Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-27 / 26. szám
IX^ évfolyam. Rákosszentmihály, 1909. vasárnap, junius 27. 26. szám. VIDÉKÉ TflRSflDflLAkés KÖZGAZDASÁGI HETILAP RflKOSSZÉNTnihflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. ft MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMJHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLY! KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 47. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre......................8 kor Fel évre . .......................4 « Ne gyed évre.......................2 « EG YES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. Az ipartestüiet megalakítása. A Rákpsszentmihál y—c z i n k o t a i ipartestület, melynek elvben való lé- tesüléséről már ismételten adtunk örömhírt, végre eljutott a gyakorlati megalakulás állapotáig. < Körülbelül nyolcz éves küzdelem gyümölcse ez az eredmény, melyet a megkönnyebbülés érzetével kell fogadni minden iparosunknak, a ki áll az értelmiségnek azon a fokán, hogy a maga igaz érdekét megismerni és megérteni képes. Rákosszentmihály iparosságának java kezdettől fogva lelkes hive az ipartestület eszméjének s kezdettől fogva részese annak a keserves munkának, amelyet érte végezni kellett. Érdekes és tanulságos, ha egy futó pillantásra méltatjuk ennek a munkának a változatos sorát. Kezdetben, a mikor még iparosságunknak nem volt meg sem számban, sem egyebekben az az" ereje, melyet maga az ipartörvény az ipartestület megalakítása lehetőségének alap- feltételéül szab meg, nem lehetett a testület mindig óhajtott megalakítására gondolni,— de, hogy mégis szervezetbe tömöritsék iparosságunkat,— megalakították a rákossz entmi- hályi ipartársulatot. Ez a pusztán egyesületi jellegű kötelék a legkevésbbé sem pótolhatta az ipartestületet, hanem az összetartozás érzetének ébrentartásán és fejlesztésén kívül azt a fontos czélt tűzte maga elé, hogy a testület megalakítását előkészítse. A magot vetette el és érlelte, éppen nem megvetendő .eredménynyel. Igen nagy része volt az akkori munkában az ipartársulat vezetőségén kívül Hauser Gyula bírónak, ki testtel-lélekkel agitált és buzgólkodott a testület érdekében. Már odáig fejlődtek volt a dolgok, hogy az alapszabályokat is elkészítették s az akkori terv szerint Rákosszentmihály—Csömör—czinkotai ipartestület alakuló zonyos volt az eredmény felöl. A sok gyt'ilé- sezés, a »Rákos Vidéke« számos czikke, mely hol tettre lelkesítette, hol pedig kíméletlenül ostorozta iparosainkat gyakran bebizonyosodó közömbösségükért, megmunkálták a talajt úgy, hogy az eredmény kétséges sem lehett. S mi történt? Az iparosok körében rossz- lelkű fondorkodók cselt szőttek s a tisztességes embereket is megriasztva, elterjesztették azt az otromba valótlanságot, hogy az ipartestület felállítása igen nagy anyagi áldozatába kerülne az1 iparosoknak, a kik vele csak újabb terhes nyűgöt vennének nyakukba. Bebizonyítottuk azelőtt is, azóta is elégszer, hogy milyen hitvány hazugság és korlátolt észből eredő ostobaság ez, de el kell ismerni, hogy elég erős volt arra, hogy három község iparosságát csúffá tegye s nyilvánosan szégyenoszlopra állítsa. A nagygyűlés meghiúsult. A szolga- birói kiküldött restelkezve ment haza, az ipartársulat vezetősége kedvét szegve, azontúl csak nagynéha törődött az iparosok dolgával s maga az ipartársulat is lehervadt belé. Ám az elvetett mag csak újra kikelt. A bódulatból csakhamar eszükre tértek az emberek s az ipartestület létesítését sürgetni kezdték újból itt is, ott is az érdekeltek. Legújabban, — mint tudjuk — a Rákosszentmihály és vidéke építő iparosainak helyi szövetsége vette kezébe az ügyet, még pedig nem kis szerencsével. A viszonyok mostanáig any- nyira fejlődtek, hogy már Csömör nélkül is meg lehet alakítani az ipartestületet. A szövetség éppen odáig jutott, mint a hol az ipartársulat volt. A szolgabirói hivatal alábbi intézkedése a bizonyítéka ennek. Az alakuló gyűlés előtt állunk ismét. Megint tele vagyunk reménynyel, sőt bizodalommal. De talán most mái nem csalódunk ! Azt a szégyent csak nem bélyegzik arczunkra iparosaink ! Szégyenletes volna még feltételezni is. Nem is teszsziik. Elváraik és megköveteljük iparosainktól, hogy tudközgyűlését is kitűzték s erre a járási főszolga- ják kötelességüket.Tudják és , 1 • ^ Mikor a ját érdekükben, önmaguk javara es bői bi- dogulására. _________________ bi ró is kiküldötte tisztviselőjét, várva-várt nagy nap elérkezett, mindenki /fiai számunk 14 oldal.
