Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-28 / 39. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 39. szám. magukat és a külső helyiségekben verődnek , össze, hogy söröskancsók mellett élvezzék önnön ! nagylelkűségüket, mellyel ezt az estét a jó czél- ; nak és családjuknak áldozatul hozni kegyes- j kedtek. Megint csak Mátyásföld példájára kell i hivatkoznunk, ahol mindennap telve az egye- j süteti helyiség szép hölgytársasággal, a hol | az idei évadban a társasélet emelésére a szom- j bati családi összejöveteleket rendezték be teljes j sikerrel s a hol a héten legfeljebb egy napon a csütörtöki társaság keretében, szórakoznak egyedül a férfiak. Nálunk mindennap van más-más összejövetel titulusa, a mikor az asszonynépnek tilos a belépés a szentélybe és a férfiak gonddal terhes arczczal verejtékeznek a poharak üritgetésének és a súlyos kartonlapocskák egymásra helyezésének nehéz munkájában. Különös és érthetetlen jelenség lenne ez, ha körülbelül nem tudnánk a nyitját. Érthetetlen, mert azt kell hinni, hogy az ilyen helyen, mint Rákosszentmihály, a családjukat szerető emberek szoktak letelepedni. Azért szereznek áldozattal otthont a famíliájuknak s vállalják az utazgatás fáradtságát napról-napra. Nem is abban van a hiba, hogy a mi lakosaink ne szeretnék a családjukat és irigyelnék tőlük a kellő szórakoztatást. Nem ; mert jórészt nem csat bennük, hanem a hölgyekben kell az okát keresni asszonymentes társadalmi életünknek. Abban, hogy a hölgyeink nagy része azt tartja, hogy nyilvános helyen, legyen az bár a kaszinó hétköznapi különszobája, nem jelenhetnek meg, csak mindennap uj selyemruhában. Meg abban, hogy egyik különb akar lenni a másiknál, többre tartja magát, mint amaz, ezért kisebbíti a többit, amiből pletykák, mende-mon- dák keletkeznek, melyeket azok is tovább fűznek, akik puszta kíváncsiságból kezdtek érdeklődni iránta. így a férjek fáznak a folytonos kiadásoktól s inkább visszatartják a nőket és mesterségesen igyekeznek csökkenteni az alkalmakat, a mikor a hölgyek nyilvánosan megjelenhetnek. A hiú emberek nimbuszukat, elsőbbségüket féltik a nők vetélkedésétől, a békések irtóznak, hogy pletykába keverednek, a féltékenyek a társaságtól óvják nőiket, a korhelyek az ellenőrzéstől menekülnek, a szerényebbek kerülik az alkalmat, hogy méltatlanok fölébük kerekedjenek, a szegényebbek menekülnek, hogy a módosabbak túl ne tegyenek rajtuk és igy tovább . . . Mi ez? Mind nem egyéb, mint a fejletlen társadalmi élet képe. A kisvárosi társadalom tipikus rajza. Fővárosi emberek élnek nálunk még mindig kisvárosi, vagy falusi társadalomban, mely Jel2álogkölcsönöket.^'pLtt^ilc^‘vXó; Rákosszentmihály Jenő-utcza 2. lassan, lassan fejlődik csupán és emelkedik oda, ahol az emberek (és asszonyok is) önálló egyéniségüknek, közéleti, vagyoni helyzetüknek és a műveltségűknek megfelelő helyet foglalják el és azzal be is érik, mint ezt ezen a helyen egy beküldött okos czikk nemrég olyan helyesen kifejtette, — s igy alkotnak müveit, békés úri társadalmat, amelyben a versengés csak a szellemiek terén és a jó tettek gyakorlásában nyilvánul meg, nem abban, hogy kinek melyik széken jut helye és az öltözködés terén nem a pompa és pazarlás imponál, hanem a jó Ízlés ül diadalt és arra büszke a családanya, ha maga tudta a legszebb toalettet, kalapot összeállítani a tavalyi kellékekből anélkül, hogy családját költséggel terhelte volna meg. Ezt az ideális társadalmi életet csak úgy érhetjük el, ha a hölgyeket minél sűrűbb érintkezésbe, kapcsolatba hozzuk egymással. Ha csakugyan fejlődik társadalmi élet a hölgyek körében is, a kik igy egymással közelebbi barátságba jutnak és a sürü megjelenés lassanként leszoktatja őket az oktalan fényűzésről, mert mindennapivá válván, hogy a nyilvánosság előtt megfordulnak, megszokják, hogy ugyanabban a ruhában kétszer is láthassák őket. Következésképen, a családias összejövetelek számát szaporítani kell s minden alkalmat megragadni, a mikor a nők a férfiakkal együtt szerepelhetnek. Kitűnő lesz erre a jubileum ünnepe is, melyet lekisebbiteni,* megzavarni, letaksálni nem szabad azzal, hogy onnan a hölgyeket kirekesszük. Ellenkezőleg, azon legyünk, hogy minél nagyobb számban emeljék fényét és fokozzák melegét az ünnepnek, a község ünnepének, amely község megalapításában, berendezésében s emelésében a magyar hitves hűségével és buzgalmával dolgoztak egy évtizeden át férjük oldalán a rákosszentmihályi nők is, a hitbuzgalomnak, ember és család szeretetnek, hazafias lelkesedésnek és áldozatra- készségnek mindig elöljáró, zászlóvivő, nemes apostolai. FABIOLA HAJSZESZ (törv. védve) felülmúl minden hajnövesztő és hajápoló szert. Üdíti a fejidegeket, erősiti a hajcsirákat; hajhullás ellen a legbiztosabb szer. Használata folytán a haj sürü, dús marad a legvégső korig. Ártalmas anyagot nem tartalmaz. Kapható 2 koronás üvegekben. FABIOLA KENŐCS (törv. védve) előmozdítja a haj, bajusz, szakáll és szemöldök növését. Páratlan hatású és nem ártalmas Kapható 2 koronás tégelyekben. FABIOLA ARCKRÉMÉ (törv. védve). Legbiztosabb szer szeplő, májfoltok, pattanások, böratka (mitesser) és mindennemű bőrtisztátlanság ellen. 1 nagy tégely Fabiola- kreme 2 korona. 1 doboz Fabiola-hölgypor 3 korona. (3 színben). 1 darab Fabiola-szappan 1 korona. — Kapható a készítőnél: özv. Spannraft Ä, Agostonnénál, 5ÄÄÄ azonkívül minden jobb drogueriában és gyógytórban Fő‘ Trírnls IrWofif gyógyszerésznél Buda- raktár: lulUIV ÜUluul pest, Király-utcza 12. és Andrássy-uti fiókgyógyszertárában kapható.
