Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-16 / 7. szám

XIII évfolyam. Rákosszentmihály, 1913. vasárnap, február 16. 7. szám. RÁKOS VIDÉKÉ TrtRSflDflL/^és KÖZGflZbflSAGt HETILAP RÁ KOSSZENT AIHÁ LY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPja. • MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET* RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSÓ TAKARÉK* ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLVI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENT MIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLOÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLVI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre .................8 kői Fé l évre ... . . 4 , Negyed évre..................2 . EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Községi ügyek. Rákosszentmihály községi képviselőtestülete rendkivüli közgyűlést tartott múlt szombaton, Hauser Gyula biró elnöklete alatt. A közgyűlésen néhány formaszerü határozatot hoztak Krenedits Sándor főjegyző előadása és javaslata alapján, csaknem minden vita nélkül, egyhangúlag. A napi­rendnek csupán két pontja és egy bejelentés keltett érdeklődést. Krenedits főjegyző előterjesz­tést tett, hogy a községi orvos fizetésének ki­egészítéséül kérjen a képviselőtestület a kormánytól helyi pótlékot, mert a helyi viszonyok következté­ben községi orvosunk szerény fizetéséből megélni nem tud s ilyen esetekben a törvény értelmében a kormány 1200 koronáig terjedhető állami helyi pótlékban részesítheti. A község viszont felemelte a községi orvos lakásbérét lOüO koronáról 1200 koronára, mivel az orvosnak törvény értelmében négyszobás lakás jár, ilyet pedig 1000 koronáért lehetetlen kapni ma Rákosszentmihály on. Egyetlenegy tagja akadt a képviselőtestület­nek, aki nem szavazta meg ezt a 200 koronát, mert szerinte elég lenne lakásbérnek az 1000 korona is. Ezt azonban még a rendszerint szíve­sen takarékoskodó Samu István is tulmerész állításnak találta, nemkülönben pedig az egész képviselőtestület. A Phöbus részvénytársaság arról értesíti a községet, hogy a szerződés szerint 120 féléjjel és 80 egész éjjel égő lámpát kellett volna fel­állítania, de a helyi szükséghez képest jóval több egész éjjel égő lámpát szereltetett fel, ami körül­belül 262 korona évi kiadással járna a községre nézve. Kérdi, hogy vállalja-e a község ezt a ter­het, vagy pedig leszereltesse-e a többlet lámpákat? A képviselőtestület tagjait minden oldalról érdekelte a világítás ügye. Auguszt Béla még a Csömöri-ut körvasút felőli részén is jobb köz­világítást kér. Samu István az egykoronás havi óradijat találja terhesnek. Utóbbit íelvilágositják, hogy az óradijat egy összegben is meg lehet váltani, egyebekben pedig a község világítási bizottsága alkalomadtán majd szóvá teszi ezt a kérdést a társasággal szemben és a szerződés keretein belül kedvező megoldást keres. A közhangulat az, hogy a belső területen ma megfelelő közvilágításunkat csökkenteni nem szabad, minthogy azonban a hivatalos átadás még nem történt meg, ennélfogva a képviselő- testület ma még nem nyilatkozhatik a többlet­lámpákra vonatkozólag. Ellenben felkéri a válla­latot, hogy a szabályszerű átadást hajtsa végre, mely alkalommal a község kiküldött bizottsága számba veszi a lámpáKat, meghallgatja az egyes érdekelteket és minden irányban kielégítő javas­latot igyekezik majd a képviselőtestület elé ter­jeszteni. A közgyűlés harmadik érdekes mozzanata a napirend letárgyalása után merült fel, a mikor főjegyzőnk bejelentette, hogy a kormány a polgári leányiskolánktól minden államsegélyt megtagadott s ezzel olyan kemény diót dobott a tálunkba, a melyen soká rágódhatunk, mig fel tudjuk törni. Ez a téma van olyan érdekes és fontos, hogy közelebbről külön megbeszélés tárgyává tegyük, most csak mint újdonságot rakjuk a nyilvánosság elé. Ennek pedig elég szenzácziős. Hogy mit fogunk tenni, arról még beszél­hetünk eleget. De, hogy mit gondolunk az első pillanatban, azt jobb el nem mondani. Mert akár­miként álljon is a dolog: ha egy község méltá­nyos igazságérzetéből erején felül is meghozza a kulturális téren a legnagyobb áldozatot és ezt a kormány, a kulturális ügyek legfőbb intézője, rideg begombolkozással és bosszuállással viszo­nozza, erre nem lehet szavakat találni. Erre csak azzal kereshetünk valami vigasztalást, hogy ab­szolút jóakarattal félreértésnek akarjuk minősíteni az egész esetet, mely igy egyszerűen tréfássá válik. Majd meglátjuk közelebbről. A gyűlésről még csak annyit, hogy Tröszter Mária egyik hagyományosa beperelte a községet Lapunk mai száma 16 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents