Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-07 / 32. szám
X. évfolyam. Rákosszentmihály, igio. vasárnap, augusztus 7. 32. szám. VIDÉKE TflRSflDflLfU'és KÖZGAZDASÁG! HETILAP RÁKOSSZÉNTHIhÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EQYESOLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉS) ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENT MIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ES A RÁKOSSZENTMIHÁLVI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre....................8 kor Fél évre .........................4 „ Ne gyed évre....................2 „ EG YES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. A közigazgatási bíróság Ítélete, A rákosszentmihályi községi választók névjegyzéke ügyében keletkezett közigazgatási bírósági Ítéletet ittközöljük szószerint, egészterjedelmében s egyúttal megkezdjük a helyzetnek tárgyilagos és tüzetes megvilágítását. Az ítéletből első tekintetre kiderül, hogy nem azért semmisítette meg a névjegyzéket, a miért a felebbezők kívánták, hanem más okból, még pedig elvi okokból. Elvi döntés az Ítélet olyan kérdésekben, a melyekben az országos gyakorlat évtizedek óta a mostani döntéssel ellenkező módot követett, s nem csak, hogy nem kifogásolta senki, hanem maga a közigazgatási bíróság is már egy Ízben homlokegyenest ellenkező értelemben ítélt. A közigazgatási bíróság tehát ellenkezésbe jutott önmagával és a több évtizedes országos gyakorlattal. Ez a valódi és el nem ferdíthető tényállás, a mely egyúttal fényes igazolása a község, illetve összeíró bizottság eljárásának. Mint a szappanbuborékot fújja szét a nagyhangú támadások értékét, melyekkel munkájának lelkiismeretességét igyekeztek a nyilvánosság előtt kétségessé tenni. Mi sem természetesebb, mint, hogy azzal az ítélettel még éppen nem nyert befejezést az ügy. A helyzet tisztázása még csak most következik igazán. De, hogy micsoda gyakorlati értéke volt hát a nagyszerű felebbezéseknek — s mennyiben és miben szolgálták azok Rákosszent- mihályon a közérdekeket — erre feleljen józan észszel és tiszta lelkiismerettel ha tud valaki ?! Az Ítélet kritikai méltatását és megmagyarázását ezennel megkezdjük. Megkezdjük három igen érdekes lépéssel. Alábbtalálja aszivesolvasó az Ítélet teljes szövegét. Utána pedig átadjuk a szót a legilletékesebb férfiúnak, Krenedits Sándor főjegyzőnek, ki a község eljárásáról ad nagyon érdekes felvilágosítást és mágyarázatot. Harmadsorban Strassen- reiter Ignácz kir. törvényszéki biró jogászi szempontból foglalkozik a közigazgatási bíróság ítéletével. Mára ennyi. Azután majd még összegezni fogjuk az anyagot és levonjuk a következtetéseket : 2681/910. Ö Felsége a kir, nevében a m. kir. közig, bíróság. Rsztmihály község községi választói névjegyzékének összeállitása ügyében Pest m. közig. biz. 1909. év szept. 9-én 464i. sz. hat. ellen Goócs Kálmán rsztm.-i lakos által beadott panaszt, miután a 6538/909. sz. a. elrendelt bizonyítási eljárás lejáratva lett, 1910. év jul. 5. napján tartott nyilvános ülésében az 1896. XXVI. t. a. 25 §. 2 pontja alapján tárgyalás alá vevén, a következőleg ítélt: a m. kir. közig, bíróság a panasznak helyt ad s úgy a panaszlott közig. biz. mint a község képviselő testületé áltai egybeáilitott névjegyzéket megsemmisíti és elrendeli, miszerint a névjegyzék az 1886. XXII. t. c. 36—39 §§-ban foglalt rendelkezéseK pontos betartásával 1908. és 1909. évben adózók és községben lakók közül újból állittassék össze. Indokok : Annak előre- bocsájtása mellett, hogy ha helytálló is az a panaszbeli, előterjesztés, hogy a névjegyzék, miután a 3 évi időszak 1908. év végén volt lejárandó, az 1886. ’XXII. t. c. 39 §-a értelmében 1908. ennek a második felében lett volna egybeáilitandó s igy annak 1909. évben történt összeállításánál a törvény rendelkezése figyelmen kívül lett hagyva, ez magában a névjegyzék megsemmisítésére nem szolgálhat, mert az összeállítás 1908. évben tényleg nem történt meg s igy az összeállításra a törvényben kijelölt idő eltelvén, erre az időre az összeállítás lehetetlen volt és igy a mulasztásért felelősségié vonhatók a mulasztók, de ebből az indokból a névjegyzék meg nem semmisíthető, azonban már az a körülmény, hogy a névjegyzék 1909-ben lett egybeállitva az idézett 39 §-nak ama rendelkezése ellenére, mely szerint az a legközelebb lefolyt, jelen esetben az 1907. és 1908. adólajstrom alapján lett volna a névjegyzék egybeállitva, az az 1906—1907. évi adólajtsromból állíttatott egybe, már indokul szolgál arra, hogy a lajtsrom megsemmisit- tessék. De az 1906—1907. évi adólajtsrom alapján a névjegyzék egybeállításánál is a törvény rendelkezésének figyelmen kivül hagyását tanúsítja a vizsgálat eredményéül megállapított az a tény, mely szerint ebbe többen felvétettek, kik 1906. évben még adózók voltak, másrészről pedig kihagyattak olyanok, kik 1906—1907. évben adózók voltak s csak- 1908. évben szűntek meg Lapunk mai száma 16 oldal