Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-09 / 2. szám
2. szám. RÁKOS VIDÉKE 3. oldal. ségvetést tárgyalták le. Az elfogadott költségvetés szerint az 1910. évi összes bevétel 107507 90 korona, az összes kiadás 145221'75 korona. Fedezetlen tehát 37713'85 korona és a belrendőrségi kiadás: 6140 kor. Pótadó lesz tehát az összes adók után 65°/0; a föld adón kívüli egyébb adók után 14°/0 és 3°/0 óvodai pótadó: — ami összegezve 79°/0'OS pótadót jelent a múlt évi 76°/0-os pótadóval szemben. — Az emelkedést a gödöllőiek — tekintve a kiadási tételek nagy szaporo- rodását, — elég mérsékeltnek tartják. Mulatság Czinkotán. Czinkota községnek és környé kének ifjúsága özv. Beniczky Gáborné szül. Batthány Ilona grófnő védnöksége alatt február 1-én a mátyásföldi nagyvendéglő összes termeiben műkedvelő előadással, kabaréval egybekötött tánczvigalmat rendez. A mulatság tekintettel a rendezőség nagy számára igen sikerültnek Ígérkezik. A mulatság tiszta jövedelme felerészben a Magyar Gazdasszonyok egyesülete árvaháza árvái javára, felerészben pedig a czinkotai tulipán szövetség karácsonyfa alapja javára fordittatík. Az aszódi Petőfi gimnázium. A Petőfi-Társaság csütörtöki nagygyűlése előtt egy aszódi küldöttség tisztelgett Herczeg Ferencznél, a társaság elnökénél. A küldöttségben, amelyet Kéry Gúla vezetett az elnök elé, résztvettek: Micsinay Ernő takarékpénztári igazgató, Szabó Lajos gimnáziumi igazgató, dr. Faludi Sándor ügyvéd, dr. Glück Adolf ügyvéd, Bolla Lajos és dr. Osváth Gedeon gimnáziumi tanárok. A küldöttség az elnök erkölcsi támogatását kérte az aszódi Petőfi-algim- náziumnak főgimnáziummá való fejlesztése érdekében. Herczeg Ferencz a legmesszebbmenő támogatását ígérte a nemes czél érdekében. Állatok védelme télen. Hasznos házi állataink ép- ugy, mint hasznos vad állataink is, kivált télviz idején szorulnak a mi védelmünkre; tegyük meg hát értük amit tennünk lehet, nemcsak azért, mivel ez emberségi kötelességünk, hanem azért is, mivel az akármily rendű hasznos állat az emberi érdekeknek kimagasló mun kása. Rövidre fogva a teendőket, igyekezzünk télen, kivált síkos ut esetén lovat, ökröt úgy patkoltatni, hogy kisikamodásuk s felbukásuknak, megsérülésüknek útját vágjuk és ne feledjük, hogy munkás állataink a nehéz havas, síkos utón csak alig fél akkora terhet képesek legyőzni, mint jobb utón. Gondoskodjunk dermesztő hidegben kellő betakarásukról is. Ne feledkezzünk meg portaőrző kutyáinkról sem, téli óljuk legyen lehetőleg meleg; ez elérhető szalmával való bővebb almozással. Fordítsunk kiváló gondot hasznos oly vadmadarainkra (nem is hangsúlyozván külön hasznos szelíd szárnyasaink védését), amelyek itthon telelnek, és amelyek tavaszkor messze földről ismét visszavándorolnak hozzánk és irtják a növényvilágnak télen nyáron milliárdnyi rovar és egyéb ellenségeit, ekként meg se mérhető hasznot hajtva közgazdaságunknak. Ne sajnáljunk nevezetesen e hasznos vad szárnyasoktól télviz idején némi csekély kisegitő eleséget — asztalmorzsát, gabnahulladékot; — ne rösteljünk számukra védő helyekről gondoskodni, tavasz időre fészkelő alkalmatosságokról se feledkezvén meg. Igyekezzünk gazdálkodásunk e munkás, ingyenes napszámosait vásott gyermekek, vadérzésü felnőttek üldözésétől, pusztításától is megvédeni. Ebben legáldásosabb működést a lelkészek, tanítók időnkénti oktatásaikkal, a helyi hatóságok pedig a vonatkozó törvények és rendeletek szigorú betartásának ellenőrzésével fejthetnek ki. Nagy, közhasznú misszió ez, érdemes minden jó hazafinak sikra szállni vele. Vidéki álladvédő egyesületek alakításával, madárvédő gyermekligák szervezésével, a madarak és fák napja ünnepélyének rendezésével, megint kivált a helyi hatóságok, lelkészek, tanítók tehetnek igen sokat, kevés fáradsággal és anyagi áldozat nélkül. Ez irányban való tájékoztatásért forduljon az érdeklődő a már vidéken fennálló állatvédő egyesülethez, vagy az országos egyesülethez, amely készséggel ingyen támogat minden ilyen törekvést. Ez egyesület czime: ,,Országos Állatvédő Egyesület“, Budapest, IX., Ernő-utcza 11 — 13. sz. Az ebtenyésztők egyesületének közgyűlése. A Magyar Ebtenyésztők és Ebkedvelők Egyesülete 1910. évi január 9 én este 7 órakor tartja alakuló ülését a városligeti Wampetics-féle vendéglő első emeleti külön helyiségében. Tárgysorozat: 1. Alapszabályok felolvasása. 2. Tisztikar és választmány választása. 3. Indítványok (melyek azonban legalább 24 órával előbb Chyzer Kálmán czimére Rákosszentmihály, Farkas Ignácz-utcza 15. sz. alá írásban benyújtandók. Előbb be nem nyújtott indítványok nem tárgyalhatok). Az alakuló gyűlés után, 8 órakor társasvacsora következik ugyanott, melyen egy teríték ára 4 korona. A meghívót Monostori Károly id. elnök és Chyzer Kálmán id. titkár bocsájtot- ták ki. Az egyesületnek máris több, mint száz tagja van. A József Kir. Herczeg Szanatórium Egyesület 1909 deczember 30.-án igazgatósági ülést tartott, melyen jelen voltak: Lukács Gvörgy titkos tanácsos, egyesületi elnök, továbbá Bayer Béláné, rácalmási Pajzs Gyuláné, Bosányi Istvánná, Glück Ilona, Harsányi Jenöné, Helvey Tivadarné, pándi Horváth Zsígmondné, Karlovszky Bertalanná, Streliszky Sándorné, Székács Tivadarné, Újhelyi Andrásné, Vikár Béláné, Vladár Róbertné, Drexler Béla, Dr. Holló József és pándi Horváth Zsigmond udvari tanácsos igazgatósági tagok és Németh főpénztáros. Az igazgatóság kimondotta, hogy addig is mig az egyesület második gyógyitóháza: az Auguszta Szanatórium fölépülne, a gyulai József Sanatorium parkjában mielőbb egy 20 beteget befogadó pótépületet építtet, miután a tömegesen jelentkező tüdőbetegeket a 100 ággyal rendelkező főépület nem képes már befogadni Tisztelt olvasóink! Bizonyára szívesen fognak megismerkedni a „Scott-fcle Emulsióíl val, mely általános ismert háziszer, vagyis csukamájolaj, csakhogy az utóbbit teljesen jó izü és könnyen emészthető formában nyújtja. Germekek különös előszeretettel veszik be a „Scott-féle Emulsió“-t, mert jól Ízlik. Kapható a gyógyszertárakban. Pusztán. Irta: Balta Miklós. Bejárom a határt, vállamon a fegyver, Léptem zaja itt-ott egy-egy nyulat felver, Foglyok a vetésben félve szaladgálnak, Mocsaras nádasban vadkacsák bujkálnak. Meg-megdörren a cső, — messze haitik hangja — A szikes ugarnak piros lesz a hantja. Jól hord a fegyverem, minden lövés talál, Mindenik lövése azt menydörgi: hálái! . . . Jó öreg szakácsnő sorra elsiratja, A mint az ebédhez mossa, tisztogatja: „Kicsi nyulam, mért is kerültél te ide?! Nincs is az uraknak se lelke, se hite! . . .* Az udvaron másnap, — neki a halálnak — Csirkék, libák, pulykák rikoltozva szállnak. Jó öreg szakácsnő hívja, csalogatja: „Csibe, csibe, jértek! — Hess el innen nagyja!“ Azután kiszemel mindenikből egyet, A legislegszebbet, a legkövérebbet; Elkapja a szárnyát háromnak, vagy négynek, S dalolva vágja le a fejét — szegénynek! . . .
