Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-16 / 7. szám
XIII évfolyam. Rákosszentmihály, 1913. vasárnap, február 16. 7. szám. RÁKOS VIDÉKÉ TrtRSflDflL/^és KÖZGflZbflSAGt HETILAP RÁ KOSSZENT AIHÁ LY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPja. • MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET* RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSÓ TAKARÉK* ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLVI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENT MIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLOÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLVI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre .................8 kői Fé l évre ... . . 4 , Negyed évre..................2 . EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Községi ügyek. Rákosszentmihály községi képviselőtestülete rendkivüli közgyűlést tartott múlt szombaton, Hauser Gyula biró elnöklete alatt. A közgyűlésen néhány formaszerü határozatot hoztak Krenedits Sándor főjegyző előadása és javaslata alapján, csaknem minden vita nélkül, egyhangúlag. A napirendnek csupán két pontja és egy bejelentés keltett érdeklődést. Krenedits főjegyző előterjesztést tett, hogy a községi orvos fizetésének kiegészítéséül kérjen a képviselőtestület a kormánytól helyi pótlékot, mert a helyi viszonyok következtében községi orvosunk szerény fizetéséből megélni nem tud s ilyen esetekben a törvény értelmében a kormány 1200 koronáig terjedhető állami helyi pótlékban részesítheti. A község viszont felemelte a községi orvos lakásbérét lOüO koronáról 1200 koronára, mivel az orvosnak törvény értelmében négyszobás lakás jár, ilyet pedig 1000 koronáért lehetetlen kapni ma Rákosszentmihály on. Egyetlenegy tagja akadt a képviselőtestületnek, aki nem szavazta meg ezt a 200 koronát, mert szerinte elég lenne lakásbérnek az 1000 korona is. Ezt azonban még a rendszerint szívesen takarékoskodó Samu István is tulmerész állításnak találta, nemkülönben pedig az egész képviselőtestület. A Phöbus részvénytársaság arról értesíti a községet, hogy a szerződés szerint 120 féléjjel és 80 egész éjjel égő lámpát kellett volna felállítania, de a helyi szükséghez képest jóval több egész éjjel égő lámpát szereltetett fel, ami körülbelül 262 korona évi kiadással járna a községre nézve. Kérdi, hogy vállalja-e a község ezt a terhet, vagy pedig leszereltesse-e a többlet lámpákat? A képviselőtestület tagjait minden oldalról érdekelte a világítás ügye. Auguszt Béla még a Csömöri-ut körvasút felőli részén is jobb közvilágítást kér. Samu István az egykoronás havi óradijat találja terhesnek. Utóbbit íelvilágositják, hogy az óradijat egy összegben is meg lehet váltani, egyebekben pedig a község világítási bizottsága alkalomadtán majd szóvá teszi ezt a kérdést a társasággal szemben és a szerződés keretein belül kedvező megoldást keres. A közhangulat az, hogy a belső területen ma megfelelő közvilágításunkat csökkenteni nem szabad, minthogy azonban a hivatalos átadás még nem történt meg, ennélfogva a képviselő- testület ma még nem nyilatkozhatik a többletlámpákra vonatkozólag. Ellenben felkéri a vállalatot, hogy a szabályszerű átadást hajtsa végre, mely alkalommal a község kiküldött bizottsága számba veszi a lámpáKat, meghallgatja az egyes érdekelteket és minden irányban kielégítő javaslatot igyekezik majd a képviselőtestület elé terjeszteni. A közgyűlés harmadik érdekes mozzanata a napirend letárgyalása után merült fel, a mikor főjegyzőnk bejelentette, hogy a kormány a polgári leányiskolánktól minden államsegélyt megtagadott s ezzel olyan kemény diót dobott a tálunkba, a melyen soká rágódhatunk, mig fel tudjuk törni. Ez a téma van olyan érdekes és fontos, hogy közelebbről külön megbeszélés tárgyává tegyük, most csak mint újdonságot rakjuk a nyilvánosság elé. Ennek pedig elég szenzácziős. Hogy mit fogunk tenni, arról még beszélhetünk eleget. De, hogy mit gondolunk az első pillanatban, azt jobb el nem mondani. Mert akármiként álljon is a dolog: ha egy község méltányos igazságérzetéből erején felül is meghozza a kulturális téren a legnagyobb áldozatot és ezt a kormány, a kulturális ügyek legfőbb intézője, rideg begombolkozással és bosszuállással viszonozza, erre nem lehet szavakat találni. Erre csak azzal kereshetünk valami vigasztalást, hogy abszolút jóakarattal félreértésnek akarjuk minősíteni az egész esetet, mely igy egyszerűen tréfássá válik. Majd meglátjuk közelebbről. A gyűlésről még csak annyit, hogy Tröszter Mária egyik hagyományosa beperelte a községet Lapunk mai száma 16 oldal.
