Rákos Vidéke, 1909 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-04 / 14. szám
14. szám. RÁKOS VIDÉKE f 3. idegen intézetektől kölcsönvett tőkékért? Ugy-e, milyen egyszerű és érthető beszéd ez? Ugy-e, hogy igy kell virágoznia a szentmjhályiak minden intézményének ?! A megüresedett igazgatósági helyre, nemkülönben a fogyasztási szövetkezet igazgatósági helyére uj erőt, Poross István posta főtisztet választották meg, kinek ambicziózus egyénisége méltán nyújtja a reményt, hogy hasznos munkást nyertek személyében, A felügyelő-bizottságba szintén postafőtisztet, a derék K ó t a Ambrust választották meg. A fogyasztási szövetkezet közgyűlése simán folyt le. Csendes, békés munkálkodásban szorgoskodik ez a jól vezetett intézet is. Hogy azonban ez a munkásság mekkora teher az egyes egyénre, azt csak az becsülheti meg, aki közvetlenül beletekinthet. Az egyik érdemes igazgató, Mayer Oszkár, kinek szelíd egyénisége és végtelen munkaszeretete mindenki előtt ismeretes, valósággal kidőlt ebben a munkában s felmentését kérte. Nagyon hasznos, lelki- ismeretes vezetőt vészit el benne a szövetkezet, de tovább követelni, — egyre növekedő hivatali elfoglaltsága mellett — ekkora teher viselését, — igazán méltánytalan lett volna. A felügyelő-bizottság csendes révébe tért, ezzel biztosítva a reményt, hogy őrködő szeme, tapasztalata, tanácsa ott marad ezentúl is a szövetkezet szolgálatában. HÍREK. A húsvéti egyházi szertartások, A kereszténység nagy ünnepén az egyházi szertartásokat Rákos- szentmihályon ez évben is hasonló módon tartják meg, mint a múlt esztendőben. Virágvasárnapon reggel nyolcz órakor kismise, tiz órakor nagy mise lesz. Ekkor tartják a barkaszentelést, melylyel kapcsolatosan körmenet lesz a templom körül. Délután 3 órakor litánia, passió ének. A nagy héten csütörtökön és pénteken reggel 9 órakor kezdődik az istentisztelet. Pénteken délután 6 órakor lesz a szentség betétei és passió-ének. Szombaton reggel nyolcz órakor kezdődik az istenszolgálat és délután öt órakor lesz a feltámadás és ünnepies körmenet a tavalyi utón. Vasárnap, húsvét első napján reggel 8 órakor kis mise, 10 órakor szentbeszéd és ünnepies, zenés nagy mise. Ünnep másodnapján, hétfőn reggel 8 órakor csendes mise, 10 órakor nagymise. Zelky Endre. Zelky Endre m. kir. posta és táviró felügyelő, Rákosszentmihály kiváló polgára, mint örömmel értesülünk, fellábadt több hónapig tartott betegségéből s e hét elején már ismét átvette hivatala vezetését, mint a budapesti mozgóposta másodfőnöke. Az érdemes és népszerű főtisztviselőt szeretettel teljes óváczióval fogadták, a mint hogy örömhírt visznek ezek a sorok helybeli tisztelőinek nagyszámú seregébe is. A hitelszövetkezet rendkívüli közgyűlése. A R á kosszentmihály és vidéke elsőtakarék és hitelszövetkezete szombaton délután tartotta meg a húsz tag kívánságára egybehívott rendkívüli közgyűlését. A gyűlés tárgyát a minap már ismertettük, érdemlegesen lapunk más helyén foglalkozunk vele. Itt csak a külső lefolyását kívánjuk ismertetni. Se hvarczl József elnökölt, Krenedits Sándor ismertette az igazgatóság állásfoglalását, mire némi eszmecsere fejlődött ki, majd többek hozzászólása után az indítványozók lemondottak ama kívánságunkról, hogy a héttagú igazgatóságot kiegészítsék. Zelky Endre igazgatósági tag lemondását mély sajnálattal vették tudomásul s őt a szövetkezet tiszteletbeli elnökévé-választották. Helyébe, igazgató- sági taggá egyhangúlag Poross István posta és táviró főtisztet választották meg, a megüresedett választmányi tagsági helyet pedig Kóta Ambrus posta és táviró főtiszttel töltötték be szintén egyhangúlag. A közgyűlés ezzel véget ért. Tomosányi János távozása. A mátyásföldi társaságot érzékeny veszteség érte e héten. Egyik régi, érdemes tagját, Tomcsányi János, vallás- és közoktatásügyi minisztériumba beosztott kir. tanfelügyelőt, Barsvármegye kir. t anfelügyelőjévé nevezték ki, minek következtében csütörtökön Aranyosma r ót r a költözött. Barsvármegye kitűnő hidon, indultam visszafelé. Ó ment tovább, mintha mi sem történt volna. Másnap pontban délután két órakor megint ott álltunk a villamos megállónál. A lánczhidnál leszállt, megint bicczentett és ezzel vége volt. Harmadnap nagyon esett az eső. A kapu alatt álltam, nem volt esernyőm. O esernyővel jött. Intett, hogy álljak az esernyő alá, A szemembe nézett, úgy mint régen, hidegen, fagyosan. — Mért haragszik rám ? kérdezte. — Félek magától, rettenetes hideg szemei vannak. — Nézze, nagyon szeretnék magával beszélgetni. Kisérjen el Budára. — Nagyon szívesen. Mit akar velem beszélni, azt se tudja, ki vagyok. — Nem baj, nem is vagyok rá kiváncsi. Van a maga nézésében valami rettenetes, valami erőszakos, tudja valami, ami félelmet is, meg bizalmat is kelt. En magát már hónapok óta látom, de maga nem vett észre, csak akkor . . . Azért néztem olyan sokáig magára, hisz nekem már régi ismerősöm volt akkor . . , . — Rendben van. Mit akar velem beszélni? — Semmi különöset, csak beszélni akarok magával, Nekem kedvem van hozzá. Tudja néha szeretnék meghalni, de gyáva vagyok és kellene valaki, aki buzdítson rá. Maga úgyis gyűlöl engem, éppen jó volna erre a szerepre. — Én bizony éppen erre születtem. Annyira utálom az életet, hogy mindenkinek csak azt tanácsolnám, hogy ölje meg magát mielőtt belekóstolt volna az életbe. — Ugye, ugye ? Én is azt mondom. Közben átértünk a Lánczhidon, — Nekem az angol kisasszonyhoz kellene mennem, de ha maga akarja, hát nem megyek. Eljönne velem sétálni ki a hegyek közé ? — El. Maga nagyon fiatal és romantikus hajlamú természetesen. De ennek igy kell lenni és ez igy is van jól, Tizenhét éves ugye? Szép lány. Nem járt soha társaságba, ugye? Nem volt soha fiatal ember ismerőse? Természetes. Vigyáztak rá. Most aztán meg akar halni. Ez is természetes. — A papám miniszteri hivatalnok, anyám nincs. Igen viszszavonultan élünk. Nekem nincs senkim. A rokonaink vidéken laknak, nem járunk sehová. — Mondom, tehát meg akar halni, Nem szólt semmit. Egy ideig szótlanul mentünk egymás mellett, aztán rám nézett. — Maga nem akar meghalni? — Én gyáva vagyok. Utálom az életet, de a halált még jobban utálom. — Nem igaz. A halál szép. Az a boldog öntu-