Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-04 / 14. szám
4. RÁKOS VIDÉKE ______________________ 14. szám ta nférfiut nyer személyében. Tom csá ny i János, mint a »Magyar Pestalozzi« szerkesztője, sok éven át rendkívüli eredménynyel dolgozott a tanügyi irodalom terén s képességeit a minisztériumban is nagyon megbecsülték, mindezt megkoronázza izzó hazaszeretete, melynek mindenkor, mindenütt tanúbizonyságát szolgáltatta. Működése szép, uj körében bizonyára újabb babérokat fűz érdemei koszorújába. A fogyasztási szövetkezet közgyűlése. A rákos- szentmihályi fogyasztási és értékesítő szövetkezet vasárnap tartotta rendes évi közgyűlését az Engelbrechl vendéglő nagytermében. A gyűlésre igen nagy számban vonultak fel a szövetkezet tagjai. Halász Ferencz elnökölt, kinek a szövetkezet múlt évi működéséről szőlő beszámolóját általános tetszéssel fogadták. A zárószámadást, mérleget, egyhangúlag elfogadták, a felmentvényt minden irányban megadták. Mayer Oszkár igazgatósági tag lemondását nagy sajnálattal vették tudomásul s buzgó működéséért jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. Helyébe megválasztották igazgatósági tagnak P o- r o s s Istvánt, Mayer Oszkárt viszont a kevesebb teherrel járó felügyelőbizottsági taggá választották meg, az elfoglaltsága miatt erről lemondott] oó Gyula helyébe. Végül egy tag a húsárusitás berendezését sürgette, mire az igazgatóság biztató feleletet adott, kijelentvén, hogy a szövetkezet fejlesztése érdekében ezentúl is minden lehetőt elkövet. A közgyűlés lefolyásáról jövő számunkban részletes tudósítást közlünk. A Gödöllő—kerepesi villamos vasút. A budapesti helyiérdekű vasúttársaság B u d a p e s í—C z i n k o ta — kerepesi vonala Gödöllőig tervezett meghosszabbításának ügyét a képviselőház és utána rögtön a főrendiház a múlt hét folyamán elintézte. A vasút építését engedélyező törvényjavaslatot elfogadták s az most már O Felsége elé került szentesítés czéljából. A vasút köztudomásúlag villamos üzemű lesz s fontos kiegészítő része lesz a mi villamos vasutunknak. Könnyű és gyors közlekedést biztosit a járás székhelyére s igy lakosságunknak nagy előnyére fog szolgálni. Általános örömet jelent tehát ez a hir is, mely megnyugtathat a felöl, hogy végre ez a fontos kérdés is tető alá jutott. A Tulipán szövetség« közgyűlése. A Tulipán Szövetség Magyar Védőegyesület f. évi márczius 4-én tartotta évi közgyűlését. Az egyesület az első évét töltötte be, mely mind a mellett, hogy az első nehézségeken vitte át, elég eredményesnek mondható. Az egyesületnek anyagi gyarapodását nehézzé teszi az a körülmény is, hogy befolyó jövedelmének egy része az anyaegyesületet, a központot illeti meg, melynek több mint 12 ezer tagja van. E hatalmas szervezetnek nem utolsó tagja a iákosszentmihályi fiók, mely ugyan a kicsinyekhez, de egyben a legtevékenyebbekhez is tartozik. Az egyesület a lefolyt évben hét ingyenes csipketanfolyamot tartott, amelyen valóban gyönyörű munkát tanultak a résztvevők. Amellett sokat fáradozott azon, hogy egy, a modern igényeknek megfelelő kötőműhelyt nyisson. A nehézségeket persze az anyagi kérdés okozta. De kitartó buzgalommal mégis elérte czélját, anélkül, hogy nagyobb anyagi áldozatokat hozott volna. A két csipketanfolyama is alig okozott pár korona kiadást, amint a pénztári jelentés is kimutatja. A befolyt tagdijak ösz- szege 238 kor. A helybeli polg. leányiskola ünnepélyén befolyt 86'86 kor, a júniusi kerti mulatságon 89-58 K., ehhez 7 28 K. kamat, összesen 42172 K. jövedelmet tesz ki. Ebből a központ kapott 177-81 K. az irodai felszerelésre s két csipketanfolyam összes költségére kellett 28 kor. Az év tehát 215 kor. 91 fill, tiszta jövedelemmel zárult. Az évi jelentést örömmel vette tudomásul a közgyűlés s a további ülés során 4 választmányi tagot s a távozása miatt lemondott L u k á c s Istvánné társelnök helyébe uj társelnököt választott. Uj műhely. A Tulipán-Szövetség Magyar Védőegyesület f. hó 1-én nyitotta meg kötőműhelyét. Az egyesület, melynek egyik főczélja a magyar ipar pártolása, ezzel nemcsak intenzivebbé akarja tenni munkásságát, hanem egyben arra törekszik, hogy jutányos áron, jó, szép és versenyképes munkára adjon irányt. Nem elég, hogy valamely munka magyar legyen, hanem szükséges, hogy használható is legyen. A magyar ipar pártolásának az az alapelve, hogy a jó magyar munkát elébe helyezze a külföldinek és ebből kifolyólag arra törekszik, hogy a magyar ipart tökéletesítse. Az uj műhely e czélnak szolgálatában áll. Kitűnő anyagból, szép munkát ad versenyképes áron. Árjegyzéke most van nyomdában s nemsokára megjelenik. Ajánljuk a közönség figyelmébe. datlanság, az a csöndes nyugalom, higyje el csodaszép. Megint szótlanul néztünk egy darabon, ki a Gellérthegy felé. — De hát tulajdonképpen mért akar meghalni? — Nem is tudom. Meg akarok halni. Annyi az egész. © Nem tudtam kivenni belőle, mért akar meghalni. Bizonyos, hogy ő se tudta. Közben fölértünk a Gellérthegy oldalára. Egy hűvös helyen leültünk a fűre. — Volt már maga szerelmes? kérdeztem, — Nem én soha. Nem is tudom milyen az. — Pedig tudhatná. Maga most szerelmes. Hogy kibe, azt nem tudom, de azt biztosan tudom, hogy szerelmes. Az arczán halvány pir ömlött el, a szemeit lesütötte, és a füvet simogatta az ujjaival. Most hirtelen feltekintett, merőn a szemembe nézett: — Hát igen, tudja meg, magába vagyok szerelmes. Halálosan. Érti ? És most, hogy megmondtam, a női büszkeségem sem engedné, hogy ezt túléljem, Meg akarok halni, de a maga szemei előtt. Görcsös zokogás következett. Az arczát beletemette a fűbe, a két kezét kinyújtotta, és rémesen, fuldokló zokogással sirt. — Mi baja? Ne sírjon. Én is szeretem magát. Ki ne szeretne ilyen édes gyermekét. No, hallja, azért ugyan nem kell meghalni. Rendben van, szeretjük egymást. Fölemelte fejét, nagy, könnyes szemeivel bámulva nézett rám, mialatt én mosolyogva, hízelkedve nyúltam a keze után. Megfogtam a kezét és a köny- nyein át láttam valami halvány, elhal», végtelen szomorú mosolyt. Aztán elfordította a szemét és nem nézett rám jó darabig. — Mit beszél itt össze-vissza! Lehet, hogy szeret engem, lehet. Nem vonom kétségbe, de ez a szerelem gyerekes és romantikus, tehát ostoba. Nem is akarok róla tudni semmit. Idegesen hadartam, a lány elképedve nézett rám egy pillanatig. Szinte kétségbeesve mondta: — Maga most kicsalta a titkomat és fojtogat, pedig tudja, hogy meg akarok halni anélkül is — Dehogy akar maga meghalni. Meglátnak egy embert, megszeretik, mert kopott a ruhája, mert talán más, szokatlan a megjelenése, Aztán megkövetelik tőle, hogy odadobja magát, feláldozza az ideáljait, meglopja az álmait, megváltoztassa az életrendjét a maguk kedvéért. Miért? Azért, mert magának szép szemei vannak? Nem, menjen haza, ne gondoljon rám többé. Az én rossz világomat nem cserélem el azért, amit a maga szerelme nyújthat. Menjen haza, ne bántson engem. Anélkül, hogy csak rá is néztem volna, felkeltem
