Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1911-09-17 / 38. szám

XI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1911. vasárnap, szeptember 17. 38. szám. RÁKOS VIDÉKE T7*IRSnDflLrt»'és KÖZGfiZGflSflGI HETILAP RÁKOSSZENTniHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A EUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTM1HÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLY! KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre .....................8 kor Fé l évre..........................4 „ Neg yed évre.....................2 . EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Iskolaév kezdetén. A Szent-Lélek segélyül hívásával, ünnepé­lyes istentisztelettel nyílt meg az uj iskolai év. Az ártatlan gyermekek serege zsúfolásig meg­töltötte templomunkat. Megható volt a szülők buzgó részvéte a lélekemelő istentiszteleten, hiszen szívok legdrágább kincsét, kedves gyerme­keiket kisérték az iskolába, illetve az Isten házába. Talán mert először vált meg a gyermek a szülői háztól, nem csoda, ha a szülői szívből, mig tekintetével gyermekét kereste az iskolások sorában, buzgó ima szállt fel Istenhez gyermeke boldogságáért. Három hónapig tartott a szünet, a fenyegető járvány szükségessé tette az iskoláknak valami­vel korábbi bezárását, de hála Istennek elvonult a vész. Minden okos ember tudja, hogy ez a hosszú szünet nem a tanítókért, de a gyerme­kekért van. Aki iskolával foglalkozik, az tudja, hogy mi a pezsgő gyermeki vérnek a nyár közeledtével a padokban való ülés, mily siker­telen a tanitás, midőn a természet szemlélete még a felnőtteket is a szabadba hívja. Három hónapi szünet után megnyílnak a múzsák csendes hajlékai, a gyermekek élénk beszéditől és vidám nevetésétől visszhangzanak falai, piros pozsgás fiuk és leányoktól népesek lesznek az utczák, s ki ne örülne a gyermekek­nek? A virágok a tavasz gyermekei, a gyerme­kek az emberiség szép tavasz virágai s ha örömmel tekintünk az uj tavasz virágira, nem csodálkozhatunk, ha az elaggott ajkán is szelíd mosoly van, ha látja kedves unokáit. Midőn az emberiség szép tavasz-vetéséhez örömmel fordulunk, a jövő nemzedék boldogsága lebeg szemünk előtt. A kikelet sem ültet mindent az enyészetnek, a szülők szeretetének munkája sem lesz hiábavaló, reményük sem lesz képzel­gés, fáradozásuk sem lehet sikertelen, gondos vetésük, jó nevelésük egy közel jövő aratása, gyermekük boldogsága. Szent kötelessége a szülőnek gyermekével szemben annak jó nevelése. Nevelni a gyermeket annyit tesz, mint oda- segiteni, hogy testi erejében kifejlődve lelkében, szellemében kiművelve, mint ember rendeltetését híven betöltse. így az ember fogalma és vég- czélja adja meg a nevelés fogalmát és vég- czélját. Neveltek már s nagy gonddal neveltek a régiek is. Spárta jelszava a szigor volt, a fősulyt a testi nevelésre forditá, de nem hanya­golta el az erényt, Athén bölcsességre nevelt, de nem hanyagolta el a testi nevelést. A mű­velt Róma finom érzését jellemzi a reánk maradt igazság, hogy nagy tisztelettel kell visel­kednünk a gyermekek iránt. Rousseau, a hires nevelő azt írja, hogy az embereket úgy kell nevelni, hogy jó- és balsorsban tudjon ember lenni, de mindez félúton hagyja az embert az élet magasabb czélja nélkül. A vallás isteni alapitója azt mondja: „Én vagyok az ut, igazság és az élet.“ „Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket.“ A gyermekben testi, lelki erők, tehetségek szunnyadnak, ezeket életre ébreszteni, kifejlődésre segíteni, kiművelni a nevelés feladata. Már a szülői szív természete, szeretete is parancsolja, hogy gondoskodjék gyermeke életéről, testi épségéről, egészségéről. Kisérje a szülő őrszem­mel gyermeke lépéseit, a szülői gondatlanság sok keserű könnynek forrását nyitotta már meg, sok soha jóvá nem tehető bajnak lett okozója. Tisztaság, szabad levegő, testi mozgás, rendes táplálkozás a jó egészség feltételei. Nem kell a gyermeket kényeztetni. Ép, edzett testben van az ép lélek. Gondos szülők gyermeke nem fog az utczán kószálni, ácsorogni, a szülői szemnek látni kell a házon kívül is, a tanító tekintete figyelemmel kiséri a gyermeket az iskolán kivül is. Megnyílik a gyermekmenhely az őszi hóna­pokban a régi iskola mellett, vasárnap délután küldjék oda a szülők leányaikat és fiaikat, ahol Lapunk mai száma 16 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents