Rákos Vidéke, 1911 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-08 / 2. szám
XI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1911. vasárnap, január 8. 2. szám. RÁKOS VIDÉKE TfiRSflDflLAí'és KŐZGftZöflSflGI HETILAP RflKQSSZÉNTnihflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA* A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTÜLAJDONOSOK EGYESÜLETE, A EUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLETj RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! fPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET. A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ráko sszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BÁLÁZ SO VICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre .....................8 kor Fél évre..........................4 „ Neg yed évre.....................2 „ EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Az iskolai és házi nevelésről. Irta: K. S.-né. Az már régi dolog, hogy sehol a világon nincs annyi bajuk az embereknek egymással, mint itt, sehol sem törődik egyik a másikával annyit, mint a mi szép kis községünkben. Sőt, hogy igazságosak legyünk, sokkal többet törődnek másokkal, mint önmagukkal 1 Ha pedig ilyenek a felnőttek, vagyis a szülők, mi sem természetesebb, hogy ilyenek a gyermekek is. Á hosszú tanítói tapasztalat szinte világosan elénk tárja, hogy egy gyermek mágá- ban hordja egy egész községnek — alkotmányiam definiczió szerint — egyhelyben együtt élő családoknak egymástól elsajátított hibáit. Régi dolog, hogy a példa vonz. Természetesen első sorban a szülő példája. Amint egy fának a gyümölcsei hasonlítanak egymáshoz, olyan hasonlóak egy család gyermekei, nemcsak külsejükre, hanem lelkivilágukra nézve is. Magán hordja tehát a község megrögzött szokásait az iskolás gyermek is. Hányszor hallja az ember, ha egy rossz, haszontalan, neveletlen gyermekről van szó, hogy annak is: „jó tanitója lehet!“ — És azok, akik e kijelentéssel élnek, nem gondolnak arra, hogy a gyermek lelki világára első sorban is a szülő tartozik jó befolyást gyakorolni. Az alatt a néhány óra alatt, melyet a gyermek az iskolában tölt, a tanító a kellő nevelő rendszer mellett a tanítással van elfoglalva, s bármily módon hat a gyermek lelkére, otthon, a szülői ferde nevelés egy szavával lerombolhatja a legszebb és legmagasztosabb elveket is. És ez természetes! A gyermeknek kell, hogy az édes atyja és anyja álljon első sorban például, kell, hogy annak szava szent legyen előtte, — de viszont kell az is, hogy a szülő a gyermeke előtt soha olyat ne mondjon, ne tegyen, ami az ártatlan gyermeki lélekre káros hatással lehet. Első sorban pedig ha kifogása van valaki ellen — azt a gyermeke előtt ne nyilvánítsa. Találhat arra elég időt és alkalmat — ha már mindenáron nyilvánítania kell nem tetszését — olyan alkalommal amikor gyermeke nincs jelen. Szóval, a gyermek előtt ne szapuljunk, ne szidjunk, de kiváltképpen ne rágalmazzunk másokat soha! Tudom, ezzel lehetetlenséget, kívánok! Bizony nehéz is ez akkor, ha az emberek magukat mindenkinél különbnek tartják, lenézve a szerény, becsületes, szorgalmas, derék munkást, letiporva - a legszentebb, tiszta érzelmeket, mocsokkal hintve be mindent, ami nemes és szép! Tisztelet, becsület a kivételnek ! Én csak a gyermeknevelés szempontjából említem ezeket, mert a tapasztalat erre vezetett. Hányszor hallani, amikor egyik vagy másik tanító ellen kifogást emelnek a szülők, azt állítva, hogy a gyermekek neveletlenek, az iskolában semmi jót sem tanulnak. Pedig a mi a gyermek viselkedését illeti, az mindenkor a szülők lelki világának fotográfiája. Az isteni tanító is saját példájával vezette a népet, — nekünk keresztényeknek a nevelés terén is ő kell, hogy az eszményképünk legyen. Legyenek elveink az ő elvei, — szolgáljanak mintaképül az ő cselekedetei. Ne engedjük felebarátainkat bántani, óvjuk gyermekeinket a rágalmazás ocsmány bűnétől, vonjuk el a hazugságtól, értessük meg velük, hogy a rágalmazás és hazugság a legnagyobb bűn, minden más rossznak kutforrása! — Tanítsuk meg a felebaráti szeretetre, oktassuk arra, hogy szüleikkel együtt tanítóikat és az idősebbeket is tisztelniük kell, — s ha otthon ily szellemben vezetjük a nevelést, egészen bizonyos, hogy az iskolában hallott mindig nemes és magasztos tanokkal együtt, nevelő irányunk nem fog czélt téveszteni. Mert a két nevelőnek — a szülői háznak és az iskolának karöltve kell munkálkodnia, s ami szépet és jót felépített az Lapunk mai száma 16 oldal.
