Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1911-08-06 / 32. szám

32. szám. RÁKOS VIDÉKE 5. oldal. Rákoscsabai levél. Az országban dúló nagy hőség, | szárazság és földrengések mellett még azok a szomorú csapások is sújtanak, hogy mindenfelől beláthatlan károkat okozó tüzesetek is pusztitják amúgy is agyon- nyomorgatott szegény hazánkat. Nálunk, Rákoscsabán is fordultak elő tüzesetek. Körülbelül négy héttel eze­lőtt, éjjel két óra felé, eddig ki nem deritett okból kigyu- ladt Tanos Rezső újtelepi előnyösen ismert asztalos- mesterünk műhelye, mely elég súlyos károkat szenvedett, mert a műhely tele tele volt már kész munkával, mely szintén bentégett s a nagyobb szerencsétlenséget csakis a nyomban megjelent tűzoltóink ügyessége háritotta el. Az előző napon ugyanis egy nagy hordó benzint szál­lítottak az asztalosmesterhez, és az közelében volt a meggyuladt műhelynek s ha nincsenek jelen tűzoltó­ink, bizony nincs, a ki veszedelmes benzint eltávolítja onnan. Erről a tűzről nem irtunk semmit, főleg azért, mert meg akartuk várni a tűz keletkezése okának kiderítését, ez azonban a mai napig is titok maradt. Annyit megállapítot­tak, hogy a műhelyt este hat órakor bezárták, azóta senki bent nem volt, mégis éjfél után két órakor gyuladt ki. — Ez után pár napra érdemes főjegyzőnk, Kovács Károly házában szintén éjjeli időben ütött ki a tűz, még pedig gyújtogatásból eredőleg, mert az udvaron levő fabódé­ban kívülről dobott, petróleummal leöntött rongydara­bokat találtak, a mi csak arra a következtetésre ad okot hogy főjegyzőnknek — kinek különben pár évvel ezelőtt a szőllejében levő présházából közel 80 hektoliter borát is bosszúból kieresztették — meglehetős számú ellensége van. Szerencséjére a házbeliek idejében észrevették a tüzet és igy mielőtt a tűzoltók észre- vehették volna, már el is oltották. Hogy kik voltak a gyujtogatók, épen úgy nem lehetett megtudni, mint a két év előtt történt bor kieresztésének tetteseit, pedig ez esetben jegyzőnk dobszó utján 200 korona dijat tűzött ki a tettesek kinyomozójának. Harmadik tüzesetünk julius hó 31-én reggel 2—3 óra között kelet­kezett. Ez pedig — nem tekintve, hogy nagy kárral nem járt — az egész ország előtt nevetség tárgyává tehet. Ugyanis kigyuladt a Rákoscsaba piacz terén levő tűzoltói őrtanyának nevezett fabódé, mely szeren­csésen teljesen le is égett anélkül, hogy több kárt okozott volna. E bódéban szoktak éber tűzoltóink min­den éjjel azon őrködni, hogy községünket semmi tűz­veszély ne érje. A mondott éjjekre kirendelt jeles (?) tűzoltóink azonban, bár jól tudták, hogy községi éjjeli őreink az aratás idején két hónapra szabadságolva vannak, tehát annál inkább nagyobb lelkiismereteséggel kötelességük őrködni — jónak látták a könnyen gyúlé­kony fabódéban levő piszkos és elhanyagolt lámpát meggyujtani, az ajtót becsukni s a vasárnapi éjszakát korcsmában átmulatni; minek következménye lett, hogy a lámpa valószínűleg a belejutott piszok folytán fel­robbant. a közelben levő szalmazsákot meggyujtotta, minek következtében belülről minden elégett s utána a tető is. mi nem is csoda a nagy szárazság következtében. A tüzet a közelben lakók, akik a nagy hőség miatt nyitott ablak mellett alusznak, vették észre, mert a rendkívüli szárazság miatt erősen égő faalkotmány recsegésétől álmukból is felébredtek. Ök voltak az elsők, akik megjelentek és el is oltották a tüzet, mielőtt az igazi tűzoltók a tűz kitörését megtudták. Kár, mint emlitém, nem történt. Mert hisz a rozzant fabódé helyett már rég építhettek volna kőből őrszobát, de vég- hetetlen s örök szégyen marad a tűzoltóságunkra, hogy ilyen lelkiismeretlen tagjai vannak. Sajnáljuk igazán tűzoltóságunk derék vezetőit, mert egytől egyig lelkiismeretes, buzgó működést fejtenek ki és veszély idején mindenkor a legnagyobb önfeláldozást tanú­sítják, sajnáljuk pedig azért, hogy nem tudták meg­válogatni, hogy minő emberekre kell és lehet, külö­nösen ilyen veszedelmes száraz időben, aratás ide­jén az őrséget, bízni. Meg kell válogatni az embe­reket, mert vannak, akik csak a tűzoltói ruha miatt lépnek be, de kötelességérzetről fogalmuk sincs. E tűznél legtöbbet szenvedett községünk adóvégrehajtója Sulyovszky, ki abban a hiszemben, hogy az őrtanyán tűzoltók alusznak és az ajtó becsukva volt, az abla­kot tenyerével verte be és ennek következtében meg­sérült. A tűzoltó parancsnokságnak az a gyanúja, hogy valaki tréfából gyújtotta fel a bódét, meg nem állhat, mert hisz belülről keletkezett a tűz. — A rákoscsabai műkedvelő iparosok 1911. évi augusztus hó 6-án a Macsovics-féle vendéglőhelyiségben szinielőadással egybe­kötött zártkörű tánczmulatságot rendeznek, mely alka­lommal színre kerül Lukácsy Sándor jeles népszínműve : „A Vereshaju“, Torna Lajos rendezésében. Mint hall­juk, ez alkalommal a „Veréb Jankó* személyesitője Fekete Ede több, Rákoscsabát érdeklő kupiét fog éne­kelni. Belépő dij: személyjegy egy korona; családjegy (egy ur, két hölgy) két korona. Kezdete pont 7 és fél órakor. S. E. Magyar gyermek dicsősége, Reichenhallban éven­ként gyermek szépségversenyt rendeznek, a melyen a világhírű fürdő egész nemzetközi közönsége részt vesz. Az öt legszebb gyermeket részesítik ilyenkor jutalom­ban. Az idén a szépségverseny első győztese magyar gyermek lett: Pap Márton újpesti karmester hat éves leánykája, Lulika, kit a fürdő publikuma szeretettel ünnepelt korai sikere alkalmából. Tüzelőanyag. A Rákosszentmihályi Fogyasztási Szö­vetkezet a téli fűtő anyagok szállítását megkezdette. 1 Mm I. rendű porosz szalon kőszén 3.90 kor. 1 Mm. I. rendű porosz koksz 4.70 kor. 1 Mm. I. rendű gáz­gyári koksz 4.60 kor. 1 Mm. aprított fa 3.— korona. Rákosszentmihály belső területére kiszállítva s a pin- czébe lehordva. Ez árak augusztus hó 15-ig érvénye­sek s legalább egy fuvar vétele esetére szólanak. A szállított mennyiség ára ez évi szeptember hó 15-től kezdődő 3 havi részletben is fizethető. Rozzant hid. Felhívjuk Rákosszentmihály elöljáró­ságának figyelmét a Szentkorona utczában a piacz kö­zelében, a Remény-uteza sarkán levő fahidra. Olyan rozzant állapotban senyved, hogy bárki kitörhetné benne a lábát, ha a jószerencse meg nem óvná. Talán még a tavasszal hordták el a nagyobbik felét gyalázatos emberek tüzelőnek s azóta ott tátong csorba szájával a gyaloguti átjárónál, veszélyeztetve a tisztességes emberek biztonságát is. Bizony bosszantó, hogy miná- lunk semmit se kiméinek, a mi köztulajdon. A lóvasúti megállóhely táblákat (értéktelen plédarabokat) is lelop- kodták s ezért félemelet magasra kellett a fákra sze- geztetni; a lámpákat is leverdesik; semminek se hagy­nak békét, ezért nem áldoz szívesen a község sem újból a még uj és erőszakkal elpusztított fahidra. Dehát azt még sem lehet mai állapotában megtűrni. A rakon- czátlankodókat pedig lessék meg és csukassák be, akkor talán lesz majd rend nálunk is. Mulatság az Annatelepen. Az Anna és Árpád telepi takarék asztaltársaság, folyó hó 13-án, (kedvezőtlen idő esetén 20 án,) a Berghoffer féle vendéglő kerthelyiségé­ben, az Anna és Árpád telepi dalkör alapja javára hang­versennyel, világpostával és dijtekézéssel egybekötött kedélyes délutánt rendez, melyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség. Perczel József dr. fogorvos. Rákosi-ut 64. szám, Bizalom-u. sarkán. Rendel: délelőtt 8— 10-ig és délután 6 órától. Budapesti lakás: VIII., Rákóczi-ut 53.

Next

/
Thumbnails
Contents