Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-14 / 20. szám
XI. évfolyam, Rákosszentmihály, 1911. vasárnap, május 14. 20. szám. TftRSflDflL/U'éa KŐZGfiZ&ftSflGI HETILAP RrtKOSSZÉNTrVIhflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA* A MÁTYÁSFÖLDI NVARALÓTULAJDONOSOK EÖYESOLETE, a BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁG» EGYESÜLETj Rákosszentmihály és vidéke első takarék- és hitelszövetkezete, a rákosszentmihályi sporttelep, a rákosszentmihályi flPAftTÄRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákossz entmihály, Szenfkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre .....................8 kor Fé l évre..........................4 „ Neg yed évre.....................2 . EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. A rákosfalva-kőbányai villamos vasút. Környékünknek egyik régen óhajtott fontos uj közlekedő vonala lesz a rákosfalva-kőbányai villamos vasút, melyre csak mostanában kapta meg az építő engedelmet a budapesti közúti vaspálya-társaság■ Az érdekelt lakosság évek óta küzdött ezért az összeköttetésért, melyet a gazdasági (piaczi stb.) szempontokon kivül főként a Kőbánya és Rákosfalva között fennálló közigazgatási kapcsolat tesz kiválóan fontossá. Rákosfalva ugyanis közigazgatásilag Kőbányához tartozik, vele együtt alkotván a székesfőváros X. kerületét és lakossága eleddig kénytelen volt több órai kerülőt tenni, ha például a kerületi elöljáróságnál akadt valami dolga. De különben is köztudomású, hogy az úgynevezett ligettelki dűlő, mely mostanáig puszta terület volt, rövidesen fontos hivatást nyer és nagy forgalmat teremtő intézményekkel népesül be. Mindenképen elérkezett tehát az ideje annak, hogy a villamos vasút rajta keresztül is megindítsa a közlekedést. Az uj vasút engedély okmányát nemrég adták ki. A „Rákos Vidéke“ programmszerüleg gyűjti és közli a vidékünkre vonatkozó fontosabb okiratokat, melyek tanulságos és érdekes adatokat tartalmaznak. Sok olvasónk, a ki a lap egyes példányait összegyűjti, érdekes okmánytárral rendelkezik e közlemények révén s igy bizonyára jó szolgá- tot teszünk ezúttal is, ha a kőbánya-rákosfalvi villamos vasút engedély okmányát egész terjedelmében közreadjuk. Érdekes olvasmányul szolgálhat ez abból a szempontból is, hogy minő hivatalos és műszaki körülírással készülnek a vasutengedé- lyező okiratok és másrészről azért, mert az érdekeltek számára részletes adatokat tartalmaz az uj villamos vasúti vonalra vonatkozólag. Az engedély okmányból láthatja a laikus közönség is, hogy mennyi ága-boga van az efféle dolognak, — mennyire nem kicsinység annak a nyélbe ütése s meggyőződhetik róla, hogy milyen könnyű sürgetni unalmas utazgatás közben, hogy miért is nem csinálják már meg ezt, vagy azt! De minő nehéz dolog valamit meg is alkotni 1 íme az okmány : A kereskedelemügyi m. kir. miniszter által 13.635/1911. szám alatt kiadott XII. Függelék, a budapesti közúti vaspályatársaság villamos vasúti hálózatát a vonatkozó engedélyokirathoz. Az országgyűlés jóváhagyásával 1868. évi julius 8-án 4 973. szám alatt kibocsátott vasutengedélyezési rendelet alapján a budapesti közúti vaspályatársaság villamos vasút hálózatának építésére és üzletére vonatkozólag 1895. évi szeptember 19-én 63.296. szám alatt kiadott engedélyokirat XII. függeléke gyanánt a következőket állapítom meg: 1. §. A budapesti közúti vaspályatársaság engedélyt kap és egyúttal kötelezettséget vállal arra, hogy a X. kerületi kőbányai vonalából kiágazőlag a magyar királyi államvasutak hatvani vonalánál meglevő Fehér- uti aluljáiónak felhasználásával a X. kerületben fekvő Rákosfalvára vezetendő villamos közúti vasútvonalat megépítse és azt törzshálózatának engedélyideje alatt szakadatlanul üzletben tartsa. 2. §. Az engedélyezett villamos vasút megépítése és üzlete céljaira szükséges székesfővárosi közterületek igénybevételére s az ezzel kapcsolatos feltételekre nézve az engedélyes részénytársaság és Budapest székesfőváros közönsége között 1895. évi szeptember 5-én megkötött szerződé?, valamint az annak kiegészitéseképen kötött és a székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1910. évi márczius 16-án tartott közgyűlésében 539. szám alatt elfogadott pótszerződés határozmányai az irányadók. Az ugyané czélokra szükséges egyéb területekre nézve a kisajátítási jog az 1881. évi XL1. törvényczikk értelmében ezennel engedélyeztetik. 3. §. A magyar királyi államvasutak budapest— hatvani vonalán meglevő Fehér-uti aluljárónak felhasználásával a budapesti villamos városi vasút köztemetői és a budapesti helyi érdekű vasutak budapest—czin- kotai vonalának pályaszinben való keresztezése, továbbá Lapunk mai száma 18 oldal.
