Rákos Vidéke, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-20 / 42. szám
42. szám. RÁKOS VIDÉKE 3. oldal. A máv. tervei. Nagyjából ismeretesek a kereskedelmi kormánynak a budapesti máv. pályaudvarokra vonatkozó tervei, melyek az évek óta felhangzó, állandó panaszokat akarják orvosolni. Unos-untalan hallunk a pályaudvarok kihelyezésének kérdéséről, a szűk személypályaudvarok bajairól, a szállítások nehézségeiről, melyeknek főoka a pályaudvarok meg nem felelő állapotában rejlik és igy tovább, a magy. kir. államvasutak sok mindenféle bajáról, amelyek súlya a közönségre háramlik. A kereskedelmi kormányok már régebben keresik a bajokra az orvoslást, különböző nagyszabású terveket is dolgoztattak ki, sőt részben már némi költségfede zetről is gondoskodtak, de éppen az elegendő költség hiánya miatt számottevő cselekedeteket produkálni mindeddig nem tudtak. Egyik budapesti esti lap munkatársa előtt most Beöthy László kereskedelmi miniszter nyilatkozott újabban a Máv. terveiről és bennünket is érdeklő kijelentéseiben többek közt a következőket mondta: A nagy forgalom idején országszerte tapasztalható gyakori vonatkésések, torlódások és áruforgalmi zavarok túlnyomó részben a budapesti pályaudvarok meg nem felelő voltában gyökereznek és a fenforgó súlyos, állandóan óriási károkat okozó visszásságokon és bajokon a pályaudvarok jelenlegi szűk beékeltsége mellett bővítés által már egyáltalán nem, hanem csakis ezeknek a pályaudvaroknak és az összekötő vonalrészeknek szerves egészben való teljes átépítésével lehet segíteni. De ez természetesen csak fokozatosan, évek sorára elosztott programmszerü munkával lehetséges, minthogy a forgalmat szüneteltetni nem lehet. Elsősorban a szükséges területek folytatólagos megszerzéséről kell gondoskodni. Az idén kétmillió koronát költöttek erre a célra, a jövő esztendőben pedig négy millió háromszázezer koronát fordítanak rá. A Rákos rendező pályaudvaron aztán kihelyezik a marcheggi fővágányokat, amelyek a pályaudvart eddig kettéosztották és igy teljesítőképességét lényegesen megbénították. Erre első részletül egy millió négyszázezer koronát irányoztak elő. Az egész munka 2.9ü0,000 K-t emészt föl. Mindaddig természetesen, amig a pályaudvarokat teljesen átépítik, pillanatnyilag is segíteni kell a legégetőbb bajokon, de ezeket is úgy csinálják, hogy a nagy programmba beilleszkedjenek. A miniszter a jövő esztendőre ezeket a munkálatokat tervezi: A keleti pályaudvar bővítésére első részletül fordítanak a jövő esztendőben ötszázezer koronát. Itt a legnagyobb fönnakadást és nehézségeket most a várótermek szűk volta idézi elő. Egyes vonatcsoportokban olyan sok utas jelentkezik, hogy nemcsak a váró helyiségeket, az előcsarnokokat és perronokat, hanem a vágányok közti terepet is ellepik, úgy hogy életveszélyes tolongások keletkeznek, ami viszont késéseket okoz. Ezen csak a csarnok és a váróhelyiségek bővítése segíthet. A Kelenföldi állomást 400.000 korona költséggel (harmadik részlet) szintén tovább bővítik. A dunaparti teherpályaudvar bővítésére 86.000 koronát fordítanak. Négyszázezer korona jut az angyalföldi állomásnak, ahol húsz uj sínpárt építenek. A nyugati pályaudvaron az árukezelés megkönnyítésére uj raktárakat, rakóhelyeket és pénztár- helyiségeket építenek, erre a jövő évben százötvenezer koronát forditanak. Az újpesti állomást teljesen átépítik: a jelenlegi épületeket lebontják, a sínpárokat fölszedik s egészen uj terv szerint helyezik el. Az egész költség 2,800.000 korona lesz, ebből kiadnak a jövő évben 400.000 koronát. Ugyancsak 400.000 koronát forditanak a kőbányai felsőpályaudvaron uj rakodóhelyek épitésére. A rákospalota—újpesti á'lomáson a szűk helyi viszonyok mellett és a berendezés elégtelen volta következtében az egyre növekvő forgalom lebonyolítása nagy nehézségbe ütközik k helyzet a vácz - gödöllői villamosvasút beágaztatása óta még inkább rosszabbodott .s annak tarthatatlansága különösen a főváros közelsége miatt immár nyilvánvaló. Az állomást most teljesen átépítik és a jelenlegi épületeket a felvételi épülettel együtt, úgyszintén a meglevő sinpárnálózatot is lebontják, illetőleg felszedik. Az uj állomáson a személyforgalmi berendezést az áruforgalmi berendezéstől teljesen elkülönítik, hogy ily módon a forgalom minden irányban minél zavartalanabbul legyen lebonyolítható. A fővasuti és a vác—budapest—gödöllői vasúti forgalom részére alagutakkal kapcsolatos és váróhelyiségekkel ellátott külön-külön szigetperronok fognak készülni. A váróhelyiségek ilyetén decentralizálása mellett a jelenlegi helyétől mintegy kétszáz méterrel távolabb felépítendő uj felvételi épületben kisebb váróhelyiségekre a megfelelő nagyságú előcsarnokra lesz szükség. Ebből fog a perronokhoz vezető alagút kiágazni az induló utasok számára, mig az érkező utasok a felvételi épület elkerülésével egy külön, egyúttal Rákospalotát Újpesttel összekötő alaguton át távoznak a perronról. Az árukezelő helyeket és a hozzájuk tartozó sínpárokat az Újpest felöli oldalról a rákospalotai oldalra ■helyezik át és az azokhoz való hozzáférést aluljáróval biztosítják. Ez az aluljáró egyúttal a budapest—újpest— rákospalotai villamos vasút kettős sínpárjának átvezetésére is szolgál. A személyvonatokkal érkező gyorsáru darabok és főleg a nagymennyiségű tej elszállításának megkönnyítésére szolgál a gyorsáru-raktárhoz vezető perron alatti alagút. A tervezett bővítés, mely kellő előrelátással a forgalom jövendő fejlődésével is számot vet, nagy arányainál fogva és tekintettel a vasúti forgalom zavartalan föntartásának szükségességére, csak több év alatt hajtható végre. Mindez igen szép, de nem látjuk benne a mi legégetőbb bajunknak orvoslását, a kerepesi-uti máv. keresztezés lesülyesztését. Vagy ezzel csakugyan egészen addig kell várnunk, mig az uj lóversenytér megnyílta meg nem hozza a várva várt megváltást? Ha már úgyis csak meg kell lenni, mért kínoznak vele még két-három évig? Az már mindegy lenne, hogy ha ezzel kezdenék a közérdekű munkálatokat! Mátyásföldi parkvendéglö és szálloda Bármely időben hideg és meleg ételek kaphatók. Balaton melléki borok. Társasvacsorák, ünnepélyes alkalmakra és összejövetelekre külön termek. Teríték % korcmátél feljebb« Magyar és francia pezsgők. Kül- és belföldi likőrök. fi nyári szezonban állandóan czigányzene. Hrabál Gyula a mátyásföldi parkvendéglő és szálloda bérlője.
