Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-20 / 42. szám

2. oldal. RÁKOS VIDÉKE. 41. szám. hazafias, pedagógiai működésükkel szereztek maguknak elévülhetetlen érdemeket. És mert a gyermeki lélek for­málója, az érzések és érzelmek szuggerálója elsősorban az anya és az a nő, akire kis korában a gyermek bízva van, ezért ha nem is közvetlenül, de közvetve igen nagy szolgálatot, mondhatnám a legnagyobb szolgálatot teszi a honnak a nő. A lelkes magyar anyák vetik el a honszerelem csiráját a fogékony gyermeki lélekbe. Ha nemzeti hőseink életét végig tanulmányozzuk, életük kezdetén mindenütt ott találjuk a kiváló, buzgó magyar anyát.. Vájjon II. Rákóczi Ferenczbe, azt az egész életen át forrón lángoló hazaszeretetei a prágai vagy neuhausi jezsuiták oltották-e, akik fiatal korában nevelték, vagy talán az osztrák udvar, mely teljesen a maga számára akarta őt meghódítani? ügy-e ott látjuk mellette Zrínyi Ilonát, azt a lelkes magyar anyát, aki meg nem roppanva az őt ért keserű és súlyos csapások terhe alatt, gyerme­két egyik legnagyobb hősünkké nevelte. Olvassuk el a Kossuth Lajos édes anyjáról szóló feljegyzéseket, vagy Petőfi Sándor anyjáról az egyszerű Hrúz Máriáról szóló fejezeteket a Petőfi irodalomban. De itt sem sorolhatok fel annyi példát, mint szeretnék, mert akkor e felolvasásnak végére nem juthatnánk. De nemcsak mint kiváló nemzeti hős válhat valaki az ország hasznos polgárává, azzá lehet minden ember, akinek szivében zsenge korában megérlelődik a haza fogalma. És ha minden anya tudja mi a kötelessége, akkor e hazának minden fia meg fogja állani a helyét, bármily nehéz napok is következzenek nemzetünkre. Egy másik tér a magyar nő érvényülésére: a magyar ipar pártolása, a magyar kézi ipar művelése és terjesztése. Az a legkevesebb, amit egy nő megtehet, hogy vásárlásai közben csakis magyar gyártmányú dol­gokat szerezzen be. A XIX. század első felében a magyar nők kék kartonruhát viseltek, mert ez volt az egyetlen honi ter­mék. Később a férfiak is követték a nőket és a gácsi posztógyár nem győzte szállítani a ruhaszöveteket. Eme felbuzdulást Kossuth Lajosnak köszönhette a nemzet, aki a magyar védőegyesület népszerűségének érdekében, — mely akkor keletkezett — tartott beszédében a töb­bek között azt mondotta: „Mit a nemzeti müipar a nemzetek nagyságához és boldogitásához nyújt sokkal nagyobb és fontosabb, mint a győzelmes fegyverek hódításai“. Az ügyes női kezek olyan gyönyörű munkákat hoznak létre nálunk, melyek külföldön reánk nézve dicsőséget és azoknak, akik vele foglalkoznak, anyagi jólétet biztosítanak. A szabadságharcz leverése után báró Jósika Miklóst neje, báró Podmaniczky Julia kisérte a szám­űzetésbe. Brüsszelben telepedtek meg, ahol Podmaniczky Julia csipkeüzletet nyitott. Czélul tűzte ki, hogy magyaros motívumokkal díszített magyar munka kerüljön eladásra. Ez sikerült is neki és ami a fő, bebizonyította azt, hogy két keze munkájával pénzt szerezni még egy fő­rangú nőre sem szégyen, sőt követésre és tiszteletre méltó; továbbá, hogy a magyar terméknek van kelen­dősége a külföldön is. Legutóbb olvastam, hogy Paqum és Drecoll hires párisi szabóczégek divattermében mint raritást használják a tarka-barka csángó hímzéseket és nem győzik illetékes helyen megrendeléseiket teljesíteni. Klotild főherczegasszony lakásának egy teljes részét kalotaszegi hímzésekkel díszítette. A kalotaszegi varrottas sikerét először Bécsben aratta, hol dr. Herich Károlyné egy kiállításon több száz darab varrottast mutatott be. Utóbb Gyarmathy Zsigáné lett buzgó munka­adója a kalotaszegi vidékén élő asszonyoknak. Arra is kell törekednünk, hogy kézimunkáink, melyet készítünk, magán hordja már a Magyarország jellegét. Mert van magyar nemzeti stíl, csak rossz­akaróink czáfolják azt meg. 1886 ban a XV. XVI. XVII. XVIII. századból eredő gyönyörű hímzések egész soro­zatát állították ki Nagyváradon, a finom ízlésű püspök Ipolyi Arnold kezdeményezésére. Az ezredéves kiállításon pedig szebbnél szebb magyaros tervezésű munkákat láthattunk. Özv. Eeniczkyné Batthyány Ilona grófnő czinkotai kastélyában valósággal meglepett az a sok gyönyörű szinmagyar hímzésű függöny, párna, terítő, szőttes és szőnyeg, mely kizárólag magyar kezek munkája. Ő is állandóan foglalkoztatja a zsebei ipartelepet, s nála mindig raktáron vannak a magyar gyártmányú kézi­munkák. Számtalanszor bebizonyította jótékonyságával, hogy mennyire pártfogolja a magyar ipart. Ezt részben mi is élvezzük, hiszen ő alapította községünkben az ipariskolát, amely rövid fennállása óta, hogy mit pro­dukált, azt itt fel nem sorolhatom, hanem felkérem a hölgyeket, hogy akit érdekel a szép magyar stiiü munka, keresse fel az iskolát, ahol az eddig végzettek erre nézve fényes bizonyítékul szolgálnak. Ma már igen sokfelé alakulnak ipariskolák, ahol a nő elsajátíthatja azt, amivel hazájának dicsőséget, magának pedig megélhetést biztosit. Tehát a feminizmus teljes térhódításán kívül is marad alkalma a nőnek az érvényesülésre. A kéz ügyességével végzett munka és a gyermeknevelés nagy türelmet és szeretetet igénylő fára­dozása való a női léleknek leginkább. Elég fontos mun­kát végezünk, ha e fentemlitett hatáskört lángoló haza- szeretettel komolyan töltjük be. Nem akarok „ hazabeszélni,u de az bebizonyított tény, hogy a magyar ipar és nevelésügy nagyot lendült, amióta a nő az ő mélyen érző szivét, tapintatát adta oda munkatársul. Tehát hölgyeim, álljunk ki a síkra! Fujjuk meg a harczi riadót, de ne nyelvünk fullánkjával, hanem szivünk melegével, lángoló hazaszeretetünk bőségével. Hogy minden magyar nő lelkesen elvégzi a szent haza dicső­ségére azt a munkát, melyet a kör, melyben él, meg­enged számára, az bizonyos. Rudnyánszky Gyula is azt mondja egy költemé­nyében, hogy: Eey gazdag érzés él szivemben, Amelynek minden cseppje kincs, Egy érzés, hogy honszeretetben A magyar nőnek párja nincs 1 Vendéglő átvétel! Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy Rákosszentmfhályoii, Szent István- és Pálya-utcza sarkán levő özv. Porga Sándorné-féle vendéglőt átvettem. Minden időben hideg és meleg ételek. Naponta frissen csapolt sör. Kiváló fajborok. Alkalmas és tágas helyiség társas mulatságok számára. — Gyönyörű kert. Ünnep és vasárnap zene. Számos látogatást kér Maul József vendéglős.

Next

/
Thumbnails
Contents