Rákos Vidéke, 1910 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-20 / 12. szám
X. évfolyam. Rákosszentmihály, 1910. vasárnap, márczius 20. 12. szám. VIDÉKE T^RSSDflLrtKés KÖZGAZDASÁG» HETILAP RÁKOSSZÉNTniHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHALYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLY! KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utcza 37. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre .....................8 Kor Fél évié...........................4 „ Np crvpfl évre.............................2 EG YES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petit sor ára 20 fillér. Türelempróba. A rákosszentmihályi községi választásoknak még az őszszel meg kellett volna történniük, ha valaki a községi választók névjegyzéke ellen nem felebbezett volna. Ez a felebbezés általános felháborodást okozott községünkben, mert egyrészt fogadatlan prókátor rosszindulatú okvetet- lenkedésének tartották, másrészt pedig eléggé el nem Ítélhető merényletnek tekintették Rákos- szentmihálynak egész sereg érdemes és közdolgainkban évek sora óta tetemes áldozatokat hozott polgára ellen. Mindennek élénk kifejezést adtunk annak idején s közönségünk felháborodással olvasta azoknak a polgártársainknak névsorát, a kiknek a felebbező a választók jegyzékéből való kitörlését kérte. A csúf felebbezést az állandó igazoló választmány elutasította s ezt a határozatot a vármegye közigazgatási bizottsága is jóvá hagyta. A felebbező erre panaszszal fordult a közigazgatási bírósághoz s ezalatt az történt, hogy a Rákosszentmihály on újabban megtelepedett elemek soraiban néhány elkeseredett izgató „ellenzéki párt“ szervezéséhez fogott. Mindez lelkiismeretlen, igaztalan, könnyelmű, bűnös és meggondolatlan cselekedet volt, ez kétségtelen. De, hogy még ebben is lehet fokozat, azt csak most láthatjuk és most kezdjük igazán érteni az egykor olyan hírhedt Újpest és Kispest állapotait, hol az emberek kutyakorbácscsal sétáltak az utczákon s a tisztességes emberek gyakran éveken át futva menekültek a közügyek elől. A mi jogállamban szinte lehetetlen: meg- cselekedte azt a ravasz csalafintaság. Nem kisebb dolog történt, mint hogy a felebbező, a közigazgatási bírósághoz benyújtott panaszában egész más tényállást tett panasza tárgyává, mint a mely ellen felebbezett s egészen homlokegyenest ellenkező kérelmet terjesztett elő, mint a melylyel az alsóbb fórumok fokozatosan elutasították. Nem kell nagy jogásznak lenni, hogy valaki ebben a jogi abszurdumot felismerje. Ugyanis, a felebbezés azt követelte, hogy egy sereg polgárt hagyjanak ki a listából. A két elutasító határozat egyrészt világossá tehette, hogy a kérelemnek nincs jogos alapja, másrészt a közönség felháborodása lehűthette a felebbezőt s megmutatta, hogy szörnyen népszerűtlen utón jár, — ami nem történhetik az „ellenzéki párt“ érdekében sem — tehát fogta magát és fordított egy nagyot a köpönyegén s a panaszában, melyet a közigazgatási bírósághoz beadott most már nem azt kéri, hogy a megtámadott polgártársakat hagyassák ki a választók névjegyzékéből, hanem azt panaszolja, hogy igen sok egyént, aki az adófőkönyvben szerepel, kihagytak belőle s azt kéri, hogy ezeket vegyék fel a névjegyzékbe. íme a nagy erkölcsi alap, a nagy igazság, a nagy logika. A panasz nem állhatja meg helyét alaki szempontból, mert a felvetett kifogást, észrevételt senkisem érvényesítette a törvényes határidőn belül s azokról a törvényben megjelölt fórumok fokozatosan nem döntöttek. De érdemében is nélkülözi az igazságos alapot, mert a kihagyottak egyáltalán nem szentmihályi lakosok, jobbára ismeretlen lakóhelyű egyének, kik maguk évek óta nem reklamálták a felvételüket s itt választójogot gyakorolni soha sem kívántak. Ezt különben majd a hatóság, illetve bíróság döntése fogja illetékesen megállapítani. Egyelőre csak az történt, hogy a közigazgatási bíróság tudni akarja, hogy a panaszban felsoroltak az adófőkönyvben szerepelnek-e s utasította a közigazgatási hatóságot, végeredményében a főszolgabírót, hogy erről szerezzen szabályszerű módon meggyőződést. Ez most van folyamatban. Ezt az eljárást szeretik azok, a kiknek a mások tisztessége Hekuba, kiszínezni, vizsgálatnak nevezni s belőle mindenféle következtetéseket Lapunk mai száma 14 oldal.
