Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-20 / 12. szám

2. oldal, RÁKOS VIDÉKE levonni. Sőt, az izgatás olyan méreteket ölt, hogy Rákosszentmihály legelső polgárait kriminálissal fenyegetik s úgy beszélnek róluk, mintha ba­konyi betyárok volnának. Nem vesszük észre gyűlölködő ellenségein­ket, akik nem átallanak tisztességünkre és va­gyonúnkra törni. A kik majd megszakadnak az erőlködéstől, hogy kárt és kellemetlenséget okozzanak nekünk. Nem veszik észre megtáma­dott kiváló polgártársaink sem, akikhez a pisz­kos támadás nem érhet fel. Moral insanity, az erkölcsi érzék hiányának esete ez. A törvény- széki orvostan keretébe tartozó. Nem is foglal­kozunk vele. De szükséges, hogy világosan tudja meg és értse meg Rákosszentmihály kö­zönsége, hogy micsoda csúfos játékot űznek itt vele és tudja, meg, hogy Pálfi János, Schwarczl József, Hauser Gyula, Krenedits Sándor, Wayand Károly és a többiek még csak azért járnak szabad­lábon, mert nagylelkű ellenfeleik kegyelemből ezt még eltűrik! Nos, Rákosszentmihály népe, nem türelempróba ez? Bámulva hódolunk az önmérséklet e mértéke előtt. Ez a próba, ez a türelem az emberi méreteket kezdi meghaladni. Ha a legjobbjainkkal igy bánnak, mi minden fog még itt történni? De nem baj, az igazság napja még felvirrad, talán el sem homályosuk. Mi újból azt mondjuk, hogy ebben a társaság­ban, a hova nemrég behelyeztek volt egy Paul- heim Józsefet is, egészen kellemes a meghur- czoltatás. Valaki majd csak beleun. Vagy el­szakad végre a türelemnek végtelenbe nyúló fonala. Egy érdekes könyv. (A Tükröm. Irta; Jászai Mari.) Azt hiszem mindenki tudja Magyarországon, hogy ha a sors a Nemzeti színház nagy tragoedájának, Jászai Mari úrasszonynak nem a színpadot, hanem az Íróasz­talt rendelte volna ki a munkaterületéül, — ma az irás művészeinek sorában az elsők között emlegetnék. Pedig Jászai Marinak idáig nem jelent meg könyve. Itt-ott elszórt czikkei alapján tudja azt minden müveit ember. Most látom a könyvesboltok kirakataiban első könyvét s megállít az ő szép bánatos arczképe s gyöngybetüs jellegzetes aláirása. A könyv czime: „A tükröm“ és azt mondja róla Jászai, hogy a könyvben összegyűjtött és különféle alkalmakkor írott czikkek fanyar gyümölcsü bokron hajtottak, de bizonyos, hogy úgy termettek és nem csinált virágok. A legérdekesebb könyvének egy hosszabb tanul­mánya, az „Egy szinészlélek." Mily mesterien tudja mondanivalóit kezdeni, igy: Kis hajómat vízre bocsá­tandó építek neki egy csipet talpat, melyről leszalasztom az eleven árra, az emberek kezébe: hadd ússzon, ha életrevaló. A fáját a magam erdejéből vágtam, kíváncsi­ságomból és őszinteségemből. Az utóbbi időben már kizárólag a magam használatára tartogatom ; magam­12. szám Villamos vasutunk. (Folytatás.) A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek előállitandók, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fog­nak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megálla- pittatni. Az utak, utczák és terek mentén már meglevő és a vasút által netán igénybeveendő műtárgyak a szük­séghez képest meghosszabbitandók, átalakitandók, eset­leg pedig egészen újból készítendők. A csapadék és szenyviz levezetéséről, amennyiben annak lefolyása a vasút építése következtében meg­zavartatnék, az utakon, utczákon és tereken áthaladó vonalrészek mentén nyílt vagy zárt csatornák segélyé­vel vagy más alkalmas módon tartozik az engedélyes gondoskodni. Tartozik továbbá az esetleges fenálló csatornákat, viz-, légszesz- és egyéb vezetékeket is a vasút építése következtében netalán előálló szükséghez képest, megfelelő módon és kiterjedésben áthelyezni, illetve átalakítani, valamint a mindezzel kapcsolatos mellékmunkákat is végrehajtani. A szabványrajzok vagy építési részlettervek meg­állapításához, avagy az elrendeléshez képest, különösen nagyobb nyilásu vagy magasságú, valamint állomások, megállóhelyek és kitérők közelében fekvő műtárgyak is megfelelő korlátokkal látandók el. A nyílt vasúti áteresztők és hidak tartószerkezetei általában 6000 kilogramm keréknyomás és az alkalma­zandójármüvekhez képest megállapítandó terhelési séma, valamint a h. é. vasutakra nézve érvényben levő 30.666/1907. sz. a. kiadott hidszabályrendeletben meg­adott igénybevételek alapulvételével számítandók és szerkesztendők, önként értetődvén, hogy közös közúti és vasúti közlekedésre szolgáló műtárgyak számításánál és szerkesztésénél a közúti közlekedés igényeinek meg­nak farigcsálok belőle, hol szerszámot, hol játékszert." És amint egyre nagyobb gyönyörűséggel olvasom ezt a gyönyörű, nagy tanulságokat feltáró, voltaképen első­sorban színészeket érdeklő czikket, szinte megdöbbent, mikor eddig jutottam : Mulatságos az ember jóakaróinak az a kedveskedése, amikor dicséretképpen azt mond­ják : — Mennyire átérezte a szerepét. Valódi könyeket sirt. — Gyermekes kis színjáték volna az, amelynél a színész átengedné magát a szerepének és annak minden próbáján és minden előadásán igazi könyeket sirna! Két év alatt megvakulna. De ez még hagyján, hanem ki vigyázna kívül ? Ki fogná az indulat gyeplőit, ha a színész elfeledkeznék magáról! sohasem higgadtabb és meggondoltabb a színész, mint mikor tombol és féktelenkedni látszik, mert akkor van legnagyobb vesze­delemben, hogy nevetségessé válik. De meg anélkül össze törnénk, zúznánk egymást.“ Hogyan ? — Ezt Jászai mondja ? — Hisz ez reám nézve igen kényelmetlen. Mert eféléket olvastam én már. Moliere, Goethe és Taine szintén fejtegették már ezt Jászai előtt, de mindenkor csak tamáskodtam benne, ha olvastam. Nem tudjátok ti azt szellemóriások. Csak akkor hiszem ezt, ha Jászai állítaná, akinek szemében hányszor láttam igaz könyet: akinek hangjából hányszpr éreztem a lélek mélységes, őszinte, igaz fájdalmát. És ime maga a nagy tragoeda czáfol rám. Szinte kellemet­lenül adom meg magamat. Mert én most se hiszem, hogy azok a könyek, ifjúságom gyönyörűségei, — nem igaziak voltak ott a színpadon. íme néhány szép mondás Jászai könyvéből: „Csak a kis szerepektől lehet megnőni.“ „Azt tartom, hogy a legprimitívebb eredeti, többet

Next

/
Thumbnails
Contents