Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-20 / 34. szám
XI. évfolyam. Rákosszentmihály, igii. vasárnap, augusztus 20. 34. szám. RÁKOS VIDÉKE TflRSFtDflL/M'és KÖZGAZDASÁGI HETILAP RÁKOSSZENTAIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPja. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákossz entmlhály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre ......................8 kor Fél é vre............................4 „ Neg yed évre.......................2 , EGYES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Szent István ünnepén. Irta: Szathmáry Lajos. Szent István első magyar király ünnepét áhitatos kegyelettel üli meg a kath. egyház s lelkesült örömmel üli meg e napot a magyar hazának minden hü fia. Az egyház hasította ezt a napot ki az idők homályából s tette azt, mint ünnepet a múló idők fölé, jeléül a Gondviselésnek, hogy egy erőteljes népnek egy nagy és szent királyt, a kereszténységnek egy hithü nemzetet adott. A magyar törvényhozás e napot országos ünneppé tette, mert az apostoli király feje köré az örök koszorút a szentség dicsfényével a nagy államalkotó fejedelem bölcsességének ragyogó sugarai is fonják. Magyarország amidőn törvényileg ünneppé tette e napot, csak annak a szeretetnek adott kifejezést, amely szeretettel a hü magyar nemzet meg nem szűnt viseltetni nagy uralkodója iránt, attól az időtől kezdve, a midőn sírba tette, mély gyászszal elsiratta szent királyát, évenként a századok futásán át felujitá szent emlékét egész napjainkig, a midőn mint egy szebb korba vissza vágyva énekli: Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga . . . A történelem az élet mestere — mondja Cicero. A történelem egy ősz apa, aki életének elmúlt napjairól beszél köréje seregiő gyermekeinek. A történelem egy visszatekintő próféta. A visszaemlékezésben nagy hatalom rejlik. Csodálatos, gondviselésszerü a magyar nemzet története. Csodálatos, elszomorító, megvigasztaló, felemelő a magyar nemzetnek karddal és vérrel, tollal és könynyel irt ezer éves történelme. Mint minden népnek eredete, úgy a magyaré is a mondák világába vész. Herodotosnál, a történelem atyjánál vélik feltalálni az első említést nemzetünkről a Kr. e. V. században, majd Jourdanes góth történetírónál, a Kr. u. VI. században van említés téve a hun*gurokról, kik prémekkel kereskedtek. A IX. század végén oszlik a homály, derengeni kezd a történelem világa. Mikor hagyták el őseink őshazájukat, mikor váltak el a rokon népektől, nem tudjuk. A Fekete tenger északi partjain húzódnak meg őseink a földön, a melyet Lebédiának neveztek. Kemény csatákat vívtak a kozákokkal s Etelközt szállják meg a IX század első felében. Etelközben a két vezér alatt álló nép fejedelmet választ Álmos vezér hős fiában, Árpádban. Pusztaszeren a vérszerződésben leteszik a magyar alkotmány alapját, a miért a magyar oly sokszor hullatta vérét. A nép nyers és erőteljes, bátor és szótartó, vendégszerető, de kérleihetlen az ellenséggel szemben, lobbanékony, de jószivü. Vallása pogány, a természet erőiben látott isteneknek áldozik, Hadúrt különösen tiszteli — mint lesz szivében és ajkán a kereszténység ölén a Hadúr a „seregeknek szent Istene.“ Hisz a jó és rossz szellemben. Halottait lóháton napkelet felé fordulva temeti. Egynejüség a család alapja. — Megbecsülik a nőket, van-e szebb szava más nemzetnek, mint a magyarnak, midőn az asszonyt feleségnek mondja, tiszteli az öregeket, .szent előtte az ősök emléke, sírhelye. Villámként csapnak le az ellenségre, veszedelmet hoznak a müveit nyugatra, a szabadban élő nép nem tud nyugodni, messze elbarangol Olasz-, Francziaországba, a németek imáikba foglalják: „A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket“. De jön Augsburg, Merseburg s megtanítják a magyart arra, hogy békés otthonban kell élni, ha a keresztény népek közt maradni akarjak. Gejza szelíd fejedelem megkezdi a térítés munkáját, de Mózesként csak meglátta az ígéret földjét. Istvánt, az ő fiát választá ki a Gondviselés e nagy apostoli s egyben államalkotó munkára. István testben-lélekben keresztény volt, Lapnak mai száma IS oldal.
