Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1911-07-16 / 29. szám

29 szám.

RÁKOS VIDÉKÉ

3. oldal.

és osztályozása bizonyos jártasságot kíván. Éppen ezért nem szabad a feladatokat csak úgy odavetni, hanem mindegyiket szóbelileg elő kell készíteni, egyes kérdések alapján összeállittatni, lehet vezérszavakat vagy kérdéseket, esetleg vázlatot a táblára Írni és csak ezek után elkészíttetni a fogalmazványt. Sőt még az egyes fogalmazás külsőalakjára nézve is kell szükséges utasításokkal szolgálni.

Mivel pedig gyakorta fogalmaztatunk s nemcsak azokba a kimondott gyakorlati füzetekbe Íratjuk fogalmazványaikat, melyeket a tanító odahaza kéthetenként kijavít; az ellenőrzésről sem szabad soha megfeledkeznünk. Hiszen ha van egy tanítónak 60—70 V —VI. osztályú növendéke, az előirt gyakorlatok kijavításán kívül nem marad már ideje, hogy az iskolában hetenként többször is fogalmaztatott dolgozatokat átnézze, de feltétlenül kell ellenőriznie. Oly módon is lehet, hogy több gyengébb növendék dolgozatát olvastassa fel az óra végén, egyik másikét nézze át és a tapasztalt hibákat tegye szóvá. Bizony még némi érdeklődést is kell a tanítónak tanúsítania a legunalmasabban megirt dolgozat iránt is, mert nem dolgozik ott kedvvel a gyermek, ahol látja, hogy a tanító nem figyel oda és csak úgy immel-ámmal hallgatja az ő fáradozásának gyümölcsét.

Szives türelmüket már tovább igénybe venni nem merem, rövid befejezésül csak ennyit: Igaz, hogy a fogalmazás tanítása a tárgyak közül, melyek az V—VI. osztályban előfordulnak, a legnagyobb fáradtságot, legmesszebbmenő körültekintést kívánja a tanítótól, de egyik sem hozza meg annyira a jutalmat, mint az ezzel való beható foglalkozás. Hiszen a legfőbb követelménye a népiskolának, hogy a gyermek a többi ismeretek mellett tökéletesen tanuljon meg szép anyanyelvén Írni és olvasni. így válnak a nép gyermekei számottevő polgárokká és hazánk műveltségét legnagyobbrészt az mozdítja elő, ha a nép gyermekei előtt is nyitva az ut a haladás, a műveltség tökéletesítéséhez. És az alapot ehhez hol szerezhetik meg ? A népiskolában. Régi dolog pedig az, hogy ahol az alapozás rossz, el van ott hibázva minden.

És ha van egy varázs szó, mely minden-minden nehézséget a tanító rögös pályáján eloszlat, úgy ez a szeretet. Mert ha szeretettel foglalkozunk a reánk bízott gyermekekkel, munkánk játszi könnyűvé válik s ha szeretjük hazánkat, nem lehet fáradság és munka soha sok, melylyel szép nyelvünk tökéletes és helyes elsajátításán buzgólkodunk.

(Vége.)

HÍREK.

Pestvármegye közgyűlése. Vármegyénk törvény- hatósági bizottsága junius 10-én Fazekas Ágoston alispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Községünknek, Tröszter Máriával, a helybeli polgári leányiskola igazgató tulajdonosával kötött szerződését, a községi orvosi állást szervező határozatát, az ezidei pótköltségvetését, változatlanul jóváhagyta a közgyűlés. Czinkota községnek pedig azt a határozatát, mellyel az aljegyzői állást teljes hatáskörű adóügyi jegyzői állássá szervezi át s ennek javadalmazását évi 2400 kor. kész- pénzfizetésben és 800 kor. lakásbérben állapítja meg, oly módosítással hagyták csak jóvá, hogy mindaddig, mig a vezető jegyző 2135 koronát kitevő összes javadalmazását, megfelelően nem emelik, az adóügyi jegyző csak évi 2000 korona illetményben részesülhet, a lakásbért azonban változatlanul meghagyták. A fenti kikötés teljesítésekor, az adóügyi jegyző automatice fog a 400 korona többlethez hozzájutni. A vármegyének Budapesten

a Baross-utczai ^ telkén építendő bérpalotáinak építő költségeihez, a vármegyei tiszti nyugdíjalapból 6% mellett egy millió korona kölcsönt szavaztak meg. A székesfővároshoz, valamint Arad és Sopron vármegyékhez hasonlóan, kimondta a közgyűlés, hogy a tisztviselőket lakásbérpótlékban részesíti, melynek ellenében a tisztviselők összes illetményeik után 1%-os egyszer- smindenkori, azonkívül lakbérösszegük arányában állandó 17*#/o-°s járulékot fizetnek, mely intézkedéssel felállították az u. n. nyugdijpótlóalapot. Felirt a törvényhatóság a földművelési miniszterhez, hogy mondja ki a gazdasági cselédek nyugdijbiztositási kötelezettségét megfelelő nyugdíjintézet felállításával kapcsolatosan, mely hivatva van azok aggkori ellátását biztosítani. A közgyűlés apróbb ügyek letárgyalása után déli 7g12 órakor ért véget.

Búcsú Kőbányán. Nagy ünnepiességgel tartották meg a búcsút Kőbányán. A templomi ünnepi szentbeszédet Hók János plébános, orsz. képviselő mondotta. A magas szárnyalásu, eszmékben és érzelemben gazdag szónoklatot a templomot zsúfolásig mégtöltött előkelő közönség mély meghatottsággal hallgatta.

A mátyásföldi mulatság. A Rákos vidéke közönsége vidám, áldozatrakész és lelkesedő. Nálunk tehát a mulatságok rendszerint kitünően sikerülnek, annyival is inkább, mert több, jelentékeny müvészkolonia van lakosságunk sorában és vendégművészek is sűrűn és szívesen támogatják intelligens műkedvelőink törekvését, így hát természetes, hogy a mulatságokról szóló jelentésekben túlzás nélkül is csak úgy hemzseg a sok dicséret és elismerés, — a miből különben semmi rossz se következik. Ámde mit tegyen a hűséges tudósitó, mikor olyasmiről kell beszámolnia, mint Mátyásföld legutóbbi mulatsága? Hol szedjük a szuperlativusokat, a dicsérő jelzőket, az elragadtatás kifejezéseit, mikor a siker minden kellékével ékesített ragyogó mulatság középpontjában egy Rákosi Szidi, egy dr. Spett Ferenczné Ötvös Gitta áll?! Ilyenkor le kell mondani arról a törekvésről, hogy az irás színes, képzeletet foglalkoztató legyen. Ezek a nevek egymagukban fogalmat képviselnek és az olvasó agyában napsugaras képek rajzanak játszi tarkaságban, a puszta olvasásuk nyomán. Mátyásföld szine-java és igen nagyszámú vendégserege ünnepelte a művésznőket, újra meggyőződvén arról, hogy Rákosi Szidi finomsága, szellemes és kifejezően jellegzetes előadása, zománczos humora a legnagyobb magyar színművésznők egyikének hóditó fegyverei. Az Ötvös Gitta édesen bájos hangja, érzelmes és pajzán hurokból összeszőtt csudás hangszer, melynek zenéje szivet andalító, lelket vidító, — művészi előadása, az egyéniségében lakozó kellem és tündöklő intelligenczia pedig élvezetét páratlanná teszik. Ilyenkor érzi mindenki, hogy mekkora veszteség a magyar színművészeire az ő távozása. Egyszerre jött, fényesen, ragyogásban, — egyszerre hágott a zenitre és rövid sziporkázás után letűnt, elrejtette a családi tűzhely irigy függönye. Most már csak nagy néha, kivételes ünnepnapokon részesíti híveit az örömben, hogy művészetének hódolhassanak. Ki is használják ilyenkor az alkalmat és taps és babér hull lábai elé. A két nagy attrakczión kívül kiváló, elsőrangú volt a műsor többi száma is, az ügyes Bihari Ákos, Barnáné Vende Margit, a jeles czimbalom- müvésznő és Csikváry Ernő, Mátyásföld elismert zongóravirtuóza. A műsor a következő volt: 1. Huszár induló: Előadta bárközy Pista, mátyásföldi czigány zenekara. 2. Raff Caprice. Zongorán előadja:

Csikváry Ernő. 3. a) Francia dal »Les Deux poupées.“ Louis Urgel. b) Angol dal „My english girl.“ Barker,

c) Magyar dal Huszka Jenő: „A szív.“ d) Hollandi dal „Och Moder, ich well en Ding han. “ Brahms. Előadja Dr. Spett Ferenczné Ötvös Gitta. Zongorán kiséri: Csik-