Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-27 / 26. szám
26 szám. RÁKOS VIDÉKÉ minden további elhatározását függőben tartja s a továbbiakra nézve akkor tesz intézkedést, Ezt az időt arra használja fel a község, hogy az alatt megkéri az illetékes felsőbb hatóságot, hogy megfelelő szakértőt bocsásson rendelkezésére, aki a községhez beadott ajánlatokat felülbírálja és azokról véleményt mondjon. E szakértői vélemény alapján fog azután a község elvben dönteni, azután pedig a kivitelre nézve nyilvános versenytárgyalást tartanak, amit a közszállitási szabályrendelet is kötelezőleg előír. A község előtt most négy, illetve öt ajánlat van : a G a n z-társaság két rendbeli ajánlata, az Alten- stein és Brant czégé, a Phöbus ésaRot- h a m m e r-féle alakulandó helybeli szövetkezeté. A polgári leányiskola sorsa. T röszter Mária, a rákosszentmihályi polgári leányiskola igazgató tulajdonosa azt a nemes indulatu ajánlatot tette a községnek, hogy intézetét az uj épülettel és teljes felszerelésével együtt a községnek hagyományozza, azzal a kikötéssel, hogy az iskolát mindenkor fen- tartani köteles és két rokonának összesen nyolczezer koronát készpénzben hagyomány fejében kifizet. A községi képviselőtestület B e n t s i k József dr, indítványára kimondotta, hogy mielőtt döntene, az ajánlatot bővebben tanulmányozni fogja s K r e n e d i t s főjegyző javaslatára szükebb bizottságot küldött ki P á 1 f i János, Schvarczl József, Wayand Károly és Kneif Endre személyében, kiket az elöljáróság részéről Hauser Gyula biró és Ki en e- dits Sándor főjegyző egészítenek ki. Halálozás, Huszka Gyula, Czin kota község nyugalmazott jegyzője, a ez i n k o t a i ág. h, ev. egyház felügyelője, hosszú szenvedés után junius 21-én este meghalt C z i n k o t á n. Az elhunyt ötvenkilencz évet élt a legutóbbi időig ernyedetlen munkásságban. Kezdetben, szülővárosában, K i s-k őrös ön tanító volt, majd megszerezte a községi jegyzői képesítést és pályát változtatott. Az öreg Friedrich jegyző haláia után igen nagy lelkesedéssel választották meg C z i n ko t a jegyzőjévé. A bizalmat évek husszu során át tartó buzgó munkálkodással hálálta meg. Konzervatív óvatosságai járt el mindenben, de rendet tartott s a fejlődésnek utat nyitott. Felejthetetlen érdeme a község gazdasági életének igen körültekintő kezelése bazárban. »Hányadika van ma. harmadika vagy negyediké?« kérdi az ember. »Nem tudom, hónapokkal nem kereskedem«, válaszolt a Hodsa. * Kilencz tojást vesz egyszer a Hodsa egy akcsá- ért és ugyanannyi pénzért tizet ad el. Kérdik tőle, hogy miért vesz kilenczet és árul tizet. »Csak azért, — feleli a Hodsa. — hogy lássák a barátaim, hogy foglalatoskodom valamivel,« * Egy városba jut el egyszer a Hodsa, ahol mindenkit evésben-ivásban talál. A Hodsát is kinálgat- ják, ételt adnak neki, holott szűkén voltak ebben az esztendőben. Jólakik a Hodsa és mondja, hogy milyen nagy lehet itt az olcsóság. Megbolondultál Hodsa, — mondják neki — Bajrám ünnep van ma, • otthon sütnek-főznek, idehozzák, azért olyan sok az étel. Be jó volna, ha minden nap Bajrám volna, — mondja a Hodsa. * Egy báránya volt a Hodsának, vigyázott rá, mint a szemefényére. A barátjai meglátogatják egyszer és azt mondják néki, hogy holnap lesz a végítélet, vágják le a báránykát és egyék meg. A Hodsa nem hiszi, de megint jő egy ismerőse, az is azt mondja. Most már valónak hiszi a dolgot, fogja a 3. Takarékos, rendes kezelésével igen nagy vagyont szerzett a községnek. Maga is jó gazda volt, a róla nevezett Huszka telep parczellázását ő végezte szép sikerrel. Az öreg úr az utóbbi években betegeskedni kezdett s helyét fiatal erőnek, saját fiának engedte át, kit egyhangúlag, lelkes örömmel ültettek helyébe, hol ifj. Huszka Gyula igen hamar általános népszerűségre emelkedett. — Id. Huszka Gyulát szerdán délután temeték el Czinkotán igazán impozáns részvét mellett. A vármegye, a járás jegyzői testületé, mind képviseltette magát és a rengeteg gyászoló közönség között ott volt valamennyi szoní szédos község küldöttsége is és számtalan koszorú volt látható, bizonysága a részvétnek, melyet Huszka Gyula elhunyta széles körökben okozott. Egyháztanács. Mint lapunk zártakor értesülünk, a püspök a rákosszentmihályi rom. kath, egyházi képviselet választását jóváhagyta. Az egyháztanács igy legközelebb alakuló gyűlést tart, melyen tagjai az előirt esküt leteszik. A községi kaszinó megnyitása. A rákosszentmihályi községi kaszinó megnyitó ünnepélyét — mint már jeleztük — julius 3-ikán, szombaton este 8 órakor tartják. Ezt megelőzőleg most szombaton este lesz a kaszinó közgyűlése, melyen az uj alapszabályok értelmében a szervezés munkálatait végzik és a volt »Rákosszentmihályi Kör« tiszti karát az uj tisztikar váltja fel. A megnyitó ünnepélyre a meghívókat már kibocsájtottak. Ha valaki tévedésből nem kapott volna s arra igényt tart, a községi kaszinó vezetőségénél rendelkezésére áll, Náday síremléke. A nemzeti színház elhunyt nagy művészének, Náday Ferencznek sírjára emléket kívánnak állítani barátai és tisztelői. A főváros előkelő társaságában indult meg a mozgalom, az előkészítés munkáját A 1 m á d y Géza fővárosi tanáncsos végezte. A minap megalakult az előkészít'- bizottság is, elnökei lettek: Bárczy István polgármester, Széchen y Béla gróf és Rákosi Jenő. A bizottság a síremlék létesítése czéíjából junius hónap 26-i k á r a, szombaton dé lut án öt ó r ár a az Újvárosháza közgyűlési társalgótermébe értekezletett hivott össze, melyre hivatalosak a főváros kaszinóinak vezetői, a hölgytársaság, továbbá a politikai, irodalmi és művészvilág előkelőségei. A három elnök a ke- gyeletes ügyben a következő fölhívást bocsátotta ki: Náday sírjára emléket! Három egybefonódó nembáránykát s levágja, aztán kiviszik a mezőre, tüzet raknak és kezdik a húsát pörkölgetrii. Eközben levetik az emberek a ruháikat, rábízzák a Hodsára és sétálni mennek. A Hodsa veszi a ruhadarabokat és bedobálja a tűzbe. Mikorára megéheztek, visszakerülnek a sétálók és látják, hogy hamuvá vált a ruhájok. — Ki cselekedte ezt? — kérdik a Flodsá- tól. »Úgy is itt az Ítéletnapja, nyugtatja meg őket a Hodsa — nem lesz többé ruhára szükségetek. I * *- ( £ Eoy ember jön a Hodsához és kölcsön kéri a szamarát, »Nincs itthon« mondja a Hodsa. de máris ordítoz bentről a szamár. »Azt mondod, hogy nincs, pedig hallod, hogy ordít« —- mondja a kölcsön kérő. »Együgyű ember« — szó! a Hodsa --- a szamárnak hiszel, ilyen ősz szakállu embernek, mint én, nem ?« * Lakodalomba megy egy nap a Hodsa. De m -t kopottas volt a ruhája, alig hogy megtessekdik. Kapja magát a Hodsa, hazamegy, felölii az uj bundáját és úgy tér vissza. Ekkor már elibe jönnek, asztalfőre ültetik és ugyancsak kinálgatják : Tessek ruhám, tessék.« — Mit csinálsz / — kéidik tóm. »A ruhámat illeti a tisztesség, az ételt is hadd egye ő« — feleli a Hodsa.
