Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-16 / 29. szám
2. oldal. kákos vidéke 29. szám. kedvező elhatározását a pénzügyminiszter közbenjárásának köszönhetjük. A pénzügyminisztériumnak ugyanis már csak az ottani vízmüvek miatt is fontos érdeke, hogy a rendőrségi védelmet a jelzett községek ne nélkülözzék. Tehát legkésőbb szeptember elsején az államrendőrségnek tizennégy kerületi kapitánysága lesz, mert úgy Kispest, mint Erzsébetfalva külön-külön rendőrkapitányságot kap. Megokolt és teljesen méltányos a rendőrség hatáskörének ilyetén való kiterjesztése, mert hiszen a fővárosi napilapokból fotytonosan olvashatjuk, hogy mikor a fővárosi detektívek a járási főszolgabirák engedélyével Kispesten és Erzsébetfalván razziát tartanak, nem egy jó fogásra tesznek szert. A társadalom eme kivetettjeit nem a fővárosi lakásdrágaság hajtja el a főváros területéről, hanem részint a rendőrség kitiltó végzése, részint az a tudat, hogy a határon kívülről, hová az államrendőrség keze nem ér el, könnyebben működhetnek. Nem régen történt, hogy egyedül Erzsébetfalván 20—25 ilyen büntanyát fedeztek fel, nagy ámulatára a lakosságnak. Az emberek elképedve látták nyakon- csipett szomszédjaikat, kiket tisztességes embereknek tartottak, mert hiszen reggel elmentek munkába s csak késő éjjel tértek haza. Még sajnálták is őket. Amennyire Kispest és Erzsébetfalva örül e változásnak, annyira kétségbeejtő az közvetlen szomszédjaikra. Mert hiszen természetes, hogy az államrendőrség keze alatt a kétes exisztencziák nem szándékoznak megmaradni s áthelyezik lakóhelyüket a távolabbi perifériákra. Mire képes velük szemben egy 6—8 emberből álló — ha ugyan sok helyen ennyiből is álló — községi rendőrség kellő képzettség, gyakorlat, ismeret és idő hiányában?! Azt a tanácsot adhatjuk a most mellőzött községek elöljáróságainak, hogy indítsanak mozgalmat az államrendőrség további kiterjesztése érdekében, mert ha kellemetlen lakosaik húsz kilométernél messzebb szorulnak ki a főváros határáról, működésűk színterét bizonyára kénytelenek lesznek más tájékra áthelyezni. Kérdezhetné evvel kapcsolatban bármelyik olvasónk, hogy nem kell-e attól tartani, hogy az Erzsébetfalváról és Kispestről kiszorult gyanús egyének nem menekülnek-e községünkbe a belső villamos körforgalom megnyitása után ?! Teljesen megnyugtató választ adhatunk erre az aggodalomra, csak azt hozván fel, hogy ezeknek az uraknak Rákosszentmihály drága lenne és az uj községi rendőrség a csendőrséggel együtt készen áll a méltó fogadtatásukra. Mindenesetre azonban nem ártana, ha kissé mozgolódnánk az államrendőrség érdekében, mert úgy hírlik, hogy a jövő év elejével a belügyminiszter még két uj kerületi kapitányságot óhajt felállítani. - —y —y. A fogalmazás tanítása a felsőbb osztályokban. Irta és felolvasta a gödöllői járáskör máriabesnyői tanítói közgyűlésén Kreneditsné Szabó Frida. (3.) A hibák javítására mindig szenteljünk bizonyos időt. Nem is lehet kimondani, milyen üdvös foglalkozás ez. Természetesen a gyermek javítsa ki a hibát — melyet a tanító megjelöl — a füzetben e célra üresen hagyott helyen. Az olyan hibát, melyet többen követtek el, vegyünk bonczkés alá, foglalkozzunk velük behatóan. Ha tehát e három szempontot figyelemre méltatjuk, nem okozhat valami nagyobb nehézséget a fogalmazás tanítása. Most azonban térjünk át a fogalmazás-tanítás tárgyaira: Természetes, hogy fogalmazni csak oly tárgyról tudunk, mely ismeret- és érdekkörünkkel szoros viszonyban áll. Valóságos kin és gyötrelem még egy felnőttre nézve is. ha a tárgy, melyről írnia kell, tapasztalat- és gondolatkörén kívül esik. Ezek szerint csak valamely tantárgy, vagy oly dolog lehet a fogalmazás tárgya, melyet vagy tanítottunk, vagy közvetlenül bemutattunk, vagy a gyermek életében előfordult, reá nézve fontos és reá közvetlenül hat. Az előbbiek közé sorolhatjuk az összes tantárgyak keretébe vágó dolgokat, pl. földrajz, történelem, természetrajz köréből hasított részt, mindmegannyi számos kitűnő anyag. Az utóbbiak közé tartoznak pl. a tavasz leírása, a szünidő, karácsonyest, esetleg valamely átélt kirándulás vagy iskolai ünnepély leírása. Nagyon fontos, hogy gyakorlataink változatosságát szem elől ne tévesszük. írásbeli feladataink felváltva öleljék fel a tanítás különböző tárgyait és épp ezzel a fogalmazás más tantárgyaknak kitűnő segédeszközévé válik. Gyakorlataink tehát az V—VI. osztályban példának okáért ilyenformák lehetnek: Iskolaév elején, mikor több osztályból összesereg- lett idegen gyermekkel állunk szemben, osztott iskolát értve, nem fogalmaztathatunk, ilyenkor helyes, ha tollbamondatást iratunk és ennek révén megismerjük a gyermekek írásban való jártasságát. Azután következhetik esetleg egy gazdaságtani tétel, pl. az őszkor időszerű gyümölcsszedés és lekvárfőzésről, továbbá készíttessünk rövid leírást a községről, melyben lakunk (megfelelő vázlat alapján) írassunk le emlékezetből egy tetszés szerinti földrajzi leczkét, pl. valamely ország terményeit, éghajlatát, az V. osztályban Írassunk valamely meghatározott tárgyra vonatkozólag összetett mondatokat, vegyük tételnek a mocsárvidék nevezetesebb állatait, növényeit. írassunk megfelelő vázlat alapján meghatározott tárgyú leveleket, a VI. osztályban Toldi egyik-másik már tárgyalt és megtanult énekének tartalmát, útbaigazító kérdések alapján. Azután valamely költőnek magyarázat után megjegyzett rövid életrajzát, írassunk példákat a különböző polgári ügyiratokra, de vigyázzunk, hogy ezek tárgya mindig a való életből legyen merítve. Írassunk a történelem nyomán egy- egy fontosabb, könnyen leírható eseményt és végül írassunk példákat a szóképekre és alakzatokra. Ezt azért hagyjuk az év végére, mert a legnehezebb elvárni a gyermektől, hogy a vers kötött formáit megjegyezve, abból hibátlan dolgozatot készíthessen. A tormára vonatkozólag leginkább az elbeszélőalakot válasszuk és alkalmazzuk. Ez a legtermészetesebb, legkönnyebb forma és csak ezután térjünk át a leírásokra. Tudvalevő, hogy a fogalmazást mindig kellő előkészület előzi meg. Enélkül czéit nem érhetünk s meddő marad minden fáradságunk. Ha a tanulónak a tárgyról a legalaposabb ismeretei is volnának, mégsem várhatnánk helyes dolgozatot, mert a gondolatok elrendezése
