Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-06 / 32. szám
32. szám. RÁKOS VIDÉKE 5. oldal. Rákoscsabai levél. Az országban dúló nagy hőség, | szárazság és földrengések mellett még azok a szomorú csapások is sújtanak, hogy mindenfelől beláthatlan károkat okozó tüzesetek is pusztitják amúgy is agyon- nyomorgatott szegény hazánkat. Nálunk, Rákoscsabán is fordultak elő tüzesetek. Körülbelül négy héttel ezelőtt, éjjel két óra felé, eddig ki nem deritett okból kigyu- ladt Tanos Rezső újtelepi előnyösen ismert asztalos- mesterünk műhelye, mely elég súlyos károkat szenvedett, mert a műhely tele tele volt már kész munkával, mely szintén bentégett s a nagyobb szerencsétlenséget csakis a nyomban megjelent tűzoltóink ügyessége háritotta el. Az előző napon ugyanis egy nagy hordó benzint szállítottak az asztalosmesterhez, és az közelében volt a meggyuladt műhelynek s ha nincsenek jelen tűzoltóink, bizony nincs, a ki veszedelmes benzint eltávolítja onnan. Erről a tűzről nem irtunk semmit, főleg azért, mert meg akartuk várni a tűz keletkezése okának kiderítését, ez azonban a mai napig is titok maradt. Annyit megállapítottak, hogy a műhelyt este hat órakor bezárták, azóta senki bent nem volt, mégis éjfél után két órakor gyuladt ki. — Ez után pár napra érdemes főjegyzőnk, Kovács Károly házában szintén éjjeli időben ütött ki a tűz, még pedig gyújtogatásból eredőleg, mert az udvaron levő fabódéban kívülről dobott, petróleummal leöntött rongydarabokat találtak, a mi csak arra a következtetésre ad okot hogy főjegyzőnknek — kinek különben pár évvel ezelőtt a szőllejében levő présházából közel 80 hektoliter borát is bosszúból kieresztették — meglehetős számú ellensége van. Szerencséjére a házbeliek idejében észrevették a tüzet és igy mielőtt a tűzoltók észre- vehették volna, már el is oltották. Hogy kik voltak a gyujtogatók, épen úgy nem lehetett megtudni, mint a két év előtt történt bor kieresztésének tetteseit, pedig ez esetben jegyzőnk dobszó utján 200 korona dijat tűzött ki a tettesek kinyomozójának. Harmadik tüzesetünk julius hó 31-én reggel 2—3 óra között keletkezett. Ez pedig — nem tekintve, hogy nagy kárral nem járt — az egész ország előtt nevetség tárgyává tehet. Ugyanis kigyuladt a Rákoscsaba piacz terén levő tűzoltói őrtanyának nevezett fabódé, mely szerencsésen teljesen le is égett anélkül, hogy több kárt okozott volna. E bódéban szoktak éber tűzoltóink minden éjjel azon őrködni, hogy községünket semmi tűzveszély ne érje. A mondott éjjekre kirendelt jeles (?) tűzoltóink azonban, bár jól tudták, hogy községi éjjeli őreink az aratás idején két hónapra szabadságolva vannak, tehát annál inkább nagyobb lelkiismereteséggel kötelességük őrködni — jónak látták a könnyen gyúlékony fabódéban levő piszkos és elhanyagolt lámpát meggyujtani, az ajtót becsukni s a vasárnapi éjszakát korcsmában átmulatni; minek következménye lett, hogy a lámpa valószínűleg a belejutott piszok folytán felrobbant. a közelben levő szalmazsákot meggyujtotta, minek következtében belülről minden elégett s utána a tető is. mi nem is csoda a nagy szárazság következtében. A tüzet a közelben lakók, akik a nagy hőség miatt nyitott ablak mellett alusznak, vették észre, mert a rendkívüli szárazság miatt erősen égő faalkotmány recsegésétől álmukból is felébredtek. Ök voltak az elsők, akik megjelentek és el is oltották a tüzet, mielőtt az igazi tűzoltók a tűz kitörését megtudták. Kár, mint emlitém, nem történt. Mert hisz a rozzant fabódé helyett már rég építhettek volna kőből őrszobát, de vég- hetetlen s örök szégyen marad a tűzoltóságunkra, hogy ilyen lelkiismeretlen tagjai vannak. Sajnáljuk igazán tűzoltóságunk derék vezetőit, mert egytől egyig lelkiismeretes, buzgó működést fejtenek ki és veszély idején mindenkor a legnagyobb önfeláldozást tanúsítják, sajnáljuk pedig azért, hogy nem tudták megválogatni, hogy minő emberekre kell és lehet, különösen ilyen veszedelmes száraz időben, aratás idején az őrséget, bízni. Meg kell válogatni az embereket, mert vannak, akik csak a tűzoltói ruha miatt lépnek be, de kötelességérzetről fogalmuk sincs. E tűznél legtöbbet szenvedett községünk adóvégrehajtója Sulyovszky, ki abban a hiszemben, hogy az őrtanyán tűzoltók alusznak és az ajtó becsukva volt, az ablakot tenyerével verte be és ennek következtében megsérült. A tűzoltó parancsnokságnak az a gyanúja, hogy valaki tréfából gyújtotta fel a bódét, meg nem állhat, mert hisz belülről keletkezett a tűz. — A rákoscsabai műkedvelő iparosok 1911. évi augusztus hó 6-án a Macsovics-féle vendéglőhelyiségben szinielőadással egybekötött zártkörű tánczmulatságot rendeznek, mely alkalommal színre kerül Lukácsy Sándor jeles népszínműve : „A Vereshaju“, Torna Lajos rendezésében. Mint halljuk, ez alkalommal a „Veréb Jankó* személyesitője Fekete Ede több, Rákoscsabát érdeklő kupiét fog énekelni. Belépő dij: személyjegy egy korona; családjegy (egy ur, két hölgy) két korona. Kezdete pont 7 és fél órakor. S. E. Magyar gyermek dicsősége, Reichenhallban évenként gyermek szépségversenyt rendeznek, a melyen a világhírű fürdő egész nemzetközi közönsége részt vesz. Az öt legszebb gyermeket részesítik ilyenkor jutalomban. Az idén a szépségverseny első győztese magyar gyermek lett: Pap Márton újpesti karmester hat éves leánykája, Lulika, kit a fürdő publikuma szeretettel ünnepelt korai sikere alkalmából. Tüzelőanyag. A Rákosszentmihályi Fogyasztási Szövetkezet a téli fűtő anyagok szállítását megkezdette. 1 Mm I. rendű porosz szalon kőszén 3.90 kor. 1 Mm. I. rendű porosz koksz 4.70 kor. 1 Mm. I. rendű gázgyári koksz 4.60 kor. 1 Mm. aprított fa 3.— korona. Rákosszentmihály belső területére kiszállítva s a pin- czébe lehordva. Ez árak augusztus hó 15-ig érvényesek s legalább egy fuvar vétele esetére szólanak. A szállított mennyiség ára ez évi szeptember hó 15-től kezdődő 3 havi részletben is fizethető. Rozzant hid. Felhívjuk Rákosszentmihály elöljáróságának figyelmét a Szentkorona utczában a piacz közelében, a Remény-uteza sarkán levő fahidra. Olyan rozzant állapotban senyved, hogy bárki kitörhetné benne a lábát, ha a jószerencse meg nem óvná. Talán még a tavasszal hordták el a nagyobbik felét gyalázatos emberek tüzelőnek s azóta ott tátong csorba szájával a gyaloguti átjárónál, veszélyeztetve a tisztességes emberek biztonságát is. Bizony bosszantó, hogy miná- lunk semmit se kiméinek, a mi köztulajdon. A lóvasúti megállóhely táblákat (értéktelen plédarabokat) is lelop- kodták s ezért félemelet magasra kellett a fákra sze- geztetni; a lámpákat is leverdesik; semminek se hagynak békét, ezért nem áldoz szívesen a község sem újból a még uj és erőszakkal elpusztított fahidra. Dehát azt még sem lehet mai állapotában megtűrni. A rakon- czátlankodókat pedig lessék meg és csukassák be, akkor talán lesz majd rend nálunk is. Mulatság az Annatelepen. Az Anna és Árpád telepi takarék asztaltársaság, folyó hó 13-án, (kedvezőtlen idő esetén 20 án,) a Berghoffer féle vendéglő kerthelyiségében, az Anna és Árpád telepi dalkör alapja javára hangversennyel, világpostával és dijtekézéssel egybekötött kedélyes délutánt rendez, melyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség. Perczel József dr. fogorvos. Rákosi-ut 64. szám, Bizalom-u. sarkán. Rendel: délelőtt 8— 10-ig és délután 6 órától. Budapesti lakás: VIII., Rákóczi-ut 53.
