Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1911-07-30 / 31. szám

31. szám. RÁKOS VIDÉKE 3. oldal. Österreicher Ignácz, Pettkó Béla, Rónay Tivadar, Schutz János, Schwertczig Antal, Strobl József, Tolnay Károly, id. Vörös Ferencz, Wayand Károly, Ziimann János, Prozsenka Árpád, Pender K. Farkas, Petráss Jenő, Prikkel Lajos, Róna Ármin, Révi Dezső, Schwimmer Alfréd, Strobl Ferencz, Strobl József, Szántó Pál, Szőke Béla, Szandovics József, Sztanek Lajos, Tabak Frigyes, Stomfai Tóth Kálmán, ifj. Vörös Ferencz, Wayand Tibor, Wiligorszky Ede. HÍREK. Uj lelkészünk. Rákosszentmihály uj róm. kath. lelkésze, Csizmadia István már megérkezett közsé­günkbe, hol szives fogadtatásra talált. Ünnepies be iktatása a jövő héten lesz, s ezt megelőzőleg Gregor Lajos búcsúzik szeretettel ragaszkodó hiveitöl. A félnapos tanítás. A rákosszentmihályi állami elemi iskola V. és VI. osztályában elrendelték a félna­pos tanítást. Az uj rend szeptemberben lép életbe s vele a község lakosságának régi, méltányos óhajtása teljesül. Az iskolagondnokság már ismételten kérte a kir. tanfelügyelőt a félnapos rendszer életbeléptetésére, lapunk is kifejtette az okokat, melyek azt kívánatossá teszik, de tanfelügyelőnk, Petri Mór kir. tanácsos eddig elvi okokból ellenezte a félnapos tanitást a elemi isko­lában. A gondnokság újabb előterjesztése azonban most mégis meggyőzte a tanfelügyelőt, hogy Rákosszentmi­hály különleges viszonyai megkövetelik az uj rendet s jóakaratát azzal bizonyította be legújabban, hogy elvi álláspontja ellenére hozzájárult a kérelmünk teljesíté­séhez, a mivel nagy hálára kötelezte lakosságunkat. Rákosszentmihály olyan nagy területen fekszik, hogy a tanulók nem tehetik meg a rengeteg utat fagyban- sárban naponta négyszer a György- vagy Ann a-telepről a középponti iskoláig, a hol az V. és VI. osztály van, élő rokonaik számára .. . Örült Ígéret! Ö, a szerelmes szivü Dörfler kapitány, csak szép nőket ismert. Rossz­kedvűen ment estebédre. A szállodás jó barátja volt és még nem is lévén vacsora ideje, egy üveg bor mellett beszélte el neki, hogy mit Ígért Margit asszonynak és kikérte a segítségét. — Súlyos ügy, mondta a szállodás, de reményiem, a feleségem segíthet rajtad és, ha jó kedvben van, meg­teszi. Téged különben is a kegyeibe fogadott. Lássuk hát, hogy mit mond. A szállodás felesége, fekete hajú, tüzes szemű szép asszony, nagyon kedvesen fogadta a daliás kapi­tányt, aki csakhamar előállott a kérésével. Az asszony rövid gondolkodás után egy czimet irt fel neki, meg­jegyezvén, hogy a nevezett nő biztos garancziát nyújt a házasság ellen, minthogy férjes asszony, de a férje, hat évvel ezelőtt, — házasságuk negyedik hetében — hütlenül elhagyta. — Azóta nem is hallatott magáról a gazember, folytatta az asszony, de ha ön megismeri a feleségét kapitány ur, nem is nagyon csodálkozik majd az eljá­ráson. A férfiaknak többnyire jó az Ízlésük! tette hozzá kaczéran és rávillogtatta sötét szemeinek tüzét a szegény kapitányra, úgy, hogy annak amúgy is lobbanékony szive, lángba kapott. Szerencséjére pont akkor jelentet­ték neki, hogy a vacsorája elkészült és ő sietve hálás kézcsókok közben búcsúzott el a szép asszonytól. Másnap délben Dörfler, a kapitány szolgálati helyén kereste fel a dadajelöltet. Nagyon csinos, nyaralószerü épület kapuján csengetett be. A kaput nő nyitotta ki és a kapitány, amikor ránézett, rögtön megkérdezte: ­— Maga itt a dada? — Igenis, Nagyságos ur! — Virág Rózsi Debreczenből ? sőt idejük sincs erre a déli szünet alatt. Az se lehet, hogy a déli időben étien csatangoljanak, felügyelet nélkül az utczákon vagy iskolákban s igy nem csak a szülők, hanem a gyermekek érdekében is a legüdvö- sebb megoldás volt a félnapos oktatás életbeléptetése. Közlekedésünk. A villamos vasutunk műtanrendőri bejárását még mindig nem tűzték ki Ez a hetenkent megismétlődő jelentésünk már csakugyan unalmas-á váló s méltán kelt türelmetlenséget a közönség körj ben is, mely ebben az állapotában a fantas/.tikus meséknek is felül s már arról beszél, hogy a rákos­szentmihályi hurokvágány megnyitását őszre, októberre halasztották és igy tovább. Ez azonban, szerencsére, távoláll a valóságtól. A bejárás a közel jövőben meg lesz és a közúti vasút aktuális bajai és kocsiátalakitó mun­kái a mi vasutunkat nem érintik. Az bizonyos, hogy a júliusra Ígért terminus nem vált be, s azt állítólag a nyári szünet súlyosbította hivatalos akadályok hiúsí­tották meg. De értesülésünk szerint csak kisebb és kevésbbé jelentős késedelemről van sző s igy közön­ségünk ebben egyelőre megnyugodhatik. A közúti vasúttársaság nyolczvan uj kocsit készíttetett kistarcsai gyárában, de utóbb pótlólagos átalakításuk vált szüksé­gessé Ez azonban csak a fővárosi közlekedésre vonat­kozik. Sok szóbeszéd forrását lehet feltalálni ebben az esetben, mely bár némi kárt jelent a társaságra nézve, éppen nem főbenjáró. — Itt említjük meg, hogy a budapesti helyi érdekű vasúttársaság a Ferencz József laktanya állomásán földszintes lakóház építésére és a kistarcsai állomás felvételi épületének kibővítésére kapott engedélyt. Villamos világítás. Két hét múlva megkezdik Rákosszentmihály on a villamos világítás vezető oszlopai­nak elhelyezését. A Phőbus részvénytársaság főmér­nöke három hivatalnoka kíséretében kint volt julius 25-én a községben és itt Hauser Gyula bíróval és Krenedits Sándor főjegyzővel bejárták a közvilágítás területét és pontosan megállapították a lámpák és a — Az, mondta elcsodálkozva a nő. Egészen csúnya volt szegény. A tatárfajra emlékez­tető csontos arczbólapró szemek barátságosan mosolyog tak a kapitányra. A cselédségen kívül nem volt otthon senki, ezért Dörfler kapitány rátért jövetelének czéljára. — Értesültem, hogy maga, ha jó helye akadna kimenne New-Yorkba? Virág Rózsi meglepődötten és bizalmatlanul nézett reá. — Elmennék, mondta röviden. — Istvánffy Károlyné New-Yorkban magyar dadát keres a gyermekei mellé; megjegyzem előkelő, gazdag család, akik nagyon jól bánnak a személyzettel. — Szívesen megyek Amerikába, már rég óta vágyódom oda. — Magának férje van? Erre mély sóhajjal válaszolt az asszony. — Az ura hütlenül elhagyta? — Szép ember volt kérem és tessék elhinni, nem volt rossz, de engem már csak a csekélyke pénzemért vett el feleségül. Akkor mind azt mondták: Rózsi fiam, ne menj hozzá, és most benne vagyok a bajban, nekem már csak keserűség az életem. A Virág Rózsi apró szemeiben könnyek csillogtak, a kapitány meg elgondolta: milyen becsületes, jóságos nő lehet ez a Virág Rózsi, ha még most is jót tud mondani arról a semmirekelő uráról, aki oly csúnyán j itthagyta, de még meg is siratja. — Ezt felfogadjuk ! határozta el magát a kapi'ány, amit rögtön meg is cselekedett. Még aznap üeiu an hűségesen referált Margit asszonynak, akinek a később jelentkező Virág Rózsi mindenképp tetszett, este pedig pezsgővel ünnepelték Istvánffyék a szolgálatkész Dörfler i kapitányt.

Next

/
Thumbnails
Contents