Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-06 / 32. szám
4 oldal. RÁKOS VIDÉKE 32. szám. tudjuk, ki állíttatta fel, ki viseli gondját ? Azt azonban hónapok óta sajnálattal látjuk, hogy az üvegje összetöredezett, piszkolódik, romlik, pusztul. Ha pedig elkövetkezik az őszi esőzés, bizonyos, hogy végleg tönkre jut. Pedig olyan szépek az e féle jámbor, kegyeletes emlékek, melyeket áhitatos lelkek mindig megbecsülnek. Még mostanság is megesik — ennek bizonyságául, hogy friss virág ékesíti a kép oszlopát és mécses világítja meg ünnepeken a Máriát. Ez a jámbor kezek munkája. Akadhatna hát arra is valaki, hitközség, község, társaság vagy bárki, aki a pusztuló képet helyreállittatná. Csekélység lenne az egész és ha magánember tulajdona lenne, még ő se vehetné rossz néven a jó cselekedetet. Mátyásföld villamos müvei. A mátyásföldi uj villamos müvek a kezdet nehézségein a melyek különben itt alig jelentkeztek, szerencsésen túlesve, vígan működnek már a közönség általános megelégedésére. Villamos világítás és vízvezeték egyaránt kifogástalanul működik s a szép uj közvilágítás a lombos telepet valóságos tündérkertté varázsolja, Gyönyörűség látni ezt a ragyogó kertvárost, a maga nyüzsgő, eleven, tarka közönségével, mely ma büszkébb Mátyásföldre és ha lehet jobban ragaszkodik hozzá, mint valaha. Az uj müvek hatása megérzik az ingatlanok értékének emelkedésén is, mely egyre rohamosan halad előre. Julius hónapban körülbelül száz magánfogyasztója volt a mátyásföldi villamos világításnak, mely kerekszámban 1500 kilowatt áramot szolgáltatott részükre és 9C0 korona bevételt ért el. Julius elseje óta a vízvezeték is működik' és 3040 köbméter vizet szállított. A miniszterelnök és a vármegye. Khuen Héderváry Károly gróf, miniszterelnök megbízta vármegyénk főispánját, hogy tudassa a vármegye közönségével, hogy, az ezidei költségvetésből kikapcsolt, de a vármegye közönsége által már 1909-ben szervezett aszódi járás valamint a folyó évben szervezett hajósi járás felállításával járó, végül a központban szervezett aljegyzői stb. állások következtében előálló költség többletet az 1912. évi állami költségvetésbe be fogja állítani. Annatelepi búcsú. Az Annatelep búcsúját a szokásos módon ülték meg ez évben is. A szép, díszes szertartás után nagy vigasság a vendéglőkben, zene, táncz és mindenféle vig szórakozás. A közönség érdeklődése nem csappant, sőt újabban még fokozódott. Az ipartestület mulatsága. A Rákosszetmihály és Czinkota községek általános ipartestületének vigalmi bizottsága ma, augusztus 6-án (vasárnap) Rákosszent- mihályon a Hausvater-féle vendéglő összes helyiségében, kabaré előadással egybekötött nyári mulatságot rendez, az ipartestület zászló-alapja javára. A mulatság kezdete délután 4 órakor. A kabaré kezdete este 7 órakor. Belépő-dij: Család jegy előre váltva 2.— kor. a pénztárnál 2.20 kor. Személy-jegy előre váltva 1.— kor. a pénztárnál 1.20 kor. A zenét közkedvelt czigány zenekar szolgáltatja. Jegyek kaphatók a Hausvater-féle vendéglőben és a rendezőség tagjainál. A mulatság rendezősége a következő: tiszteletbeli elnök: Szabó József; Kovács Á. János v. b elnök, Beroll Mátyás v. b. alel- nök, Major Mihály v. b. jegyző, Wisi János v. b. pénztárnok, Tóbiás Ádám v. b. pénztárnok, Őlsléger Mihály v. b. ellenőr, Pekánovits András v. b. ellenőr, Ifj. Berger Mátyás, Csávolszki István, Forgács István, Kis Gergely, Jung Pál, Málovits Lajos, Sturcz Lajos, Szabó Gyula, Szednicsek Károly, Znamenák Mihály, Varga István v. b. tagok. A vármegye a kecskemétiekért. Vármegyénk a julius 8-iki jföldrengés miatt nyomorba jutott kecskeméti lakosoknak a törvényhatósági közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében a vármegye Kiskun alapjából 600 korona, a Millennáris alapból pedig 400, összesen ezer korona pillanatnyi segélyt utalványozott Kecskemét város tanácsa utján. A Rákosszentmiháiyi Kaszinó mulatsága. A Rákosszentmihályi Kaszinó f. hó 12-én szombaton este 8 órakor az Otthon kávéház szinkörében dr. Halász Fe- rencz rendezésében műkedvelői előadással egybekötött tánczestélyt rendez. Színre kerül a „Titok“ czimü népszínmű igen jeles műkedvelők közreműködésével. Ez a társaság régen kultiválja a népszínműveket, a mivel értékes cselekedetet müvei nemcsak művészeti, hanem hazafias és irodalmi szempontból is. Egy-egy jó népszínmű előadása után felsóhajt a néző, teljes szívvel méltányolván remek értékét népszínműveinknek, melyeket a modern áramlatok olyan méltatlanul és károsan háttérbe szorítanak és őszintén élvezi a szinmagyar poezis megragadó hatását. Kiválóan dicséretes dolog tehát, ha hozzáértő, úri műkedvelők szentelik erejüket a népszínmű előadásának, a melynek sikere már eleve kétségtelen. Bizonyára most is szívesen fogja megragadni az alkalmat közönségünk, hogy a derék vállalkozásnak tanúja legyen és megérdemelt sikerét biztosítsa. A rendezőség mindent elkövet, hogy a közönség jól érezze magát. Előadás után táncz lesz, előreláthatólag világos reggelig. — A szereplők névsora a következő: Nők: Szabó Ernőné, Chyzer Kálmánné, Király Olga, Kovács Elza, Farkas Zelma és Szandovics Sarolta. Férfiak: Chyzer Kálmán, Szabó Ernő, Nagy Béla, Szandovics Rudolf, Bán Mihály, Nándory Kálmán, Szabó Károly, ifj. Urbányi János, Farkas Tibor, Nagy Elemér, Berecz Kornél s mint súgó Schlésinger Jenő. A darabban előforduló zeneszámokat és közzenét szívességből Polner Ernő ismert szalon-zenekara szolgáltatja. Az előadás kezdete pontosan este 8 óra. Belépő jegyek árai: családjegy (3 személy) 5 korona, személyjegy 2 korona. Tánczosjegyek pedig a rendezőségnél kaphatók. A szalonzenekar gyarapodása Polner Ernő rákos- szentmihályi szalonzenekara megint két jeles uj taggal szaporodott Strassenreiter Ignácz és Csattogányi István belépésével. A szalonzenekar, mely értékes erőket nyert bennük, fáradhatatlan kedvvel folytatja munkálkodását. Műsorát egyre gyarapítja és már a nehéz klaszikus darabokkal is sikerrel próbálkozik meg. Jelentkezőket bármilyen hangszerrel még mindig korlátlan számban vesz fel Polner Ernő karnagy.
