Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-20 / 12. szám
12. szám. RÁKOS VIDÉKE 3. oldal. felelő legnagyobb, illetve legkedvezőtlenebb megterhelés is figyelembe veendő. Támasztó- és bélésfalak építéséhez kő, tégla vagy portlandczement betonanyag használandó. A szerint, amint az — tekintettel a czélra és rendeltetésre, valamint a számba jövő egyéb körülményekre — megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok esetleg habarcs nélkül, szárazon is lesznek rakhatók. Pályaáthidalások hídfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei és boltozatai — ammennyiben ilynemű műtárgyak az engedélyezett vasúton egyáltalában kivitelre kerülnének — kőből, téglából vagy portlandczement betonból, tartószerkezetei pedig fából vagy vasból lesznek előállitandók; megjegyeztetvén, hogy fatartószerkezetek mellett, pillérek helyett, falazott lábazatokra állítandó fajármok is alkalmazhatók. A pályaáthidalások egészen vasbetonból is készíthetők. Közutak átvezetésére szolgáló pályaáthidalások tervezésénél és építésénél — különösen a tartószerkezét számításánál alapul veendő terheléseket, valamint a hid- pálya elrendezését és szerkezetét illetőleg — az érintett közutak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok és szabványok is figyelembe veendők lesznek. Pályaáthidalások, valamint támasztó- és bélésfalak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek készítendők, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. Útátjárók, párhuzamos utak, utszabályozások és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest, megfelelő számú és nyílású áteresztők vagy hidak építendők, feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hasonnemü és szerkezetű vasúti áteresztőkre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók. Megjegyeztetik idevonatkozólag, hogy állami, törvényhatósági (országos) és egyáltalán fontosabb közutakon épiér a legartisztikusabb kópiánál. Az eredetit a kellem istennői szeretik.* * „A hosszú diszietezés mindig a darab lelki életének rovására történik. Oh Shakespeare ! Jöjjön el a te üres színpadod országa.“ „Az emberiség lelkét mindig a szegény rajongók vitték fel és emelték a magasba. „Bizony bizony, hogy egy szerepünknek megadhassuk a savát borsát. Össze kell hordanunk eget poklot. Csak az a könnyebbség, hogy mi színészek ezt is, amazt is — egy végből mérjük.“ * * * Ezek a kis mutatványok úgy aránylanak az egészhez, mint nyári estén a szent János bogárka, a méla természethez. Magában is gyönyörű ez a kis bolond világitó bogár; de voltaképen ott a füvön, a klorofilon, este, harmat csillogása között, ahogy ráragyog az egész mennybolt, — gyönyörű igazán. Epen azért, akik a szépet szeretik, azok az én „Tükröm“-et meg fogják venni. Hölgyeim menjünk el mindenüvé, ahol a szellemi termék kapós. Mondjuk meg, hogy Jászai könyvet irt a tüdőbetegek emberbaráti alapjának gyarapítására. A könyv a magyar szellem inkarnácziója. Csodás, gyönyörűséges; egy kivételes nagy szellem örökbecsű alkotása. És az ára csak három korona. Lehetetlen, hogy az amúgy is már második ezernél tartó könyv, a „Tükröm“ ne vesse sugarát jótékonyan azokra a sáppadt, ványadt arczokra, akiknek a halálból való visszaváltásáért fáradozott az áldottszivű Nagyasszony ! tendő műtárgyakra nézve az érvényben levő közúti szabványtervek mérvadók. Általános érvénynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz, valamint hídfőkhöz, hrdjármokhoz, jégtörőkhöz, alap- czölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörösfenyőfát, ékekhez pedig kizárólág csak tölgyfát szabad használni. Hidak és áteresztők, alagutak, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és akképen alapo- zandók, hogy az alapnak különösen egyenetlen ülepedése, csúszása, illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben, a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelően, az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajba 0 80 méternél kisebb mélységre lenyúló alapozást csak fagyálló kőzeten szabad előállítani, továbbá — még legkiedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett s — csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően széles és a terep színvonalától mérve legalább 0.80 m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. (Folyt, köv.) HÍREK, Mákoscsabai levél, Márczius 15-ének szép ünnepe községünkben a műit levelemben leirt programm szerint folyt le az egész közönség rendkívüli érdeklődése és lelkesedésével. Úgy a két templom tornyáról, mint a középületekről és igen sok magánházról hatalmas nemzeti lobogók jelezték az ünnep jelentőségét. 9 órakor a község elöljárósága vezetése alatt nemzeti lobogó alatt vonult a nagyszámú ünneplő közönség a róin. kath. templomba, hol dr. Lakatos Kálmán plébános, rövid de rendkívül lelkes hazafias beszédben méltatta márczius 15-ikének emlékét, megemlékezve nemzetünk és szabadságunk nagy alakjairól, kezdve Szent Istvántól egész a turini nagy remetéig s szép beszédét azzal végezte, hogy „a haza és szabadság iránti igaz szeretetre buzdítson bennünket a kerepesi-temetőben, valamint Kassán és Késmárkon nyugvó nagyjaink síremléke.“ A kath. templomból a több százra menő intelligens közönség a református templomba vonult, hol Szánthó Géza reform, lelkész az ő megszokott remek szónoklatával igaz lelkesedésre és hazaszeretetre buzdította az ünneplő közönséget. Mindkét templomban a „Szózat" és „Hymnus“ eléneklésével fejeződött be az ünnepély. Ezután a katholikus tanulóság saját iskoláiban, a reformátusok pedig a téren tartották meg szavalatokkal és hazafias énekkel egybekötött szép ünneplésüket, mely utóbbin a nagy számban megjelent szülők és nagy közönség hálás elismerésüket fejezték ki Korsos László és Batár Endre reform, tanítóknak a szép rendezésért. A polgárság nagy ünnepélye délután 3 órakor kezdődött a nagy téren, hova 3 — 4 óra között vonult be Péczelről — az elébe ment remek bandérium és
