Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-28 / 48. szám
RÁKOS VIDÉKE 48. szám 4. tette el, amennyiben a czinkotai Beniczky Gábor-birtokot, melynek haszonélvezője özv. B e- niczky Gáborné szül. B a 11 h y á n y Ilona grófnő, — Beniczky Géza gyermekei örökölték, köztük a Singa por énál elpusztult Be n i c z k y István is, akitől kegyetlenül megtagadta a sors, hogy valaha gyönyörködhessék tulajdonában. Halálozások. S i m k o v i t s Gyula fogyasztási adóhivatali adóíárnok, régi rák össze ntmihályi házbirtokos hosszú szenvedés után 60 éves korában elhunyt Rákosszent mihályon. Nagy részvéttel temették. A megboldogultban Szén te Gyula szfőv. VI. kerületi h. elöljáró rokonát gyászolja. Bafts Imréné szül. de Ponty Francziska» Barts Imre ösmert rá kosszent mihályi házbirtokos neje volt e héten a másik, mélyen gyászolt halottja községünknek. Hatvankét évet élt, ebből 42-tőt töltött férjével boldog házasságban ; november 23-án délelőtt féltiz őrakor hunyt el, rövid szenvedés után. A lesújtott rokonság élén áll Füredi Kőhegy S. Károly és neje F. Barts Aranka, az ösmert jeles művésznő, ki a megboldogultban édes anyját gyászolja. A helybeli temetőben helyezték örök nyugalomra a rokonság és a község lakosságának meleg részvétével. A lóvasut igazgatóság ülése. A Pusztaszent- mihályi közúti vasút részvény-társaság igazgatósága látogatott ülést tartott Budapesten, az Országos kaszinó éttermének külön helyiségében. Az ülésen Pál fi János elnökölt. Örvendetes tudomásul vette az igazgatóság a vasút forgalmi és bevételi eredményeiről tett jelentést, Schvarczl József üzletigazgató előterjesztette a szentgyörgytelepiek kérelmét, kik a B a r o s s-utczán óhajtatnák vezetni a lóvasut uj vonalát. Az igazgatóság hosszabb vita után egyhangúlag abban állapodott meg, hogy a kérelmet pártolja és minden lehetőt elkövet, hogy a J á n o s-utczai vonalat a B a r o s s-utczáig vezessék s ezen az útvonalon haladjon a palotai határútig s onnan vissza a főfasoron át, amint ezzel lapunk más helyén bővebben foglalkozunk. Az igazgatóság lépéseket tesz, hogy Rákosszentmihály községgel a területhasználati szerződés ügyében a tárgyalásokat megindítsák. Dr. Sajó Géza nyaralólakos 10000 kor. kártérítés iránt beperelte a lóvasut- társaságot, A jókora összegre egy kis baleset révén tart igényt, mely még a nyáron érte a lóvasuton. Az igazgatóság perbe száll az ügyvéddel, — mert megállapította, hogy egészen jelentéktelen s következmények nélkül járt balesetének saját maga volt az oka. — Végül belső ügyeket intézett el az igazgatóság. Körvadászat. A szokásos községi körvadászatot deczember 2-kán tartják meg Rákosszentmihály o n, hol ez alkalommal számos vendég örvendezteti meg községünk vezetőségét. Választmányi ülés, A rákossz entmihályi községi kaszinó választmánya múlt szombaton ülést tartott, melyet Pál fi János elnök vezetett. Az ülésen folyó ügyeket intéztek el; tudomásul vették az uj gazdasszony belépését s többrendbeli uj vásárlásra adtak megbízást. — Foglalkoztak a téli estélyek programmjával s felvetették a jégpálya berendezésének eszméjét is. Ez utóbbira vonatkozólag úgy határozott a választmány, hogy kipuhatolja a tagok hangulatát, mert a községi kaszinó tagjainak nagy része a budapesti nagy jégpályákat látogatja s kérdés, hogy erről a helybeli pálya kedvéért lemondana-e ? Ha elég tag jelentkezik, úgy okvetlenül berendezi a községi kaszinó is jégpályáját, — ellenkező esetben pedig más, alkalmasabb szórakoztatásról gondoskodik tagjai és családjaik számára. Végül apró, belső ügyeket intéztek el. Dühöngő utas. A rákosszentmihályi lóvasút végállomásán a minap egy utas követelődzött, hogy a kocsit indítsák el, bár akkor a helyiérdekű vasút menetrendjében a megfelelő csatlakozó vonat — az ideiglenes menetrend értelmében szünetelt. A kocsis felvilágosította az utast, hogy az átmeneti állapot ideje alatt ez a vonat szünetel s igy a kocsit nem indíthatják el, mire a dühbe borult ember revolvert rántott s a kocsist és a védelmére sietett Czin- k e r István lakatos mestert Ielövéssel fenyegette. A dühöngőt átadták a csendőrségnek, hol igazolta magát. A csendőrség az esetet illetékes helyen feljelentette, A községi kaszinó disznótora. Most szombaton, deczember 4-én tartja meg — mint már említettük — a rákosszentmihályi községi kaszinó első disznótorát, melyre a tagok és családtagjaik köréből igen sok előzetes jelentkezés érkezik a kaszinó vezetőségéhez. Gondoskodás történt, hogy a toros ételeket elsőrangú szakértő készítse el s a vendégsereg mindenképen megelégedést keltő ellátásban részesüljön. Kétségtelen, hogy deczember 4-ike egyike lesz a községi kaszinó legnevezetesebb téli estéinek, Pártgyülés. Közelegvén a községi választások ideje, egyesek, mint már a múltban is történt, — a vezető községi párttal szemben ellenzéket szeretnének szervezni. E tárgyban pártgyülést hívtak össze múlt vasárnap s a gyűlést a hatóságnak annak rendje és módja szerint be is jelentették, amit a főszolgabíró tudomásul vett s a gyűlésre hatósági biztosul Hauser Gyula bírót küldte ki. H aus er tizennyolcz választó-hive kíséretében megjelent a Hausvater vendéglőben, hol velük együtt ötvenkét egyén jelent meg s ezek közt tizenhét választó, kik az ellenzéki pártot megalakították s elhatározták, hogy ezentúl szakadatlanul dolgozni fognak a maguk érdekében. Kereskedelmi egyetem, A bristoli egyetemen legközelebb külön tanszéket állítanak fel a kereskedelmi tudományok számára. A kereskedelmi egyetem tantárgyai között szerepel két idegen nyelv, nemzetgazdaságtan, jogisme, számtan, a bank üzlet, az export üzlet, forgalmi viszonyok, biztosítás és az általános üzleti módszerek ismertetése. Az egyetem tanácsa elhatározta, hogy a kereskedelmi tanszék erkölcsi támogatására felkéri az angol kereskedelmi kamarákat. Fehérnemüek drágulása. A befeldi fehérnemügyá- rosok mintegy két héttel ezelőtt elhatározták, hogy a nyersanyagok drágulására való tekintettel készítményeik árát fölemelik. A héten az osztrák fehérnemű-gyárosok tartottak gyűlést, amelynek eredményeképpen a következő körlevelét bocsátották ki: A gyapotpiaczon már több hete tartó nagyarányú áremelkedések, amelyek minden textil áru drágulását vonták maguk után, úgy a fehér, mint a színes szövetekre nézve olyan magas árakat eredményeztek, amely az 1907 évi szenzáczió-számba ment árakkal egyenlők. Az igy keletkezett helyzet elsősorban az ingeket érinti, amelyeknek mai eladási árai nincsenek arányban a termelési költségekkel. Ennélfogva a fehérnemű-gyárosok indíttatva érzik magukat, hogy gyártmányaik árait a textil áruk drágulásának arányában felemeljék. Abból, hogy az áremelés mérvét nem közük, talán nem alaptalanul arra lehet következtetni, hogy jól föl szándékoznak az árakat srófolni.
