Rákos Vidéke, 1913 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-13 / 28. szám
RÁKOS VIDÉKÉ 28. szám. 2. oldal. perezel József dr. fogorvos Rákosi-ut 64. szám, Bizalom-utcza sarkán. Rendel: délelőtt 8—10-ig és délután 6 órától. Budapesti lakás: VIII. ker.y Rákóczi-ul 53. dalában. Ezért nem lesz egyszerűen műkedvelő f előadás a „Czigány“ szinrekerülte, hanem olyan esemény, a melynek szinte országos jelentősége van. Jöhet tapsolni, lelkesedni, gyönyörködni és tanulni mindenki, a ki a magyar irodalomért és szinmüvészetért rajongani tud. A „Czigány különben csupa jó szerepből áll, mely mind megannyi kemény feladat. Nem hiába mondottuk műkedvelőink erőpróbájának. Nem túlzás, hogy minden eddigi vállalkozásukat meghaladja, pedig ez a mükedvelőgárda olyan sikerekben gazdag múltra tekinthet vissza, a melyre büszke lehetne sok nagy és elsőrangú szintársulat. A magunk külön helyi társadalmával szemben tehát ennek a körülménynek is elsőrangú vonzóerővel kell bírnia. Bizonyos szép időszerűséget szerez a „Czigány“ előadásának az is, hogy Szigligeti Ede születésének századik évfordulóját néhány hónap múlva fogja ünnepelni az ország. Nem kell emlékezetbe idézni, hogy Szigligeti Ede (családi nevén Szathmáry József) a Nemzeti Színháznak volt annak idején nagynevű igazgatója s mint színműíró éppen száz darabbal gazdagította a magyar irodalmat. Sok darabját ma is játszák, hogy mást ne említsünk a „II. Rákóczi Ferenez fogsága“ czimü remek magyar drámáját, a „Szökött katona“ czimü népszínművet, a „Fenn az ernyő, nincsen kas“ vígjátékot és még igen sok mást. Szülővárosa, Nagyvárad, róla nevezte el gyönyörű kőszinházát, „Szigligeti Színháznak“. A Szigligeti emlékünnepeknek igy mintegy előhangja lesz a rákosszentmihályi előadás, a mi szintén nem válik szégyenünkre. Fontos a „Czigány“-ban az ének és zenekari rész is. Huszonhét gyönyörű régi magyar nóta zendül meg az est folyamán műkedvelőink ajkán, nem kis gyönyörűségére a közönségnek, mely réges-régen, vagy sohasem hallott nótákat élvez a pompás színdarab keretében. S van-e, ki a dalt, az igazi magyar nótát nem szereti ? A zenekari rész nehéz feladata a szalonzenekarnak jut, melynek kipróbált és sikerekben megedzett erejét uj térre köti le: a magyar dal kultuszára szorítja, amire eddig — egyébb művészi feladatai között — kevesebb alkalma és ideje jutott. Kell-e még ezek után hivatkoznunk a czélra, melynek javára ez a két nagyszerű estély gyümölcsözni fog? Hiszen önmagáért az előadásért törtet mindenki jegy után; az, hogy a tiszta eredmény a hőn óhajtott róm. kath. plébánia alapját fogja gyarapítani, csak újabb energia forrása lehet, amely cselekvésre indítja minden jóakaratu polgárát a környéknek. Mert kezd már kissé hosszadalmas lenni ez a sok vajúdás, meg azt a — nem is olyan túlságosan nagy — alapot össze- kovácsolgatjuk. Kicsit restelkednünk kell, hogy milyen nehezen jut révbe ez az aránylag köny- nyebb fajta ügy, mikor olyan nehéz és terhes dolgokat könnyűszerrel megoldottunk azelőtt. Igaz, hogy rossz világot élünk, de mégis, mégis ... A két „Czigány“ előadás lelkesedésének tüzében bizonyára újra fellángolnak az áldozatra kész lelkek és a szép élvezet révén lendül már ismét valamelyest számot-tevőbb módon a plébánia kátyúba jutott dolga. A „Czigány“ előadása nagy apparátussal jár s ezért költséges is. Sok díszlet és kosztüm kell, sok a szereplő és sok a kellék. A rendezőség még sem akart visszaélni közönsége jóakaratával. Csak két korona lesz a belépődíj személyenként, amit érdemes külön megbecsülni. A meghívó- mizériákat pedig nem vállalják. Követik a nemrég ezen a helyen hóditó útjára indult jelszót ; meghívó nincs, mindenkit szívesen látunk! Meghívó helyett szinlapokat osztanak szét és függesztenek ki mindenfelé. Ez is haladás; modern és praktikus újítás. A „Czigány“ estéken nem hallunk igy, azokból a kisvárosi furcsaságokból, amiket a meghivő-sérelmek képzelt panaszai képében annyi bosszúsággal kellett számtalanszor elszenvednünk. Lassanként mégis csak kinövünk a gyerekezipőkböl, A napsugár fényözönében ki keresgéli a gyufák parazsának világosságát? A „Czigány“-esték dicsőségében olvadjon össze minden, fenséges harmóniában és legyen méltó a nagyszerű vállalkozás sugaras világához. FABIOLA HAJSZESZ (törv. védve) felülmúl minden hajnövesztő és hajápoló szert. Üditi a fejidegeket, e-ősiti a hajcsirákat; hajhullás ellen a legbiztosabb szer. Használata folytán a haj sűrű, dús marad a legvégső korig. Ártalmas anyagot nem tartalmaz. Kapható 2 koronás üvegekben. FABIOLA KENŐCS (törv. védve) előmozdítja a haj, bajusz, szakáll és szemöldök növését. Páratlan hatású és nem ártalmas Kapható 2 koronás tégelyekben. FABIOLA ARCKRÉMÉ (törv. védve). Legbiztosabb szer szeplő, májfoltok, pattanások, bőratka (mitesser) és mindennemű bőrtisztátlanság ellen. 1 nagy tégely Fabiola- kreme 2 korona. 1 doboz Fabiola-hölgypor 3 korona. (3 színben). 1 darab Fabiola-szappan l korona. — Kapható a készítőnél: özv. Spannraft Ä. Aoostonnénál, azonkívül minden jobb drogueriában és gyógytárban Fő- Tv gyógyszerésznél Buda raktár: TOíOK JÓZSBl pest, Király-utcza 12. és Andrássy-uti fiókgyógyszertárában kapható. 7nnrmr>9 nr>Q Kivá10 képességű zene- ZiUnyUld Üld* akadémiai növendék zongora órák adására ajánlkozik, igen kedvező feltételekkel. Már eddig is kitűnő eredménynyei működött. Bővebbet a Rákos Vidéke kiadóhivatalában.
