Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-03 / 27. szám

2. oldal.

RÁKOS VIDÉKE

27. szám.

vezetéktől a lámpáknak a lakásokban való megerősítése helyéig terjedő vezetékek.

Tekintve, hogy a főleg villaszerű építkezések folytán ezek a csatlakozó vezetékek igen nagy költséget okoznának a fogyasztóknak, könnyen belátható, menynyire megkönnyittetik a közönségnek a villamos világítás igénybevétele.

Egyébként bármily részletkérdésre a legkimeritőbb felvilágosításokat fogják a közönségnek a Ganz-féle Villamossági r.-t. kiküldöttei megadni és csak arra kérjük még a t. Polgártársakat, hogy tömeges részvételükkel ezen elsőrangú közügy sikerét előmozdítani szíveskedjenek.

Rákosszentmihály, 1910. julius havában.

Az alapítók.

Építő szabályrendelet.

Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye építkezési szabályrendelete,

Rákosszentmihály nagyközségre vonatkozólag.

A kerítések magassága általában a végleges nívótól számítandó 1.60 méterben állapítandó meg. Két szomszéd telek közt a kerítést az utcza bejárattól jobb oldalon a telek tulajdonosa, a baloldalon pedig a szomszéd tartozik elkészíttetni, mig a telek hátsó részén a kerítés a hátsó szomszéddal közös költségen emelendő.

Az esetben, ha két üres telken az egyik tulajdonos építtet, a másik telek tulajdonosa az építtető felé eső részen az őt illető kerítést felállítani köteles.

XV. Rész. Az építmények használata.

Bármely építés vagy átalakítás utján keletkező helyiséget, csak a járási főszolgabíró engedélyével és csak arra a czélra szabad használatba venni, melyre a helyiség a jóváhagyott tervek szerint létesitteiett.

Használati engedélyért a kérvényt a szándékolt használatba vétel időpontját legalább 8 nappal megelőzőleg kell a községi elöljárósághoz benyújtani, mely azt

e =—=====—

0 T A R C Z A. I

^ _______=====_____

Ti

sza partján.

. . . Volt nekem, volt. . . Ott, az édesvizü folyó partján, amelybe a szerelmes Tisza-virág temetkezni jár, ott volt nekem gyermekkorom. Tele hunczutsággal, csalafintasággal. Tele ábránddal, álommal.

Mintha látnám azt a borzashaju, czigányképü kislányt, akit göndörbáránynak hivott az egész falu és aki olyan pajkos volt, mintha nem is leány, de egy fiúnak rakonczátlan lelke szorult volna belé.

Bizony én nem szerettem csak a fiukkal játszani. Nem szeretem én a menyasszonyosdit, meg a tanitócs- kát. A bábuzást, no azt meg éppen ki nem állhattam. Hisz ez olyan lányoknak való volt. Engem sokkal magasabb ambicziók hevitettek. Például a jegenyefa tetejére fölkapaszkodni. Vagy tüskön-bokron keresztül fölkapaszkodni a Kis Gábor Lacziék birsalmafájára és onnan nézni a világba. Közben persze teleraktam a .keblem“ jóféle birssel.

Emlékszem, hogy gyűlöltem a czipőt és az uj ruhát. Mindig mezítláb jártam és rongyosan. Hiába varrta meg áldott jó anyám az én ruhámat. Az csak

a saját és a szakértő véleményével a járási főszolgabíróhoz nyújtja be.

Bármely helyiséget a használati engedélytől eltérő más czélra csak akkor szabad használni, ha ezt a járási főszolgabíró esetről-esetre megengedi.

Ezen ujabbi engedélyért külön kell folyamodni. Használati engedély nélkül elfoglalt helyiségek a tulajdonos költségére és veszélyére szükség esetén karhatalommal hatóságilag kiüritendők.

XVI. Rész. Az építmények jókarban tartása.

69. §. Minden épület, kerités, kút, addig míg fennáll, rendeltetésének megfelelőleg jókarban tartandó.

Mindazon épületek, épületrészek, vagy kerítésekre nézve, melyek oly rozzant állapotban vannak, hogy javítás által nem helyezhetők jókarba és fennállásuk az élet- és vagyon biztonságot fenyegeti, az elöljáróság javaslatára, a járási főszolgabíró a körülményekhez képest a kiürítést-, elzárást, vagy a lebontást rendeli el, vagy ha a tulajdonos a rendeletnek a meghatározott idő alatt nem tenne eleget, költségére mindazt az elöljáróság teljesitteti.

Lebontások következtében a szomszédos épületeken láthatóvá lett alkatrészek a szabályoknak megfelelő állapotba helyezendők.

XVII. Rész. Az utak és utczák szabályozása.

70. §. Az utak és utczák szabályozásánál mindig az egyenes vonal képezi a lényeget, ettől eltérni csak akkor szabad, ha az egyenes vonalnak szigorú betartása számos telket tenne építésre alkalmatlanná és az esetleges kisajátítással járó költségek nem volnának arányban az elérendő előnyökkel.

Uj utczák szélessége, azok hosszához és forgalmához mérten állapitandók meg, a legkisebb szélesség azonban 12 méternél kisebb nem lehet, mely esetben a gyalogjárónak úgy az egyik, mint a másik oldalon 2 méter szélesnek kell lennie. Nagyobb utcza szélességénél a gyalogjáróknak is megfelelő arányban szélesebbeknek kell lenniök.

Az utczák talajának úgy hossz, mint kereszt irányban akként adandó lejtés, hogy az esővíz nagyobb méretű árkok alkalmazása nélkül elvezethető legyen.

addig tartott, amig a kapun kiértem. Aztán hajrá! Szakadt a szoknya. Ezer karczolás volt az arczomon, ki bánta azt!

Egyszer — jól emlékszem — ünnepnap következett. Tudtam, mert uj ruhát varrtak. Én megrendeltem a magamét a következőképpen:

— Kedves mama, tessék nekem olyan ruhát varrni, hogy körül — és itt csípőmre mutattam — legyenek rövidebb rongyok és abba tessék huzni egy hosszú rongyot. (Az úgynevezett .sleifnis" ruhákat viselték akkor nagyjában.)

Eljött a kis zsidó, a Ritka Dávid és mértéket vett czipőre. Aztán meg lakott a faluban egy uriasszony, az kedveskedni akart édesapámnak — az unokája hozzá járt iskolába — vett ajándékba nekem is, a nővéremnek is kalapot. Mintha most is látnám. Kék volt a szalmája. Formája nagyon hasonlított egy fejősajtárhoz. Csak egy kicsit laposabb és karimája volt. Ékeskedett rajta négy nagy másli.

Eljött aztán a nagy nap. Szépen megmosdatott, megfésült anyám. Persze visítottam, mint a malacz, ha elevenen nyúzzák. Aztán felöltöztetett anyám tetőtől- talpig újba. Határozottan rosszul éreztem magamat az egész műtét alatt. De végkép odalettem, amikor a kalapot is a fejembe nyomta. A kis kutyánk érezhetett hasonlóképpen, mikor piros szalagon csörgőt kötöttek a nyakába. Nővérem, az egészen jól festett. Begyeskedett,