollandia 14, Németország 18, Porosz- ország 12, Portugália 12, Svédország :0, Dánia 9, Szerbia 5, Görögország 4. Románia 2, Magyarország 2, Bulgária 1 háborús esztendővel. Mindezek az adatok azt mutatják, hogy a múlt század második felének kulturális kialakulása mily kevéssé változtatta meg egyes népek hajlamait, s mennyire nem volt őszinte egyes hatalmak részéről az orosz czár békejavaslatait tárgyaló hágai kongresszus s mily kevés befolyásuk volt a világ sor­sára nézve a megtartott békekonferencziáknak, hiszen a béketárgyalások befejeztével az egyik európai nagy­hatalom erőszakkal háborút provokált. Hogy azonban a mai technikával és. a mai felvonultsággal, amelyhez képest a római légiók embereinek száma, Nagy Sándor serege, Xerxes roppant tábora vagy a lipcsei csatában résztvevők száma csak csekély töredék, hosszantartó háború lehessen, fel nem tehető. Önálló lelkészség Péczelen. A rákoscsabai plébá­niához tartozó Péczel és Rákosliget községek róm. kath. vallásu hívei, élükön Lakatos Kálmán dr. esperes plébánossal, önálló lelkészségek szervezését határozták el. A rákosligeti templom és plébánia most van épülő­ben. Minthogy Péczelen míndakettő készen álfi gróf Csáky Károly váczi püspök karácsonyra kinevezte az I első péczeli lelkészt Szabados Gyula személyében, aki I eddig Jászszentlászló község lelkésze volt A két lel- ; készség szervezése Lakatos plébános érdeme, aki a jó j ügy érdekében tekintélyes jövedelemről mondott le az í uj lelkészek javára. Levelezés a hadifoglyokkal. Az ellenséges államok közül Oroszországgal, Szerbiával Montenegróval, Fránl- ! ciaországgal, Nagybritanniával és Japánországgal való forgalomban hadifoglyokhoz czimzett vagy ilyenektől eredő levelek és levelezőlapok Oroszországgal,. Szer­biával, Francziaországgal, Nagybritanniával és Japán- I országgal való forgblomban ezenkívül postautalványok I is válthatók a következő feltételek mellett: ' , ■ -5 Levelezés. A közönségnek a leveleket mindig ; nyitott állapotban kell postára adni, illetve levéi- j gyüjtőszekrényekbe dobnia. A levelek és a levelező- j lapok feladási feltételei a nemzetközi , postameg- ; egyezés határozataival szemben korlátolva nincse- ; nek, a Francziaországba szóló leveleknek súlya azon­ban nem haladhatja meg a húsz grammot. Ajánlott levelet föladni nem lehet. A levél czimiiatát,, valamint a közleményt ajánlatos a rendeltetési ország nyelvén, vagy pedig németül vagy francziául Írni. A czimben a czimzett katonai rangján kívül megnevezendő az a csapattest is. amelyben legutoljára szolgált. Ezenkívül mindig feltűnően oda keli írni a „Prisonnier de guerre* vagy „Kriegsgefangener* megjelölést. Ha a feladója, czimzeu tartózkodási helyét nem ismeri, elegendő,idia megnevezi az országot, amelyben a czimzett hadifog­ságban van. A hadifoglyokkal váltott levelezés portó mentes. A feladó a maga czimét a levél. hátoldalára, illetve a levelező-lap czimoldalának fel ő részére írja; föl. Postautalványok. A Nagybritanniába Oroszországba, Fraricziaorszagba és Japánorsi'ágba hadifoglyoknak kül­dött postautalványokat nemzetközi utalványüi lapon frankra és centimére kell kiállítani és Au Gontrole Général des Postes a Berne czimmel kell ellátni, mig a bzerbiaba szóló postautalványokat szintén nemzetközi utalványürlapon lene (frankra) és banira (centimére) kell kiállítani és a Külföldi postautalványok kicserélő hivatala Budapest czimmel keli ellátni. A tulajdon­képpeni czimzett nevét mindig a szelvény hátolda- j Iára kell följegyezni. Utalványokat a posta csak ! akkor fogad el, ha a feladó a czimzett tartózkodási helyet I ismeri és a szelvény hátoldalára irt czimben a rendel­tetési helyet kiirta. Postautalványt, a melyen csupán a rendeltetési ország van megjelölve, föladni nem lehet. A hadifoglyokkal váltott postautalványok portómentesek, ezért a bélyegek fölragasztására szánt helyen Prisonnier 1 de guerre megjegyzést kell írni. Az utalvány szelvé­nyére közleményt Írni nem szabad. Egy postautal­vánnyal egyelőre legfölebb kétszáz frank vagy ennek megfelelő összeg utalványozható. Tűzoltók fölvétele. A budapesti tűzoltó főparancs­nokság nagyobb számban vesz föl tűzoltó legénységet. Fölvesznek negyven éven alul levő, feddhetetlen elő­életű, egészséges férfiakat Ipari foglalkozásúak előny­ben részesülnek. Jelentkezni lehet a Vili. kér. Kun- utcza 2. sz. a. levő központi tűzoltósági épületben, naponta d. e. 9 órakor. Jóakaróimnak, üzletfeleimnek, bará­taimnak és összes ismerőseimnek ezúton kívánok őszinte szívből BOLDOG ÚJÉVET! SZABÓ JÓZSEF.

Next

/
Thumbnails
Contents