Rákos Vidéke, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1914-11-22 / 47. szám

uUlai. KAKOS VIDÉKÉ 47. szám. 20 fillér büntetést kell fizetnie, mert nem váltotta meg jegyét a pénztárnál Elhisszük, hogy a szabály igy szól, mert a H kocsi a nyugatinál közúti, a keletinél pedig helyiérdekű, de ezt az elmés megkülönböztetést nem kívánhatják meg a szegény bakától és ártatlan palotai kofától. Vagy találjanak ki valamilyen módot a közönség könnyűszerrel való tájékoztatására, vagy ne nyúzzák a birsággal, mert ez igazán nem emberi dolog. A legújabb menetrendi beosztás szerint tiz perez alatt háromféle vonat indul a budapesti végállomásról, aztán húsz perczig semmi. Van-e ebben okszerűség? A szentmihályi forgalom felórás lett s a két vonat (Búr. és körforgalmi) 8 perez külömbséggel indul, aztán 22 perez szünet. Helyes beosztás ez? A budapesti végállomáson a 33. és 35. számú kocsit egy félkilométernyire állítják fel a viczinális vonatoktól, mert a tolató személyzetnek igy kényelmesebb. A publikum pedig gyalogol esőben, hidegben rendületlenül. A zsúfolt vonatokról már a múlt alkalommal szóltunk. Azóta azt mondta egy vasúti, hogy nem hoz­hatnak mindig pótkocsit, mert a kalauz nem győzi a nagy forgalom idején a jegyek vizsgálását. Az utasok ellenben agyonnyomhatják egymást pótkocsi nélkül. Még csak arra utalunk ez alkalommal, hogy reggel az iskolák népét a mai menetrend szerint nem lehet beszállítani rendesen; háromnegyedhét és negyed- nyolcz között nincs vonat, a mikor a legjobban kellene. A háromnegyed hetesen életveszélyes a zsúfoltság, a negyednyolez után induló vonatokkal pedig nem lehet idejében beérkezni. Az esti tizenegy órás Búr. vonatot megszüntették a közönség nagy sérelmére, ellenben a féltizenegyes Búr. rendesen két összekapaszkodó kocsiból áll, mert egy „szerelvény“ felesleges marad. Mért nem indulhat az il órakor? Végül mért kell a pótkocsit a Nádas-tó állomáson le- és felkapcsolni, holott csak a Nádas tó és Rákos­palota között csappan meg a forgalom, ellenben innen a nyugatiig ismét sok az utas. Mért nem jár minden kocsi végig pótkocsival? Az igazgatóság örvendetesen érdeklődik. Kérjen tehát feleletet e kérdésekre a saját embereitől! SRNUPBBflflBiSBBBBSBSB&SBíSatiBBBIBBEBIIBEttlSSBSlESBBBIlSJBSBttS&flBflBBBBBBB Erzsébet királyné emlékezete. (Folyt, és vége.) A közel múltból Erzsébet királyné ragyogó példája világit felénk. A kapuczinusok temploma kriptájában nyugvó királyné átszűrt szivének szeretetét érzi a magyar nemzet legegyszerűbb gyermeke is és viszont szeretettel és hálával gondol az elhunyt királynéra a hazai föld legegyszerűbb asszonya is, akit máskép nem is tudott elgondolni, mint telve szivjósággal,' telve szeretettel a magyar nemzet iránt. Sok jeles királynéja volt a magyar hazának, akiknek alkotásaik benyúlnak a jelen korba is, de a hála és szeretet érzete nem nyilvá­nult meg oly bensőséggel, mint elhunyt nagy királynője iránt, akinek élete, működése béke és áldás volt az oly nehéz helyzetben levő magyar hazára nézve. Súlyos megpróbáltatások közt elnyomatásban élt a nemzet, midőn az uralkodó nőül vette az alig i7 éves bajor herczegnőt 1Só3. április 24-én. A feltűnő szép­ségű herczegnő szépségénél erényei voltak ragyogóbbak. Elmondhatjuk, hogy tükör volt a külső, a legszebb lelek tükre. Közel a természethez, Bajorország regényes szépségű vidékén nevelkedett az ifjú herczegnő távol az udvari fénytől és rideg pompától, lelkében korán ki­fejlett a természet rajongó szeretete, a gyengédség és szivjóság, a mi egész életén át jellemezte , s amit egész haláláig megőrzött. Hazánkat, a magyar nemzetet csakhamar meg­szerette, megismerte a nemzet múltját, jellemét. A magyar nyelvet Fák Miksától tanulta, költői kedélye elmélyedt a magyar irodalom szép alkotásaiban. Aggo­dalommal töltötte el a magyar nemzet állapota s minden törekvése odairányult, hogy a nemzet és uralkodója közt a béke létrejöjjön. Avval az okossággal, a melylyel a szeretetet bir, képviselte a magyar nemzet ügyét. Avval az okossággal, amelylyel a szeretet szövi szálait, iparkodott megnyerni a nemzet nagyjait, nem politikai tudással, nem a kor­mányzatban kierőszakolt részvéttel, de a szív azon gyöngédségével és a szeretet azon ellenállhatlan erejé­vel, amely mások boldogitásán munkál: fáradozott, ő a haza békéjének és boldogságának munkálásán, egv jobb jövő kialakításán. Nagy, nehéz idők voltak azok is, a melyekben le­teltek fiatalságának évei. Az elnyomatás és ellenállás korszaka volt ez. A czentrálizáczió politikusai egymás­után buktak el. A nemzetnek vezérekre volt szüksége, hogy megtalálják az egységes nemzeti politikát. Széchényi lelki gyötrelmek közt élt, az ország nagyja* Deák köré csoportosullak, ki mint töiténelmi alak magasodott ki, kit méltán illet meg a „haza bölcse* elnevezés. Deák bölcsességével, országot alapozó mély joütudásával a különböző eszmeáramlatok között szilárdan megjelölte az utat, amelyen a nemzetnek haladnia kellett. Deák bölcseségét maga az uralkodó is beismerte, midőn kijelentette, hogy Deák tetőtől talpig becsü­letes és bölcs férfiú, de sokat gondol kivihetőnek, ami kivihetetlen. Az ifjú fejedelmi nőnek nagy része volt abban, hogy ami kivihetetlennek látszott, kivihetővé lett, Hat­hatós közbenjárásával elősegité a nagy munka sikerét. Nagy tisztelettel viseltetett Deák iránt, eziránt a cincinnatusi férfiú iránt, kit a leggyengédebb figyelemmel vett körül. Az egyszer gyenge, máskor tulmerész politika háborúba keverte a monarchiát. A porosz háború ideje alatt gyermekeivel Zugligetben lakott a felséges asszony*,, Mint élete boldog szakára tekintett vissza ez időre, de boldogsága tetőpontját akkor érte el, a midőn egy rajongó nemzet szeretet nyilvánítása közt magyar királynévá koronázták. Hatvanhétben a legelső volt, aki a magyar nemzeti viseletben jelent meg. Életének leg­szebb szaka volt ez, amidőn zavartalan boldogságban élte éveit. A nemzet szeretetében folyton nyert s még nagyobb 1 lett a nemzet szeretete iránta, midőn a haza bölc-iének ravatalára koszorút tett, olt térdelt, sirt és imádkozott. Buda s Gödöllő vidéke gyakran látta őt s mint a jótékonyság angyalát tisztelte a vidék, ahol tartózkodott. A millenniumi kiállításon gyászruhában jelent meg. Az anyai szív gyászát hordozá, amit soha le nem tett. Méltán borult gy ászba az ország szomorú halálán. Keserű könyeket sirt a nemzet, gyászfátyol borult Hunniára a Kárpátoktól Adriáig, elvesztette védő angyalát. Hálával és kegyelettel emlékszik meg a nemzet nagy királynéjáról mindenkor. Számos község nevezte magát nevéről, számos szobrot állítottak emlékezetére, de Erzsébet királyné emlékéhez legméltóbbak a jóté­konyság azon intézményei, amelyek nevéhez fűződ­nek. Ott porlad az a jóságos szív a kapuczinusok templomának kriptájában s ha érezni tudna, együtt érezne a magyar nemzettel a megpróbáltatások és hősi küzdelmek idejében. Sz. L. Henkel Róza, franczia tanárnő, franczia nyelvre kezdőket és haladókat vállal. Elis­mert jó módszer szerint oktat, úgy lakásán és házon kívül, valamint a környéken is. A JeCzkeadás az őszi hónapokban sem szünetel; hetenkint egyszer franczia jour, a nyelv teljes gyakorlására. Cím: Rákosszentmihály, József-u.

Next

/
Thumbnails
Contents