Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-28 / 48. szám
48 szám. RÁKOS VIDÉKÉ 5. Uj szer rozsda ellen. Mióta a vasat feldolgozzák, mindig kerestek olyan módokat, amivel a vas rozs- dásodását meg lehet akadályozni. A rozsdát előidézi a savak, viz s a levegő nedvességének behatása. Ahol a vashoz levegő és viz ér, ott oxidáczió, vagyis rozsdásodás áll be. Mint uj rozsda ellen védőszert a közönséges foszforsavnak egy hig oldatát ajánlják. E szerrel való bevonás után a vas felületén vasfoszfát képződik, mely a vasat a rozsdától megóvja. A szer reczeptje a következő : 1 un- czia vasreszelék, 4 unczia konczentrált foszforsav és lőO unczia viz. Nagy Gábor szőlőnagybirtokos Kóly (Bihar m.) annyi köszönő és elismerő levelet kapott az utóbbi időben az ő világhírű »Delaware« szőlőjét és borát illetőleg, hogy egész bizonyos, hogy szőlősgazdáink rövid időn belül mindent el fognak követni, hogy a »Delaware« szőlőikben ne hiányozzék. Oly sok előnye van e kitűnő szőlőnek és bornak, hogy kötelességet vélünk teljesíteni, midőn t. olvasóinknak ajánljuk, hogy hozassák meg Nagy Gábor, Kóly (Bihar m.) képes árjegyzékét, mely különben is mindenkit érdeklő, igen hasznos tartalmú könyv és ingyen küldi mindenkinek. (íT ii CSARNOK. II & Ki a boldog ember? Manfegazza Pál után olaszból. Ha te, aki a soraimat olvasod egészséges vagy, ha meg van mindennapi kenyered és van egy nő, aki szeret s akit te is szeretsz, de még sem vagy boldog : akkor menj iskolába és gyógyítsd meg magad, mert tudatlan vagy beteg vagy. Nagy előítélet azt hinni, hogy az ember ezen a földön nem lehet boldog. Ezt az előítéletet csak önmagukkal meghasonlott lelkek, a pesszimisták terjesztették el a világon, A gondolat magas bérczein, ahol a szellem sasszárnyakon repül, a szikrázó jéghegyek és aranyfelhők közt, ott a pesszimizmus is szépen megélhet annyi szárnyas teremtés köztt; de az élet rónaságán, itt ahol a kenyér buzakaiász lisztjéből készül s minden kalászban annyi buzaszem ; itt lenn, ahol az embernek szüksége van sóra, meg egy pohár borra, itt lenn, ahol a kenyeret, a sót, meg a bort csak homlokunk verejtékeivel tudjuk megszerezni: itt csak hadd daloljon, a földműves, mikor barázdát szánt a termékeny földben, aztán pedig hadd daloljanak az arató leányok, mikor kévébe kötik a kalászt. Nem, az élet nem átok, hanem áldás és a májusi rózsa, mindig rózsa marad, még akkor is, ha a hernyók rágicsálják leveleit. A boldogságot egyesek, rémnek tartják abból az egyszerű okból, mert a kívánságok kielégítésével egyértelműnek hiszik, pedig egészen más az. Ha olyan kevés a boldog ember ezen a világon, az onnan van. hogy nem tudják, mire tanított bennünket Balzac ezelőtt száz esztendővel: minden boldogság bátorságból és munkából áll. Az igazi boldogság nem egyéb erkölcsi egészségnél. Ahhoz, hogy boldogok legyünk, nem elég gazdagnak lenni, nem elég szerettetni, az sem elég, hogy embertársaink becsüljenek bennünket, hanem arra is szükség van, hogy szivünknek és gondolatunknak minden nagyobb szükségletét összhangza- tosan kielégítsük; szükséges, hogy minden érzésnek meg legyen a maga kenyere és minden jogos óhajtásnak a maga kora. Ha az ember szeret és szeretik, ha kissé magasabban jár a lelke, mint az ambicziója, ha nem irigykedik senkire ; ha meg van a kenyere és egy karéj jut holnapra, sőt még holnaputánra is, akkor erkölcsi tekintetben egészségesnek érzi magát, vagyis boldog. Az egészséges embernek nincs szüksége sem orvosra, sem orvosságra. A boldog embernek nincs szüksége más áldozataira. Nagyon szép a boldog embert nézni, kellemes mosolygó arczával, czirógatásra mindig kész kezével, nyájas szókat osztogatni szokott ajkával és munkára, segítségre, küzdésre mindenkor hajlandó két karjával. Ahhoz, hogy a testünk egészséges legyen, sok szükséges, de leginkább ez a kettő : a jó vér és jó idegek. Ahhoz pedig, hogy erkölcsileg egészséges legyen valaki, legkiváltkép jó szív és jó érzés kívánatos Az egészséghez és hosszú élethez egyszerű ételek szükségesek. A boldogsághoz pedig egyszerű örömök. Az egészségünket jobban megőrizzük azzal, hogy óvakodunk a megbetegedéstől, mint azzal, hogy gyógyitgatjuk magunkat, ha betegségbe estünk. A boldogtalanságot is könnyebben kikerüljük, ha kitérünk a veszedelmek elől, mintha mászkálunk kifelé abból a gödörből, vagy örvényből, amelybe egyszer alázuhantunk. A boldogság annyiféle, ahányféle az agy és az emberi szív. Valamennyi közül azt a csendes és biztos boldogságot válaszszátok, amely a napnak minden órájában s az órának minden perczében ott ragyog látóhatárunkon, azt válaszszátok, amelyben az életnek öröme lesz és áldást szór reá, Ez a boldzgság olyan, mint a növény; szeretettel, gonddal kell nevelni. Szinte kedvem lenne azt mondani, hogy tudományosan kell művelni ! Annak a tudománynak alapelvei szerint, amely az emberi természet alapos megismerésében gyökerezik. Aki anyától született, az mindegyik azt hiszi, hogy ő képes élvezni mindazokat az örömöket, amelyeket a szomszédja élvez és szőlőt ültet oda, ahová búzát kell vetni és ahol rózsák teremnek, oda káposztát ültet. Nincs olyan talaj, amely minden növénynek jó lenne, De terméketlen talaj sincsen, csak olyan magot kell belé vetni, amely neki való. Sok növény a homokot szereti, a rizs mocsárban terem. Még a lappok fagyos földjén is megterem a beluta nana. Olyan boldogság sincsen, amely csak egy kőre támaszkodjék, még akkor sem. ha Ratschild vagyona, vagy égő szerelem, vagy a legszárnyasabb szellem volna is az a kő, Ezen a földön minden boldogságnak három három alapvető kőre van szüksége: az egészségre, egy érzésre, egy gondolatra. E közül a három közül első az érzés. Az nem lehet boldog, aki csak önmagát szereti: a boldogság kapui csak az előtt állnak nyitva, aki nagyon szeret. Újra ismétlem, hogy csak egy előtt, aki szeret, nem pedig az előtt, akit szeretnek. Szeressétek Istennek minden élő teremtését! Adjatok egy csókot minden kis gyermeknek, aki mosolyog reátok. Fogjatok kezet minden emberrel, aki szenved. Ne számláljátok meg, hogy hány csókot adtatok ennek a gyermeknek és hányszor fogtatok kezet szenvedő emberekkel. Szeretni már is boldogság, A hála: fényűzés. Hálát ne követeljetek soha. Fogadjátok el, ha adják; de ne követeljetek, külöm- ben hitvány uzsorások vagytok.
