Rákos Vidéke, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1914-11-22 / 47. szám

XIV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1914. vasárnap, november 22. 47. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. SZÁMOS RÁKOSSZENTMIHÁLY! ÉS RÁKOSVIDÉKI EGYESÜLET ÉS TESTÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákos s z entmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési árEgész évre . . . ,' . 8 ko i Fél évre ............................ Negyed é vre..................2 ’ EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Örömhír a villamosról. A rákosvidéki közönségnek nagy újságot jelentünk. Régi vágya, jogos kívánsága, úgy latszik, a komoly tel­jesülés révébe jutott. A helyiérdekű vasúttársaság ugyanis azzal a tervvel foglalkozik, hogy az 1. számú közúti kocsit közvetlenül kijáratja Rákosszentmihályra s igy utazóközönségünk nagyrésze megszabadul az atszálloga- tás kellemetlenságeitől s a rákosszentmihályi forgalom, mely a háborús idők kezdete óta kellemetlen módon megritkult, ismét sűrűbb lesz és újra megfelel majd a közönség jogos igényeinek. Maslélévtized óta egyik legsűrűbben hallott pana­szunk az hogy a helyiérdekű vasúti közlekedés nem kapcsolódik szervesen a főváros kö/uti közlekedésébe, sőt mereven elszigeteli attól közönségünket. Még élén­ken emlekezetesek azok a harczok, melyeket a társaság vívott évek hosszú során át a hatóságokkal, hogy helyi­érdekű vasutját a főváros belső területére bevezethesse. A székesfőváros hatóságának elvi és praktikus oka is volt rá, hogy szigorúan megmaradjon álláspontján. Az utóbbi, a gyakorlati szempont érthető volt addig, amig a helyiérdekű vasút gőzüzemű volt, de önmagától meg­szűnt akkor, amikor a viczinális vasutat is villamos üzeműre alakították át. Az elvi oldala a kérdésnek tisztán jogi termé­szetű : a közúti és helyiérdekű vasúti jelleg között fen- forgó éles különbségből áll. Ez azonban tisztán elmélet, amelynek lehetnek komoly jogi következményei, de ezek a nagyközönséget egyáltalán nem érdeklik. Az utas csak azt látja, hogy egyik villamos olyan, mint a má­sik s neki át kell kászolódni egyikről a másikra, holott ugyanaz a vonat a kívánt irányban tovább is halad­hatna. A józan ész harcza volt az az élettelen szabály, törvény holt betűje ellen. Természetes, hogy végre is a józan ész és a közönség közös érdeke győzedelmes­kedett. A szentendrei viczinálist évről évre fogcsikor­gatva adott engedélylyel mégis csak beeresztettek a Pá'ffy térre s most a villamos is odáig jár. A kispesti, erzsebetfalvai publikum vigan jár a nagykörutról közvet­len kocsikon otthonába. Ezeket irigyeljük mi évek hosszú sora óta, de csak sóhajtgatni tudtunk a jobb jövő után. Most kéthete egy sorozatát mutattuk be ezen a helyen azoknak a panaszoknak, amelyeket a háborús viszonyok megritkitott forgalma és ennek is tökéletlen beosztása váltott ki közönségünkből. Ugyanakkor hang­súlyoztuk, hogy bizalommal várjuk a vasutigazgatósag orvosló intézkedéseit. Ölömmel állapíthatjuk meg. hogy reményünk nem volt alaptalan. A panaszok felkeltették a helyiérdekű vasúttársaság igazgatóságának érdeklődé­sét s maga Szél Árpád igazgató, aki már számtalan­szor adta bizonyságát annak, hogy igazi modern és kiválóan gondos, jóérzékü vasút direktor, akart végükre I járni azoknak. Személyesen járt kint a végállomáson í és vonalon és gyűjtött tapasztalokat közlekedésünk i állapotairól. Kijelentette, hogy szigorú vizsgálatot indít ! s minden lehetőt megtesz forgalmunk javítása érdé- i kében. Egyik leghathatósabb eszköze lesz ennek az j 1-es kocsi Rákosszentmihályra irányítása, mely elől az ; elvi akadályokat már sikerült elhárítani s most a vasut- igazgatóság foglalkozik a terv részleteivel. Ha meg- ! valósítja, roppant örömet okoz publikumának, nagy | népszerűséget szerez magának és egyik legrégibb sebét ! gyógyítja be e vidék lakosságának. Most pedig, hogy örömmel látjuk azt, hogy a leg- j illetékesebb körök figyelme a mi közlekedé>ünk ügyére j ráirányult, minapi közleményünket kiegészítjük még né- J hány tapasztalattal, amelynek szintén jó hasznát veszi a vasutigazgatóság rendcsináló munkája során: Ilyen többek közt a bérletjegyesekkel szemben tanúsított kegyetlen szigorúság. Elismerjük hogy régeb­ben talán kissé pongyolán kezelte a forgalmi személy­zet a bérletjegyek megújításának dolgát, de azért na­gyobb baj aligha történt akkor sem Most azonban egyenes zaklatás, amit müveinek. A lejárt bérletjegy másodikán már a főváros felé menet sem érvényes. Vagyis, ha valaki tizenöt év óta minden hónapban meg­váltotta a bérletjegyét és mert elseje ünnepnapra esett s igy nem hagyta el e napon otthonát, másodikán, hét­főn reggel kénytelen a menetdijat megfizetni, bárha megérkezésekor nyomban megújítja is bérletét így tör­tént ez most, november másodikán is. Elseje ünnep lé­vén, a bérletesek legnagyobb része másodikán akarta jegyét megújítani. A kalauzok azonban spektákulumot rendeztek. Volt olyan utas, aki bérletjegyét L0 korona í kíséretében átadta a kalauznak biztosításul, hogy csak­ugyan megújítja a bérletet, (mióta a viczinális jár, még minden hónapban megváltotta bérletét) a kalauz el is vette a pénzt, be is adta a pénztárba, de nemcsak a bérlet árát vonták ie a 20 koronából, hanem a beuta­zás diját is! Ivem csak zaklatás, hanem zsarolás ez az eljárás. A legnagyobb jog a legnagyobb jogtalanság: erre iga­zán ráillik. így nem lehet bánni ilyen publikummal i mint a miénk, a melynek legnagyobb része kíméletet érdemlő és megbízható beamter, aki nem áldozhatja fel egyetlen vasárnapját ilyenféle megokolatlan rideg és merev rendszabályokért, amiket csak valami szűklátó­körű, túlbuzgó ember találhatott ki, tüntető rendcsiná­lásul, de minden mélyebb meggondolás nélkül. Gyökeres orvoslást kérünk ebben is. Valami módot kellene kitalálni a budapesti vég­állomáson történő jegyváltás dolgában is. Mi benlakók, benszülöttek csak ismeijük a vasutunk csalafintáit, de * ki érteti meg idegen emberrel, hogy ha a nyugati I pályaudvarnál ül fel a H kocsira, akkor nem lehet előre I jegyet váltani, hanem a kocsin kell a kalauznál, ha pedig a keleti pályaudvarnál ül fel ugyanarra a kocsira, akkor Lapunk mai száma 12 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents