Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-28 / 39. szám

XIII évfolyam. 39. szám. Rákosszentmihály, 1913. vasárnap, szeptember 28. RÁKOS VIDÉKE TrtusnDflutot» kő20Azd«sagi hetilap RrtKOSSZÉNTnihflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA ft MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉS! ES JÓTÉKONYSÁGI EOYESOLETj Rákosszentmihály és vidéke első takarék- és hitelszövetkezete» a rákosszentmihályi sporttelep, a rákosszentmihályi IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TE LEP EQYESCLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖB HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: it á ko sszentmihá ly, Szentkorona-uicza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre .........................8 kői Fé l évre................................4 . Ne gyed évre..........................2 . EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. A nők Rákosszentmihályon. Kissé kényes és bonyodalmas kérdéshez nyúlunk ezúttal, de majd csak megértjük egy­mást valahogyan, szép sorjában. Bár az is igaz, hogy valahányszor ehhez közeledett valaki, eddig is mindig nagy zsongás-bongás keletkezett utána és meg-megszurkálták, csipkedték az ujjahegyét. Mindenre elkészülve vágjunk tehát egyenesen a dolog érdemébe. A végén úgyis egyformán fognak szidni a férfiak is, meg a hölgyek is. Arról van szó, hogy október 19-én nagy jubileumi ünnepséget ülnek Rákosszentmihályon. A község tiz éves fenállásának fordulója szol­gáltatja reá a rendkívüli alkalmat. A rendezés előkészületei most folynak s az a hir szivárgott ki, hogy a nagy jubileumi lakomára csak férfia­kat hívnak meg — a hölgyek ellenben ünnepel­jenek a szivükben — és maradjanak otthon. Ez az elhatározás kétségtelenül önmagában is kihívja a kritikát, de külön megvilágítandó azért, mert nem egyedül álló jelenség, hanem megszokott és ' jellegzetes rákosszentmihályi szokás, melyet a közgyakorlat immár rendszerré fejlesztett. A jubileumi lakoma nem száraz hivatalos aktus, hanem arra való, hogy a nap jelentőségét kidomborítsa; igazi ünneppé avassa az évfordu­lót. Ez pedig csak úgy lehet, ha mennél fénye­sebb és mennél szélesebb körben hozza hullám­zásba közönségünket. Lehet-e fényről, általános­ságról beszélni, ha a hölgyeket ridegen kizárják az ünnepből ? Lehet-e az ilyen intézkedésnek komoly, megfontolt oka? A világon sehol sem szokás az ilyesféle ünnepet hölgyek nélkül ülni meg. Most volt, alig cgy-két hónapja Mátyásföld jubileuma, melyre a hatóságok képviselőit és különféle honoráczioro- kat is meghívtak. Ott örvendett a díszteremben a közgyűlésen is, a lakomán is, a hölgyek pom­pázó serege a férfiakkal. így van az mindenütt, csak énen Rákosszentmihályon nem. így volt kezdettől fogva, annál inkább a mai időkben, amikor a nő közéleti és társadalmi érvényesüléséért, illetve I egyenlő jogusitásáért világszerte folyik a nagy küzdelem, melynek ha vannak tragikomikus tul- hajtásai is bőségesen, épen úgy meg vannak a maga jogos alapjai és tiszteletreméltó, érdemes czéljai is. A czivilizáczió a nőt a férfi mellé helyezi, csak a müveletlenség korszakában s az elmaradt keleten veszik még a nőket magasabbrendü cselédszámba, kirekesztvén minden komoly köz­ügyből és közszereplésből. A modern, müveit ember csak a legritkább esetben mellőzi hitvesét és csak kivételesen jelenik meg társadalmi összejöveteleken nélküle. Nálunk, Rákosszentmihályon, a nőket, a hol csak lehet, mellőzik és kiszorítják. Szinte mester­ségesen követnek el mindent, hogy csak az asszonynak szerepe ne juthasson, hogy csak otthonába internálhassák és a férfiak szabadon áldozhassanak szórakozásaiknak. A kaszinókból, társaságokból hónapszámra száműzik a nőket, holott pedig addig igazi kaszinói élet nem fej­lődhetik, mig ott a hölgyeknek is nem terem­tenek szórakozó helyet, a hol akár maguk kö­zött, akár a hozzájuk csatlakozó férfiakkal, ma. guk is részesülhessenek egy kis időtöltésben, a mig a férfiak a maguk módján szórakoznak - Lesz akkor is asszony, a ki el nem hagyja otthonát, de ez nem baj. A fő, hogy azok, a kik óhajtanak ilyen módon társadalmi életet élni, részesülhessenek benne és ne csikorgassa a fogát egy tuczat csökönyös törzsember, ha a másik szobában egy-két asszony, leány is felüti sátorfáját, behatolni merészelvén a himorosz- lánok megszentelt barlangjába. Nálunk ilyesmi csak évente egy-két kény­szeredett és kegyelemből engedélyezett hölgy­estén és a jótékonyczélu nagy mulatságokon történhetik meg, amikor az urak, a törzstagok és közéleti vezérek rendszerint többnyire unják Lapunk mai száma 16 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents